FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! A hozzászólásomat legfőképpen az indukálta, hogy Tolna megyében élő képviselő vagyok, és nagy érdeklődéssel hallgattam képviselőtársaimat a beruházás fontosságáról. Részben az is indukálja hozzászólásomat, ami ma az alkotmányügyi bizottsági ülésen hangzott el e témakörben. Sajnálatos módon a bizottsági ülésen több olyan ellenzéki hozzászólás volt, amely helyi lobbiérdekek érvényesülésének gondolja ennek az országgyűlési határozati javaslatnak az elfogadását; amin mélységesen megdöbbentem, egyben el is szomorodtam, hiszen azt gondolom, mindannyian, akik ebben a kérdéskörben hozzászóltunk, megelégedésünket fejeztük ki és fejezzük ki azért, hogy végre a Dél-Dunántúl térsége magáénak tudhat egy könnyebb, komfortosabb megközelíthetőségi lehetőséget, mint ami korábban volt.
De a problémám mégis az, hogy mindenki örül ennek, de úgy, hogy a könnycsatornáink megtelnek könnyel, szomorúak vagyunk, kétkedőek vagyunk, szkeptikusak vagyunk, és olyan híreket röppentünk fel a felszólalásainkban, amelyeknek nem biztos, hogy alapjuk van, sőt mondhatjuk azt, hogy talán nincs is. Ezt nem igazán értem, képviselőtársaim, hiszen a bizottsági véleményekben nem fogalmazódott meg sajnálatos módon az, hogy Tolna megyének is szüksége van erre a beruházásra. Leginkább mindenki Baranya megyére fókuszál, nyilvánvalóan a Pécs kulturális főváros cím elnyerése kapcsán is. De higgyék el, hogy Tolna megyének ugyanilyen szüksége van rá, és szüksége van arra a csomópontra is, ami a korábbi országgyűlési határozat módosulását jelentette. Braun képviselőtársamat nem is igazán értem ezért, hiszen Szekszárd fejlődésében lényeges kérdés lesz ennek a csomópontnak a megépítése. A város gazdasági fejlődésének következményével kell majd számolnia a városnak és a város vezetésének egyaránt.
Azt hiszem, meg kell tanulnunk örülni az eredményeknek. Lehetne arról beszélni, hogy az előző ciklusban az akkori Tolna megyei fideszes képviselő milyen módon hintette el a sajtóban, hogy milyen probléma lesz az autóút megépítése, hogy ez miért nem autópálya, hogy ez ezer sebből vérzik, és ne bízzunk abban, hogy ezt meg fogjuk építeni. Akkor most kérem képviselőtársaimat, akik az ellenzéki padsorokban ülnek, hogy ismerjék el ezt az eredményt, és tegyük képessé magunkat arra, hogy együtt tudjunk ennek örülni.
(22.50)
Hiszen ez tényleg mindnyájunknak öröm, és nemcsak azért, mert a nemzetközi közlekedési folyosót meg kell építeni, hanem mi, akik ott élünk, pontosan tudjuk, hogy a térség fejlődésére ez alapvetően pozitívan fog hatni, és bízunk abban, hogy az a koncessziós szerződés, amelyet a közbeszerzési eljárás eredményeképpen sikerült kiírni, és remélhetőleg ezzel az eszközzel sikerül majd megvalósítani ezt a beruházást, lehetővé fogja tenni mindazoknak a biztosítékoknak az érvényesülését, amiről az előterjesztés szól, és ami miatt önök a szkeptikusságukat indokolják.
Nagyon fontos az, hogy maga az országgyűlési határozat is tartalmazza - és itt a költségekre utalnék -, hogy csak akkor lehet ebben a konstrukcióban megvalósítani ezt a beruházást, ha az gazdaságosabb, mint az építés és üzemeltetés állami finanszírozással történő együttes megvalósítása. Azt kérem, hogy vegyük tudomásul a másik jóindulatát és jó szándékát, ne kérdőjelezzük meg feleslegesen, indokolatlanul a másiknak a szándékát, hiszen ez is olyan kérdés, amiben együtt kell működni. És a támogatásuk ne csak annak a ténynek szóljon, hogy ez megvalósulhatott, hanem fogadják el azt a törekvést, ami az ott élő emberek életének a javítását szolgálja. (Taps az MSZP soraiban.)
