DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tavasszal volt előttünk a 6-os autópálya ügye. Akkor az Országgyűlés a kormánynak arra adott felhatalmazást, hogy koncesszióba adás végett közbeszerzési eljárást indítson, és most itt van előttünk a végeredmény. Akkor azt vártuk a kormánytól, abban az országgyűlési határozati javaslatban, hogy azt igazolja számunkra, hogy magántőke-befektetéssel, bevonásával érdemes vagy érdemesebb megcsinálni ezt az autópályát, és nem állami forrásokból. Persze ez csak egy elméleti kérdésfeltevés volt a kormány számára, hisz akkor mindannyian tudtuk, hogy a kormánynak állami forrása egy forint sincs erre az autópályára. Mégis ezt a lehetetlen feladatot kellett a kormánynak megoldania, hogy valamifajta összehasonlító számítással azt igazolja, hogy magántőke-befektetéssel olcsóbb ezt megtenni, mint állami forrásokból megépíteni, ha lennének erre állami források.
(22.10)
Mi lett ennek a számtannak a végeredménye? A kormány képviselője a költségvetési bizottsági ülésen arról számolt be, hogy a jelenértéken történő összehasonlítás eredményeként 16 milliárddal olcsóbb magántőke-befektetéssel megépíteni ezt az autópályát. Közgazdász nem lévén, nem nagyon értek az ilyen számokkal való bűvészkedéshez. Meggyőződésem, hogy 20 milliárdot is ki lehetett volna hozni, és 15 milliárdot is ki lehetett volna hozni. Nyilvánvalóan a kormánynak azt kellett igazolnia, hogy így kell eljárnia, és magántőkét kell bevonnia az Országgyűlésnek.
Amikor feltettem a kérdést, hogy mégis mi alapján lesz ez így olcsóbb, amit én a jogászi agyammal nem értettem, és ma sem nagyon értek, akkor a kormány képviselője azt mondta, hogy bizonyos kockázatokat ráterheltek a magánbefektetőre, ezekkel a kockázatokkal az államnak nem kell számolnia. Ez már valamelyest közelebb vitt az igazsághoz, megnyugtatott. Persze, én ezt a végeredményt is akartam várni. Azt akartam hallani dél-dunántúli, pécsi, mohácsi képviselőként, hogy ez egy lehetséges eljárás, és a kormány ezt végül is tudja csinálni.
Az is változott a tavaszi határozat óta, akkor még a kormány úgy fogalmazott, hogy minimum 22 évig fogjuk majd ezt a rendelkezésre állási díjat fizetni. Most kiderült, hogy ez 30 év lesz. Ez nem különösebben izgalmas kérdés számomra. Itt a válasz az volt, hogy 30 éves ciklusokra szokás hiteleket felvenni, szokás ilyen beruházásokat tenni. Tehát azoknak a befektetőknek, akik versenyeztek ezért a munkáért, a 30 év egy kiszámítható volumen és nagyság volt, ezért döntöttek a 30 év mellett.
Változás az is, bár ezt egy korábbi kormányhatározat már előrevetítette, hogy mégse autóútként épül meg ez a szakasz, hanem mindjárt autópályaként. Amikor felröppent az, hogy a kormány autóutat akar építeni, ami majd később autópályává fejleszthető, akkor a szakemberek mindjárt amellett érveltek, hogy ennek így nem sok teteje van. Egyrészt azért, mert műszakilag az autóút és az autópálya nem nagyon tér el egymástól, ahogy ők mindig fogalmaztak, csak egy leállósávon múlik a dolog, és a leállósávnak is igazán csak az aszfaltrétegén, mert a leállósáv alépítményét is meg kellett volna építeni.
A kormány számára is az eljárás során világosan kiderült, hogy ha most koncesszióba adja ezt az autópálya-építést bármelyik befektetőnek, az a koncesszor helyzetbe kerül, és a kormány számításai szerint 5-8 év után mindenképp meg kellett volna építeni, tovább kellett volna fejleszteni az autóutat autópályává. A koncesszor monopolhelyzetben lett volna, és nyilvánvalóan megkérte volna vastagon ennek a továbbépítésnek az árát. Ezért a kormány valószínűleg logikusan döntött úgy, hogy nem kísérletezik egy ilyen kétlépéses megoldással, hanem mindjárt autópályát fog építeni. Ezt a Dél-Dunántúlon részben örömmel üdvözöljük.
Annak is örülök, hogy itt bizonyos bizonytalanságot az is eloszlatott, hogy a konvergenciaprogramhoz majd hogy viszonyul ez a jelenlegi konstrukció. Az előterjesztésben szerepel az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az Eurostattal egyeztetve - bár az Eurostat még nem mondta ki a végső szót, de nagy valószínűséggel úgy foglalnak majd állást, hogy ez magántőke-befektetésként elszámolható, tehát ez az egész a költségvetési hiány, a konvergenciaprogram szempontjából egészen más konstrukció, ami nyilvánvalóan megegyezik a konvergenciaprogram szellemével is. Bízom benne, hogy ez így is történik, és később nem lesznek ebből adódóan viták.
