FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jogi segítségnyújtási szolgáltatásokat a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény határozta meg. Ezek a peren kívüli jogi tanácsadás, okiratszerkesztés, büntetőügyekben a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, a pótmagánvádló személyes költségmentessége és polgári ügyekben a Pp. szerinti költségkedvezmények biztosítása, és azok részeként pártfogó ügyvédi képviselet.
(21.40)
A törvény 2004. április 1-jén lépett hatályba. Ez a jogi segítői közreműködés a bírósági eljárásokban való eredményes részvételt csak annyiban tudta segíteni, hogy a felek eljárási jogaikról, kötelezettségeikről tájékoztatást kaphattak, illetve a jogi segítő elkészítette az eljárást kezdeményező iratot. A tapasztalatok szerint azonban a hatékony jogérvényesítéshez elengedhetetlen, hogy a jogi segítség a bírósági eljárásra is kiterjedjen. A törvényjavaslat mindezek szem előtt tartásával, a fenti kívánalom teljesülésének igényével bővíti az állami segítségnyújtás területeit, és 2008. január 1-jétől igénybe vehető új segítségnyújtási szolgáltatásokat hoz létre.
A törvényjavaslat legtöbb rendelkezése az állam által biztosított jogi képviselet megreformálásáról szól, arról, hogy 2008. január 1-jével miként működjön tovább a pártfogó ügyvédi képviselet, tehát az állam által biztosított jogi képviseletnek az a része, amely a polgári eljárásokban működik, illetve ami a büntetőeljárásokban a sértettek, a magánvádlók és a pótmagánvádlók támogatott jogi képviseletét jelenti. A jól bevált külföldi modellekhez hasonlóan az ügyfeleknek nagyobb választást engedve, a szabad ügyvédválasztásnak teret engedve kíván a törvényjavaslat változtatni a jelenlegi rendszeren. A jövőben az eddiginél egzaktabb rászorultsági feltételek lesznek érvényesíthetőek, és a támogatotti kör is szélesebb lesz, hiszen e törvény alapján jóval magasabb rászorultsági küszöb fog érvényesülni.
Nagyon fontos, hogy ezzel a váltással lehetőséget ad a jog arra, hogy a peren kívüli szolgáltatás, illetve a peres jogi szolgáltatás, tehát maga a perbeli képviselet egy szakember által legyen ellátható. Ez nagyon fontos szempont akkor, ha a költségkímélő, ésszerű perlekedést tekintjük, hiszen olyan szakemberek láthatják el az ügyfelek képviseletét, akik már a per előtt is segítséget nyújthattak az ügyfélnek, ők terjesztették elő a keresetlevelet, és ők adtak jogi tanácsot is. Ez tehát mind az ügyfelek, mind az ügy ellátása szempontjából ésszerűbb munkamegosztást jelenthet. A 2003-ban elfogadott jogi segítségnyújtási törvény rendelkezéseihez hasonlóan, némileg kiegészített, korszerűsített formában és tartalommal a részleges költségmentesség és a tárgyi költségfelezési jog is bekerül 2008. január 1-jétől a polgári perrendtartásba, illetve néhány rendelkezése a peren kívüli jogi segítségnyújtásnak is módosul.
Ezek közül kettőt emelnék ki. Szélesedik a jogi segítők lehetősége azzal, hogy a peren kívüli tanácsadás, okiratszerkesztés esetén elfogadhatnak meghatalmazást a peres iratok megtekintésére, például ez egy rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítésénél elengedhetetlen. A másik, hogy egyszerűsíti a törvény a jogi segítői névjegyzékbe vételi eljárást, részben a feltételek tekintetében, részben azzal, hogy hároméves határozott idő lejártával egyszerűen lehetőség nyílik a szerződés meghosszabbítására.
A szolgáltatás bővítése mellett a törvényjavaslat fontos lépést tesz a jogbiztonság erősítése, az esélyegyenlőség elősegítése terén. A segítő eljárás során nemcsak a jogi képviseletet, de annak megfelelő színvonalát is biztosítani kell. A javaslat ezt a célt azzal kívánja elérni, hogy a rászorultak jogi képviselete ezentúl önként vállalt és számon kérhető feladattá válik.
Az alkotmányügyi bizottság ülésén több kérdés hangzott el, így a jogi személyek költségmentessége, valamint a pártfogó ügyvédi díjazás egységes szabályozására vonatkozóan. A javaslat célja e körben, hogy a peres költségkedvezmények alapvetően a természetes személyeket illessék meg, szűk körben azonban kiemelkedően közhasznú szervezetek és a munkavállalói érdek-képviseleti szervek meghatározott pertípusokban csak a tevékenységi körükből eredő perekben részesülhetnek kedvezményben.
A bizottság a törvényjavaslatot nagy többséggel általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm.
