DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. A dolog érdemét tekintve, azt hiszem, mondhatom mindkét kormánypárti koalíciós frakció nevében, hogy ezt a törvényjavaslatot fegyelmezetten meg fogjuk szavazni. Fegyelmezetten, de nagyon nagy önfegyelemre lesz szükség ahhoz, hogy ezt a törvényjavaslatot megszavazzuk, megmondom őszintén, mert nagyon nem szeretem ezt a törvényjavaslatot. Nem szeretem, mert már van tapasztalatom azzal kapcsolatban, hogy ilyen típusú törvényt hogyan, milyen módon kell végrehajtani, és ez milyen kötelezettségekkel jár. Tudom, többen megkeresnek vele érintettek, és panaszkodnak folyamatosan, hogy a jelenleg hatályos 2003. évi XV. törvény, amely nagyjából ugyanezt a feladatot látja el, mennyi nehézséget és problémát okoz.
De természetesen tudom, éppen ezért még egyszer szeretném kijelenteni, hogy fegyelmezetten, gondolom, ellenszavazat nélkül meg fogjuk szavazni ezt a törvényjavaslatot, mert egyértelműen jogharmonizációs kötelezettségünk. Teljesen egyértelmű, hogy egyetlen nem szavazattal sem szeretnénk kifejezésre juttatni azt, hogy bármilyen módon is - akár még hallgatólagosan is - hozzájáruljunk ahhoz, hogy esetlegesen pénzmosással vagy terrorcselekménnyel összefüggő adatáramlást valamilyen módon akadályozzunk, és esetleg meghiúsítsuk vagy veszélyeztessük, hogy ezek az adatok a megfelelő hatóságok tudomására jussanak.
Azonban azt is fontosnak tartanám, ha ismernénk, legalább tudnánk azt - és szeretném is kérni önt, államtitkár úr, hogy legyen ebben segítségünkre, s a munkatársait kérje meg arra, hogy a legközelebbi, mondjuk, költségvetési bizottsági ülésre vagy alkotmányügyi bizottsági ülésre, ha tudnának adatokat szolgáltatni nekünk arra vonatkozóan -, hogy a jelenleg hatályos törvény alapján nagyjából hány olyan eljárás indult, amely e törvény hatálya alá tartozó cselekményeknek és bejelentési kötelezettségeknek a következményeként indulhatott, hogy hány nyomozás indult esetleg ilyen ügyekben, hogy ha indult nyomozás, akkor jogerős ítélettel hány eljárás fejeződött be.
Jó apropót ad mondandóm alátámasztására, hogy a mai napon az alkotmányügyi bizottság ülésére ellátogatott Kovács Árpád úr, az Állami Számvevőszék elnöke, és amikor a költségvetési törvényt tárgyaltuk, mondott egy fontos, és azt hiszem, említésre méltó mondatot. Azt mondja az ÁSZ, hogy tegyük meg, hogy beárazzuk a szakmai javaslatokat. Nyilván ez egy képletes mondat, pontosan tudjuk mindannyian, hogy mi a tartalma, mi áll mögötte. A beárazás ebben a tekintetben azt jelenti, hogy előzetes-utólagos hatásvizsgálatra van szükség, és arra van szükségünk, hogy tudjuk, hogy mi mennyibe kerül.
Azt én pontosan tudom, ön is korrektül tájékoztatott bennünket arról, hogy a szakmai egyeztetések az elmúlt hetekben megtörténtek, és tudomásul veszik az érintettek, hogy milyen törvényes kötelezettség fogja őket ezek után terhelni. De valószínűleg már nem hozták a Pénzügyminisztérium tudomására - mert nem is biztos, hogy kérték erre őket, hogy elmondják -, hogy ez kinek mennyi költséggel jár, egy nagy banknak minden egyes fiókjában megfelelő embert erre a javaslatra ráállítani, apparátust, szoftvert és még sok minden mást. De egy egyszemélyes közjegyzői irodában vagy egy egy-két személyes közjegyzői irodában is ez jelentős többletköltséget eredményez, holott mindannyian tudjuk, sőt államtitkár úrtól még azt is tudjuk, hogy bővülő körben, igen széles személyi kört érint a törvény hatálya. Ez a hatály kiterjed például pénzügyi szolgáltatókra, befektetési szolgáltatókra, biztosítási, biztosításközvetítői tevékenységet végzőkre, árutőzsdei szolgáltatásra, postai, ingatlanügyletre, könyvvizsgáló, könyvvitel, játékkaszinó, nemesfém-kereskedelem, ügyvédi, közjegyzői tevékenység, nagyon széles ez a kör.