Ami az utóbbi napokban a Dél-Dunántúlon a kedélyeinket borzolgatta, az a következő. Most itt szerepel előttünk megint világosan leírva, tudom, hogy milyen nyomvonalakat vizsgált persze a kormány, elsősorban a baranyai szakaszon Bátaszék és Mohács között, Véménd magasságában, ebben az országgyűlési határozati javaslatban világosan le van írva, hogy a laikusoknak bármennyire meghökkentő, ezeket az alagutakat megépíteni, amelyeket most építeni tervez a kormány, az egy olcsóbb konstrukció, mintha más megoldással kísérletezne a kormány. Mégis érzek valamifajta bizonytalanságot a háttérben vagy valamifajta megmagyarázhatatlan dolgot, mert felröppentek újra olyan hírek, hogy a kormány más megoldásokat is javasol. Ha beterjeszti a kormány számunkra vagy a Közlekedési Minisztérium, hogy ez a legolcsóbb megoldás, akkor milyen más megoldásokat lehet itt még az elkövetkezendő időszakban vizsgálni? Felröppentek olyan hírek, hogy 400 méterrel eltolják az autópályát Véménd térségébe, és akkor meg lehet úszni az alagutakat. Jó lenne egyébként, ha erről az államtitkár úr majd a vita zárásaként szólna, hogy vannak-e ilyen vizsgálatok, és ezek mit céloznak, hogyha önök leírják, hogy ez a legolcsóbb konstrukció, amelyben itt szerepelni lehet.
Én attól félek, hogy ez egy új közbeszerzési eljárást jelentene, hogy a vesztesek vitatnák ezt a konstrukciót, és nyilvánvalóan ott is régészeti feltárásokat kellene tenni, ott újra kisajátításokat kellene tenni. Tehát ez úgy megnyújtaná az eljárást, hogy nemhogy 2010 tavaszára, ahogy önök ezt kommunikálják, hogy addigra ez az autópálya megépül, amiben sajnos én nem hiszek, boldog leszek, ha ez lesz az életem legnagyobb tévedése, hogy 2010 első negyedévében ez az autópálya megvan, és Pécset, Európa kulturális fővárosát autópályán el lehet érni.
Azt gondolom, hogy 2010-ben meglesz ez az autópálya, ha most utat engedünk ennek a beruházásnak, de nem 2010 első negyedévében. Ha azzal is kalkulálok, hogy Szekszárd és Dunaújváros között még elég távol vagyunk a konkrét kezdéstől, még a régészeti feltárás el sem indult, és ez a kormányhatározat már azt vetíti előre, hogy ez régészeti leletekben valószínűleg egy nagyon gazdag térség, és ez megcsúszásokat jelenthet, akkor nincs értelme megint a közvélemény idegzetét azzal borzolni, elsősorban a dél-dunántúliakét, hogy megint egy olyan számot mondunk, 2010 első negyedévét, amit utána nem lehetne tartani.
Azt gondolom, amikor az Országgyűlés tavasszal a kormánynak lehetőséget adott arra, hogy mérlegelje az ilyetén való autópálya-megépítést, akkor amellett érvelt, és ezt csak újra megerősítem, hogy itt nyilvánvalóan azt is vizsgálni kellett, hogy ha most nincsen költségvetési forrás arra, hogy megépítsük az autópályát, milyen károkkal jár az, ha ezt a beruházást eltoljuk. Mi ott, a Dél-Dunántúlon, Pécs térségében, Mohács térségében nem tudunk és nem kívánunk tovább várni.
Boldogan végignéztük az összes autópálya-fejlesztést, mindegy, hogy az országban milyen irányban történtek, de mi végre ott autópályát szeretnénk, és ez nemcsak a baranyaiak érdeke, ez érdeke a Tolna megyeieknek, és érdeke Bács-Kiskun megye jó részének is, mert Bács-Kiskun megyét is persze Kecskemét magasságában érinti egy autópálya, de ettől még a bajaiak nem boldogok. Ha dunai hidakat is építünk, mondjuk, idővel Mohács térségében, akkor az autópálya feltáró hatása a Duna túloldalán is, az alföldi részen is megnyilvánulhat.
Megértem azokat a képviselőtársaimat egyébként, akik költségvetési szempontokat mérlegelve és minden szempontot mérlegelve azt tartanák helyesnek, ha nem magántőke-bevonással készülne ez az autópálya, mert a magántőke-bevonásos konstrukcióról eddig olyan jó tapasztalataink nem voltak.
Mégis arra kérem az ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy mérlegeljék Baranya és Dél-Dunántúl gazdasági érdekeit. Mérlegeljék azt, hogy vagy így épül autópálya, vagy sehogy nem épül a közeljövőben autópálya. Ha ezeket mind-mind mérlegeljük, akkor csak az a racionális válasz számunkra, hogy ezt az országgyűlési határozatot erősítsük meg, és várjuk azt, hogy elinduljon az autópálya-fejlesztés, ha nem is készül el 2010 első negyedévére, de nekünk Dél-Dunántúlon és Pécsnek a kulturális főváros miatt autópályára szüksége van, ezért minél előbb építsünk, és akkor talán az az időpont, amit én vitatok, elfelejthető lesz, mert a magántőke-befektetőben lesz lendület.
Köszönöm a kormány előterjesztését. Én a magam nevében ezt boldogan támogatom. (Taps a Fidesz soraiból.)
