BEDŐ TAMÁS
BEDŐ TAMÁS
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, az eddigi hozzászólások is azt mutatták, hogy nem alapvetően ennek a törvénynek a módosításával van az ellenzéknek problémája, hanem azzal, hogy az elmúlt években - és valljuk be, ez igaz - jelentős előrelépés a Vásárhelyi-terv megvalósításában oly mértékben, mint ahogy azt az eredeti törvény tartalmazta, nem történt. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem történt. Én csongrádi polgármester is vagyok, a kollégám is itt van, és mi azért látjuk, hogy a Vásárhelyi-terv keretében történtek beruházások, olyanok is, amelyek vízvisszavezetést szolgáltak, és olyanok is, amelyek árvízvédelmi megerősítéseket szolgáltak.
Úgy gondolom, hogy az előttünk lévő módosítás egy kicsit a realitás talajára helyezi egy ekkora tervnek a megvalósítását, hiszen ha huszonöt évben is, de egy komplett területfejlesztéssel is összefüggő, vízrendezéssel és árvízvédelemmel foglalkozó törvényt - már csak elődeink tapasztalatai alapján is - ennyi idő alatt lehet megoldani.
(19.30)
A másik: időközben azért nagy-nagy változások voltak, a Tisza egy rendkívüli módon élő folyó, ezt Fónagy képviselő úr is tudhatja. A környéken történt változások miatt az árvizek gyakorisága, az árvizek lefolyásának intenzitása és magassága az elmúlt időszakban jelentősen változott, ami adott esetben például mértékadó árvízszintnek az újraszabályozását is kell hogy jelentse, és akkor mihez képest kell egy méterrel mindig emelni a töltések magasságát, mi az a határ? Éppen ezért úgy gondolom, hogy a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kell annak adni, hogy lehetőleg a nagyvízi mederben tartva, a hullámtér kikotrásával, kitakarításával, az ottani túlburjánzott növényállomány megszüntetésével lehet, hogy sokkal hatékonyabb árvízi védekezést lehet elérni, mint a gátak végtelen mód emelésével és egyébként erősítésével, hiszen önmagában nem feltétlenül csak a magassághiány az, ami árvízi veszélyeztetettséget okoz, hiszen ez a gátak keresztmetszetében, ellenálló képességében is megnyilvánulhat.
Úgy gondolom, hogy azok az árvíztározók, amelyek el fognak készülni, még önmagukban egy jelentős mértékű, mondjuk, 2000-es vagy 2006-os árvizet egy méterrel nem fognak csökkenteni, hiszen ezek az árvíztározók nem is erre készülnek, hanem a hirtelen nagy intenzitással megjelenő árvízcsúcsok lehúzását szeretné a szakma, és most már nyugodtan kijelenthetjük, hogy a politika is elérni e törvény kapcsán. A hosszan tartó árvízvédekezéshez sokkal előnyösebbek azok a megoldások, amelyek itt is jelezve vannak a hullámterek kitakarításával, a nagyvízi medernek a kotrásával és egyéb műszaki megoldásokkal történő elősegítéssel.
Valahogy az elmúlt időszakban azért azt is el kell mondani, hogy a Vásárhelyi-terv egyfajta árvízvédelmi tervvé kezdett leegyszerűsödni, és az elmúlt időszakig, ameddig az első nagy tározó el nem készült - kettő folyamatban van -, nem igazából lehetett ennek a területfejlesztési tájhasználati dolgaival foglalkozni. Reméljük, hogy az elkövetkező években erre fokozott lehetőség lesz, hiszen úgy gondolom, hogy területfejlesztési forrás itt a Tisza mentén nemcsak a KEOP-ban és nemcsak a Vásárhelyi-tervben kell hogy legyen, hanem például az a leghátrányosabb kistérségekre szóló zászlóshajóprojekt is, ami más tárcánál van, jelenthet olyan segítséget, ami az eredeti szándékkal megegyezik.
Úgy gondolom, hogy már talán azt el lehet mondani, hogy vízügyi kérdésekben nincsenek politikai felhangok, hiszen a víz nem válogat, nem nézi, hogy ki a miniszter és ki a polgármester, ha jönni kell, az jön, és ha szakad a gát, az szakad, annak nincsen pártállása. Tehát ebben a kérdésben úgy gondolom, hogy elfogadva a szakma javaslatait, egyértelmű politikai és pénzügyi támogatást kell adni egy ilyen projektnek.
De hogy az idő változik, azt mi sem jellemzi jobban, hogy az elmúlt időszakban mindig árvizekről vitatkoztunk, és ebben az évben meg kellett ismerni a kisvízi problémákat, a hosszan tartó aszályos tavasz és nyár megmutatta, hogy ha megfelelő műszaki megoldások nincsenek a Tiszán, akkor milyen helyzetek alakulhatnak ki. Épp ezért én úgy gondolom, hogy ha nem is e törvény módosítása kapcsán, de a későbbiekben igenis foglalkozni kell azzal, hogy mit reagál a szakma, és mit reagál a politika arra, hogy a kis vízállás esetén milyen műszaki megoldások lehetségesek.
És én itt kijelentem mint csongrádi polgármester, hogy igenis elő kell venni és foglalkozni kell azzal, hogy egy negyedik duzzasztót létre kell hozni a Tiszán. Hogy ez milyen műszaki tartalommal fog bírni, ezt majd nem nekünk, hanem a szakma képviselőinek kell elmondani, mert ez nem egyszerűen csak hajózhatóságot biztosít, hanem ez biztosítja a vízvisszatartást, biztosít bizonyos fokú árvízvédelmi lehetőséget, és biztosít, kimondom, olyan természetvédelmi értékekhez vízbiztosítást is, amit például az alpári öblözetben nem is olyan régen a Kiskunsági Nemzeti Park megkezdett.
Úgy gondolom, hogy ennek a törvénynek a továbbgondolásával lehet a Tiszát komplex élő folyóként az elkövetkező néhány évszázadban is megtartani.
Köszönöm. És én egyébként javasolom ezt a törvényt elfogadásra. (Taps.)