Én minden további nélkül elfogadom azt, hogy nagyon fontos szempont, hogy miután már hosszabb ideje egyértelműen tudjuk, hogy a bűnözés nemzetközi méretűvé és nemzetközi szervezettségűvé vált, nagy valószínűséggel a terrorcselekményekre vagy a pénzmosásra vonatkozó cselekményekre még inkább igaz ez, hogy nemzetközi szinten szervezik őket. Legritkább esetben fordul elő, hogy pitiáner bűnöző egymaga kitaláljon egy ilyen ügyletet, és aztán utána ezt véghezvigye. Ezek nagyon komoly nemzetközi szervezettséggel bíró cselekmények.
Azt is tudjuk ma már, utóbb, egy-egy nagyon súlyos terrorcselekmény kapcsán, hogy minek volt köszönhető az, hogy sikerült ezen terrorcselekmények elkövetőinek a nyomára bukkanni. Például tudjuk, hogy a madridi merénylet kapcsán egy egyszerű telefonhívás, egy nem fogadott mobiltelefon-hívás indította el a folyamatot, és aktivált bizonyos dolgokat. Erre egyértelmű bizonyítékok vannak már. Tehát nem lehet ezzel a törvényjavaslattal szembefordulni, mert erre a törvényjavaslatra szükség van. De ettől még szeretnünk, remélem, nem kell, mert sajnos ez nagyon sok nehézséget és problémát, az esetek döntő többségében teljesen felesleges problémát és elfoglaltságot fog majd jelenteni mindazoknak, akik a személyi hatálya alá fognak tartozni. Mert ezekben az ügyletekben, amikor a törvény egyértelművé teszi a 6. § (1) bekezdés b) pontjában, hogy a 3 millió 600 ezer forintot meghaladó értékű pénzforgalmat kell majd bejelentési kötelezettség hatálya alá vonni, akkor pontosan tudjuk, hogy egy csomó jogügylet esetében teljesen feleslegesek lesznek ezek a bejelentések, mert normál üzleti tranzakciók lesznek: valaki elad egy lakást, másvalaki megvásárol egy ilyen lakást, végrendelkezik egy állampolgár, biztosítást köt, befekteti a pénzét valahova, teljesen normális, az élet mindennapjaihoz, a gazdasági tevékenységhez hozzá tartozó tevékenységet végez, abszolút törvényesen.
Majd abból a sok ezer bejelentésből, adattovábbításból, adatkezelésből, ami ennek a törvénynek a következményeként megvalósul, talán lesz egy-kettő-három? - nem tudom elképzelni, hogy sokkal több legyen Magyarországon -, amire majd azt lehet mondani, hogy jó eséllyel ennek a törvénynek a hatálya alá tartozó, tiltott, nagyon súlyos bűncselekmény leplezésére vagy végrehajtására vonatkozó pénzmozgást fog jelenteni.
(18.40)
Az természetesen nagyon fontos, hogy az ügyletek ebben az esetben megfelelően a hatóságok tudomására jussanak.
Amit még problémának látok a szakértőink álláspontja szerint, az az, hogy a törvény alapjául szolgáló irányelv és jó néhány ajánlás alapján mentességekre nyílt volna lehetőség, ezekkel a mentességekkel, lehetőségekkel, úgy tűnik, a törvényjavaslat kevéssé él, de persze ez a lényegen nem változtat.
Összefoglalóan azt kell még egyszer elmondanom, hogy mindkét kormánypárti frakció a törvényjavaslatot fegyelmezetten meg fogja szavazni, de valóban nagy önfegyelemre lesz szükségünk.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
