PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A jogi segítségnyújtás egy olyan támogatandó cél, amely biztosítja, hogy létrejöjjön a rászorulók számára egy olyan jogintézmény, amelynek keretében szakszerű jogi tanácsadást, és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítésére jogviták megoldása során. Ennek érdekében az állam rászorultságtól függően átvállalja vagy megelőlegezi a fél számára a jogi segítő díját.
A jogintézmény kapcsán az európai uniós csatlakozásunkkal keletkező kötelezettség is említhető, hiszen a határon átnyúló jogvitákban támogatást kell nyújtanunk az uniós polgároknak rászorultság alapján a jogérvényesítéshez, illetve a Magyarországon lakó és tartózkodási hellyel rendelkező személyek számára segítséget nyújtunk ahhoz, hogy más állam bíróságai előtti eljárásokban eredményesen kérhessenek jogi segítséget.
Meg kell jegyeznem, hogy még a polgári kormány, az MDF vezette igazságügyi tárca vezette be 2001-ben az Igazságügyi Minisztérium fejezetében működtetve az ingyenes jogi tanácsadást és a jogi segítségnyújtást biztosító ügyfélszolgálati irodák országos hálózatát. Erre épülve a jogi segítségnyújtás a 2003-ban elfogadott törvény alapján két ütemben valósult meg. 2004. április 1-jétől a peren kívüli ügyekben kaphatnak tanácsot, illetve készíthetnek okiratot a rászorulók, 2008. január 1-jétől pedig már lehetőség lesz a peres képviseletre is, illetve lényegesen megváltozik a költségkedvezmények, költségmentességek rendszere is Magyarországon. A dátumokból látható, hogy mintegy hét esztendő, 2001-2008 volt szükséges ahhoz, hogy a jogi segítségnyújtás rendszere megvalósuljon. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a tervezett 2006-os időpont helyett csak 2008-ban kerülhetett sor a szolgáltatások teljes körének a kiépülésére.
Nyilvánvaló, hogy a jogi segítségnyújtás során, annak érdemi működéséhez feltétlenül szükséges a jogi képviselet, a peres képviseleti ellátás is. Nem túlzás azt mondani, hogy a jogi segítségnyújtás érdemben a jövő évtől fog működni Magyarországon. A rendszer működése és működtetése nyilvánvalóan pénzkérdés. Kár, hogy az előterjesztő nem szolgált semmiféle adattal vagy támponttal arra nézve, hogy a rendszer eddig mennyi pénzből működött, és mennyi pénzből fog ezután működni.
Az előterjesztés indokolása arra sem tért ki, hogy milyen számszerűsített ügyforgalommal működik a jogi segítségnyújtás hálózata, és a szolgáltatások bővülését követően milyen ügyfélforgalommal számolunk a jövő évtől kezdődően. Jó lenne tudni, hogy a szaktárca mekkora összeget szán a jogi segítségnyújtó hálózat működésére. Ez a rendszer csakis akkor lehet működőképes, ha a hozzáférést és a méltányos elbírálást minél több jogkereső ember számára biztosítja, egyúttal biztosítja azt is, hogy a közreműködő ügyvédeknek ne éhbérért kelljen az egyben elvárt minőségi és színvonalas szolgáltatást biztosítani. Mivel a díjazás szabályait miniszteri rendelet fogja megállapítani, ezért erről sincs bővebb információ az előterjesztésben, és itt a tisztelt Ház falai között vitatkozó vagy éppen hozzászóló képviselőknek sincsen, attól függetlenül, hogy ellenzéki vagy kormánypárti képviselőkről beszélünk.
Egy kérdésben az előterjesztés álláspontunk szerint kiegészítésre szorul. A tervezet előírja, hogy a közreműködő ügyvéd, jogi segítő eljárása a szolgáltatási szerződésekben vállalt közreműködési kötelezettségen alapul. A közreműködési kötelezettség alapján csak olyan okból tagadható meg a közreműködés, ha például nem tartozik a jogi segítő szakterületébe, meghaladja a vállalt ügykeretet, szakmai szabályt sértene a közreműködés vagy egyébként is tiltott az ügyvédi törvény alapján. Ha ilyen körülmény nem áll fenn, akkor a jogi segítőnek az ügyfél ügyét vállalnia kell.
Ez a rendelkezés részben elfogadható, ugyanakkor nem veszi figyelembe, hogy az eljáró jogi segítők, ügyvédek szakmai gyakorlati tapasztalattal bíró emberek, akik fel tudják mérni, hogy az adott ügy, per, jogvita mennyiben rendelkezik ténybeli alappal vagy jogalappal. Célszerű lenne megtagadási okként feltüntetni azt is, hogyha a jogi segítő úgy ítéli meg, hogy a perlési szándék nyilvánvalóan alaptalan vagy rosszhiszemű felperesi oldalról, illetve jogszerűnek tűnő követelésekkel szembeni időhúzásra, perelhúzásra irányulna alperesi oldalról. Meggyőződésünk szerint nem lenne célszerű, ha az állam arra kötelezné a jogi segítőket, hogy szakmai meggyőződésükkel ellentétes ügyekben lássanak el jogi képviseletet csak azért, mert a költségeket az állam viseli. Ezzel kapcsolatban elő lehetne írni egyfajta visszacsatolási rendszert, ahol a jogi segítő jelezhetné azokat az eseteket, amikor a perindítás gyakorlatilag értelmetlen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztést összességében elfogadhatónak tartja a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja, ugyanakkor arra kérjük a kormányt, hogy ezt a rendszert ne a maradékelv alapján működtesse, mint sok más hasonló intézményt - lásd többek között például az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, a Korrupcióellenes Tanácsadó Testületet -, hanem rendeljen hozzá megfelelő forrásokat.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
