DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, bátran kijelenthetjük azt, hogy a jogi segítségnyújtás talán az egyik legszociáldemokratább és legdemokratikusabb jogintézmény. Államtitkár úr a törvényjavaslat tartalmát részletesen kifejtette, ezt pontosította képviselőtársam is, úgyhogy egy picit általánosabb jogelvekről szeretnék a felszólalásomban szót ejteni, és természetesen a végén a konkrét esetleges kritikára is sort fogok keríteni.
Úgy vélem, úgy gondolom, hogy a jog előtti egyenlőség már a középkori társadalom átalakulása során az egyik legfontosabb érték, az egyik legfontosabb kifejezése volt az átalakulásnak, az átalakulás szükségességének. Ezt akkor úgy foglalták össze, hogy a jogszabályok, a jog mindenkire egyformán vonatkozik, ezt értették ők akkor a jog előtti egyenlőségen. A modern társadalmakban ennél tovább mentünk, és a jog előtti egyenlőség gyakorlatban reálisan történő megvalósulására is hangsúlyt fektetünk, és hangsúlyt kell fektetnünk. Azaz a jog előtti egyenlőségnek a valóságban is érvényesülnie kell. Ezt szolgálja ez a jogintézmény.
A baloldali kormányok és a Magyar Szocialista Párt frakciója is most már több mint egy évtizede sokat tett ennek a jogintézménynek a létrehozásáért, megvalósításáért, és tesz továbbra is a továbbfejlesztéséért. A múlt évi költségvetési törvényhez benyújtott módosító javaslatunk kapcsán, amelyet Avarkeszi képviselőtársammal nyújtottam be, lehetővé vált az, hogy 2008. január 1-jétől sor kerülhessen egy olyan törvénymódosításra, ami most itt előttünk fekszik, nevezetesen, hogy a perbeli képviselet is lehetővé váljon a jogi segítségnyújtás keretein belül. Eddig, megemlítem, az okiratszerkesztés után magára kellett hagyni a perben az ügyfelét a jogi segítőnek, ahogy államtitkár úr és képviselőtársam említette, most már valóban végigkövetheti a teljes eljárást, elősegítve azt, hogy a valóságban is érvényesüljön a jogszabályok, a jog előtti egyenlőség.
A jogi segítségnyújtás tehát ezzel a módosítással válik teljessé. Nem mondom, hogy tökéletessé, mert azt gondolom, hogy számos módosításra, számos előrelépésre van ahhoz szükség, hogy tökéletessé tegyük, vagy legalábbis törekedjünk arra, hogy ki lehessen azt mondani, hogy tökéletes a törvény. Ez nem az, de teljessé teszi. Amiért azt mondom, hogy nem az, azok a nemzetközi tendenciák. Azt gondolom, bátran ki lehet azt jelenteni, hogy a magyar jogfejlődésnek is ebbe az irányba kell haladnia; nevezetesen abba az irányba, hogy ez a jogintézmény teljes egészében kiváltsa a kirendelt védő intézményét és a pártfogó ügyvéd jogintézményét.
Államtitkár úr utalt arra, hogy ennek mik lehetnek az előnyei. Hadd folytassam azzal, a polgári ügyekben az ügyvédi névjegyzéket és a szabad ügyvédválasztást államtitkár úr kifejtette, erről sok szót nem ejtek pontosan ezért, de annál többet szeretnék a büntető ügyszakban történő pozitív változásra utalni. Ha egy szóval szeretném kifejezni, akkor az objektivitást és a valóban objektív eljárást, rendőrségi és bírósági eljárást segíti és tökéletesíti ez a törvény. Ugyanis elkerüljük azt, ami sajnos a magyar hatóságoknál és sok esetben talán a bíróságoknál is gyakorlat, hogy azt az ügyvédet rendelik ki, akivel olyan sok baj nincs, aki nem akadékoskodik, aki nem kérdez, aki nem “hátráltatja” az eljárást a beadványaival, hanem együttműködik a rendőrséggel vagy egyéb hatósággal.
(21.50)
Én azt gondolom, könnyen belátható az, hogy ez nem szolgálja sem a jogbiztonságot, sem pedig az ügyfelek érdekét. Ugyanígy elmondható a kirendelt védő intézményéről és annak hibájáról, hogy sok esetben felkészületlenek és jóval felkészületlenebbek a kirendelt védő kollégák, mint a meghatalmazás alapján eljáró ügyvédek. Ezt a problémát is feloldhatja ez a törvény, főleg feloldhatja akkor majd, hogyha teljesen kiváltja a kirendelt védő intézményét, ugyanis itt szerződött jogászokról, szerződött ügyvédekről van szó, akiknek a teljesítménye mérhető, azt az Igazságügyi Hivatal mérni tudja, és adott esetben, hogyha nem megelégedett a munkájukkal, akkor a következő időszakra nem köt velük szerződést. Van tehát motiváló ereje ennek a törvénymódosításnak.
Amit szintén kiemelnék a sértetti jogokkal kapcsolatban, a most előkészületben lévő büntető törvénykönyv az általános részben már, legalábbis a tervek szerint kiemelt jelentőséget fog tulajdonítani a büntetés és a büntetéskiszabás során a sértetti jogok érvényesülésének. Az, hogy lehetővé válik a perbeli képviseletben az arra rászorultak számára, arra rászorult sértettek számára a jogi képviselet, összhangban áll ezzel a törekvéssel. Tehát a Btk. módosítása és a jogi segítségnyújtásról szóló törvény hatékonyabban fogja elősegíteni a sértetti jogok érvényesülését, ami, azt gondolom, hogy vitathatatlan társadalmi érdek.
Pár szóval a javaslatról kicsit konkrétabban: alapvetően jónak tartom a részletszabályai vonatkozásában is, kisebb módosításokra, kisebb pontosításokra szükség van, ezzel kapcsolatban nyújtottam is be módosító javaslatot. Ezek tényleg apró pontosítások, szavakkal, illetve kifejezésekkel kapcsolatosak. Egy dolgot azért szeretnék kiemelni: két olyan módosító javaslat is benyújtásra került, amely a rászorultak körét bővíti és tágítja. Tehát azoknak a körét, akik igénybe vehetik ezt a szolgáltatást. Ezeket a módosító javaslatokat feltétlenül jónak tartom, feltétlenül érdemesnek arra, hogy megvitassuk. Természetesen meg kell találni a megfelelő anyagi fedezetet hozzá, és hogyha ezt sikerül megtalálni, akkor úgy gondolom, hogy mindkét e tárgyban benyújtott módosító javaslatot az Országgyűlésnek el kell fogadnia.
Összefoglalva tehát egy mind felfogásában, szellemiségében jó javaslatról van szó, mind pedig a részletszabályok tekintetében egy jól kidolgozott javaslatról, ezért a benyújtott módosító javaslataimmal kiegészítve ezt elfogadásra ajánlom az Országgyűlésnek.
Köszönöm szépen a figyelmet.
