BÓKAY ENDRE
BÓKAY ENDRE
BÓKAY ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Két országgyűlési határozat fekszik előttünk. Ennek a vitájára kerül most sor. Az egyik határozati javaslat úgy szól, hogy a Szekszárd-Bóly-Pécs közötti autópálya vagy autóút megépítése. Ennek a lezárásáról van most szó; a másik pedig tulajdonképpen Dunaújváros és Szekszárd között ugyanezen autópálya hiányzó szakaszának az elkészítéséről. A jelentősége különösen az, hogy nemzetközi úthálózatba kapcsoljuk be, az 5/C korridorba. Számunkra, baranyai képviselők számára különösen fontos egy olyan kérdés is, hogy lesz-e ennek az autópályának folytatása, nevezetesen a határig, Ivándárdáig mikor tudunk továbbépíteni, mikor tudjuk továbbépíteni ezt az utat.
(22.20)
Ez annál is inkább érdekes, mert horvát barátainkkal többször egyeztettünk az autópálya-építés kapcsán, és akkor felmerült, hogy abban a pillanatban, ahogy a magyarok elérik a határt, ők is meg fogják építeni az ide vezető autópályát, és ha a kettő összeér, tulajdonképpen a tengerig lehet eljutni egy rendkívül jó minőségű úton.
Visszatérve a jelen helyzethez, számunkra nagyon üdvözítő, hogy ennek az autópályának a megépítése kibővült, a korábbi nem szilárd burkolatú leállósávok helyett most szilárd burkolat lesz, és az M6-M9-es csomópont megépítése is belekerült a magántőke-konstrukcióban megépítendő autópálya tervei közé.
Vitás kérdések is felmerültek. Mint képviselőtársam az előbb említette - és ezek közül talán ez az egyik leglényegesebb -, jelen pillanatban ez az autópálya úgy épülne meg, hogy Véménd és Babarc közelében négy alagutat és öt völgyhidat kellene felépíteni. Aztán egyes szakemberek azt mondják, hogy ez rendkívül időigényes technológia, és veszélyezteti azt a célt, hogy 2010 elejére az autópálya járható legyen, mivel két és fél-három évet venne igénybe. Más szakemberek ezt nem erősítik meg.
Hangsúlyoznunk kell azt, hogy korábban is - mivel hat évvel ezelőtt indult el a tervezés - több alternatívát dolgoztak ki, tehát akkor sem ez volt a kizárólagos alternatíva, hanem más lehetőségeket is megvizsgáltak. Mégis emellett döntöttek, mert a környezeti feltételeket - hogy ne vágják ketté azt a környezeti tájat, amelyen áthalad az autópálya - tulajdonképpen így tudják igazából biztosítani. Valahol a hosszú távú - utalva az előző napirendi pontra - fenntartható fejlődés kapcsán, azt hiszem, jogos is ez a fajta gondolkodás, hogy ebben az esetben is úgy építsük meg az autópályát, hogy az itt lévő természeti tájat ne vágjuk ketté, hiszen az alagutak kifúrásával hihetetlen mennyiségű földtömeget termelnek ki, és ezt a több millió köbméternyi földtömeget egyszerűen szinte nincs hová elszállítani, és ha úgymond, a völgyhidakat helyettesítve feltöltik ezeket a völgyeket, talán jóvátehetetlen természeti károkat okoznánk. Ezért ez a terv került elfogadásra, ez van a minisztérium előtt.
Mint képviselőtársam, Hargitai János is utalt az előbbiekben rá, én is megkérdezném az államtitkár urat, hogy a valóságban azokból a hírekből, amelyek felröppentek, és a helyi sajtóban is napvilágot láttak, mi igaz. Tudomásom szerint az Uvaterv Zrt.-t a minisztérium felkérte, hogy mérje fel ezt az általam előbb említett szakaszt, ezt a 8-10 kilométeres szakaszt Véménd és Palotabozsok között, hogy ha elkerüli és 400 méterrel arrébb megy ez a szakasz, a Duna mellett vezetik le, akkor ez mit jelent. De hangsúlyozom, csak erről az egy szakaszról van szó, tehát az újratervezés, esetleg a kisajátítás vagy régészeti feltárás is csak ehhez a 10 kilométeres szakaszhoz kötődne.
Ez annyiban érdekes, hogy ha kikerülik tulajdonképpen az alagutak és a völgyhidak megépítését, akkor sokkal gyorsabb autópálya-építésre, -kivitelezésre van lehetőség, hiszen akkor egy sík területen halad keresztül maga az autópálya. Azt nagyon jól tudjuk, hogy azért nem vészes az, hogy a Dunaújváros és Szekszárd közötti szakasz kiírására most kerül sor, mert ott nincsenek ilyen természeti akadályok, ilyen természeti nehézségek, ezért olcsóbb is ez a szakasz. Ha viszont valamilyen módon mégis az Uvaterv által letett ötletek vagy tervek, konkrét felmérések változtatást igényelnek, akkor az mit jelenthet a közeljövő számára? Újra ki kell írni a közbeszerzési pályázatot? Újra kell-e megtenni a bírálatot? Vagy vállalja valamilyen alku folyamatában a Gazdasági Minisztérium azt a megoldást, hogy elfogadtatja a pályázókkal ezt a fajta módosítást?
Felmerült egy olyan dolog is, hogy ha itt újra ki kell írni a pályázatot, akkor az hat hónapos csúszás lesz. Mit jelent ez? Behozható-e úgy, hogy mivel elkerülik a rendkívüli munka- és időigényes technológiával épülő alagutak és völgyhidak létrehozását, ezért felgyorsul a kivitelezés? Lehetséges-e az, hogy ha - elnézést, ezek kérdések - a két szakasz a későbbiekben egymást utoléri, akkor együttesen írják ki, tehát a Dunaújvárostól egészen Szekszárd-Bóly-Pécsig tartó szakaszra? Ez egy 150 kilométeres hosszúságú autópálya lenne, esetleg olcsóbb és nagyobb megtakarítással épülhetne meg ez az autópálya. Ezek olyan kérdések a számunkra, amelyek most aktuálisak. Hangsúlyozom, hogy tudomásom szerint és a magunk részéről is az eddigi szakvéleményekre támaszkodva elsősorban az első variációt támogatjuk, tehát hogy az alagutak és a völgyhidak megépítésével kerüljön sor az autópálya létrehozására.
Szeretném még két kérdésre felhívni a figyelmet, bár tudom, hogy most ebben az előterjesztésben nem szerepel, de szeretném, ha a Gazdasági Minisztérium a továbbiakban foglalkozna vele. Az egyik az, hogy ahogy ez az autópálya Pécs városába beérkezik, egy elég forgalmas lakótelep mellett, közvetlen közelében halad el. Meg kell találnunk mindenképpen annak a módját, hogy ez a forgalom ne ebbe a panellakásos városnegyedbe kerüljön be. Bár szélesek az utak, de a rendkívüli leterheltség miatt valószínűleg ezt nem bírná folytatni, tehát a városból egy kivezető útvonalat tudjunk létrehozni.
A másik kérdésem ahhoz kapcsolódik, hogy természetesen ennek van egy terve, Szigetvárig folytatódik a 6-os megépítése. Itt az a kérdés számunkra, hogy lehetséges-e, hogy Szentlőrincig kétszer egysávos lenne - mert ez is felmerült, mint konkrét terv - az autópálya folytatása, és ezzel nemcsak a városból vezetnénk ki, hanem a mai rendkívül leterhelt 6-os főút forgalmát tudnánk könnyíteni. A térségben egyébként - megemlítem, talán képviselőtársaim nem tudják - a Strabag egy korszerű cementgyár megépítését tervezi, ami rendkívüli forgalmat fog eredményezni. Főleg ha így vesszük, hogy a térségben olyan beruházások valósulnak meg, amelyek már szerintem ezekre a várható autópálya-építkezésekre, úgymond, építik szimbolikusan a jövőjüket, ezzel igenis foglalkoznunk kell. Tehát van-e lehetőség? Mikor gondolkodhatunk ezekben a dolgokban? Milyen formában tudjuk megvalósítani ezeket a fejlesztéseket, ami nyilván azt jelentené, hogy nemcsak észak-dél irányban, hanem egy kicsit azokhoz a területekhez - Ormánságra gondolok -, amelyek rendkívül elmaradottak, és ahol igen nagyfokú munkanélküliség van, Sellye környékéhez közelebb kerül az autóút, feltárja és bevonja a vérkeringésbe, tehát fejlődést, fejlesztést tesz lehetővé az ottani területeken.
Végezetül még két dolgot jegyeznék meg. Az egyik, hogy 280 milliárdos kötelezettségvállalásra kéri a parlamentet a Gazdasági Minisztérium. Szeretném, ha a parlament ehhez hozzájárulna, annál is inkább, mert azt hiszem, az előírt 268 milliárdos összeg helyett ez nem olyan nagy léptékű, mint amilyen költséget veszítenénk abban az esetben, ha a térségben ez az autópálya, mondjuk, még egy évig vagy két évig késve épül meg, tehát a további csúszás sokkal nagyobb veszteséget jelentene a térségnek.
A magunk részéről ezt a koncessziós eljárást, amit az ellenzék vetett fel, tehát hogy magántőke bevonásával valósul meg az autópálya-építés, egyáltalán nem tartjuk rossz modellnek, hiszen a másik oldalról - és erről tájékoztattak bennünket a szakemberek - sokkal fegyelmezettebb kivitelezést lehet megvalósítani, hiszen amennyiben a magántőke nem határidőre készíti el az autópályát, nagyon komoly költségekkel kell számolnia, és nyilván ez az ő veszteségét fogja jelenteni. Míg van egy olyan tapasztalatunk, hogy az állami beruházásoknál ez a veszteség valahogy az adóforintokban elosztódik, és gyakorlatilag közösen nyeljük le.
Úgyhogy tisztelettel azt kérem a parlamenttől, hogy támogassa a beruházást, és arra kérem a tisztelt államtitkár urat, hogy erre a néhány felvetésre a választ szíveskedjen megadni.
Elnök úr, köszönöm szépen.
