GODÓ LAJOS
GODÓ LAJOS
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Alapvetően a benyújtott T/3895. számú törvényjavaslattal egyetértek, ezt előrebocsátom, hiszen a 2004. évi LXVII. törvény, illetve az 1995. évi LVII. törvény módosítását tartalmazza a javaslat. Mint a Tisza völgyében élő képviselő, és olyan országgyűlési képviselő, akinek körzetében tervezik a pélyi-tiszasülyi árapasztó megépítését, meg egyáltalán, a másfél millió emberből egy, nagyon fontosnak tartom, hogy az Országgyűlés újratárgyalja ezt a fontos törvényt, hiszen olyan fontos kérdésekről kell dönteni, amelyek az ott élő emberek életminőségét, biztonságát, illetve a tájhasználatot és egyáltalán a mezőgazdaság helyzetét, az Alföld vízgazdálkodását, beleértve a Körösök és más folyók biztonságát is érintik.
Több képviselőtársam megfogalmazta kételyét. Ha visszatekintünk, hogy mikor indult a Tisza szabályozása, és attól az időponttól áttekintjük a változásokat, sajnos, meg kell állapítani, hogy igenis voltak változások, elmaradások, lemaradások, a terveket nem tudtuk - nem tudták elődeink sem - úgy igazából megvalósítani. 1846, amikor a Tiszavölgyi Társulatot gróf Széchenyi István megszervezte, és még abban az évben, augusztus 27-én Tiszadobon elindult a Széchenyi-gát építésével ez a szabályozás. Európában akkor páratlan méretű és terű szabályozási munka indult el, de alig kezdődött el a munka, már követelték a földbirtokosok a Vásárhelyi-terv felülvizsgálatát, és ezt meg is tették, amely 1846-ban többek között ennek következtében el is hunyt. Nem tudták végigvinni ezt a tervet. Majd jött a forradalom, lelassult a munka. Mondhatni, valamennyi kormány foglalkozott a Tisza völgyével, a Tisza szabályozásával.
Úgy gondolom, hogy most teljesen új kihívások előtt állunk, hiszen a klímaváltozás és a globális felmelegedés hatására újra kellene gondolni azokat a lehetőségeket, amelyeket kínál ez a törvény, illetve az uniós támogatás.
Szeretném megemlíteni, hogy a kiskörei vízlépcső tervezésekor a kormány olyan kerettervet határozott el, programot fogadott el, hogy a folyó magyarországi szakaszán összesen öt település - mégpedig Vásárosnamény, Záhony, Tiszalök, Kisköre és Csongrád - mellett építi meg a tározót, erőművet. Megújuló energiaforrások tekintetében - ha megépült volna mind az öt -, azt hiszem, Európában most példaként lehetne említeni ezt. Azóta a jugoszlávok Újbecsénél megépítették a gátat és az erőművet. Mi kettőt tudtunk megépíteni, a tiszalökit és a kisköreit, ami tartósan állami tulajdonban van, és évente közel egymilliárd forintot fizet be a költségvetésnek. Kialakult Kiskörénél egy 127 négyzetkilométeres tó, a Tisza-tó; 30 éve, hogy működik, és azóta a térségben elindult a turizmus, kialakultak a turizmus első objektumai, vendégfogadás, horgászat, halászat és egyéb tekintetben. Tehát sok mindent jelent-jelenthet egy-egy tározó, egy-egy vésztározó megépítése a területen, a Tisza völgyében.
Nagyon örülök, amikor a miniszter úr meghallgatása során nyilatkozott arról, hogy szeretné felgyorsítani a Vásárhelyi-terv programját, örülök is annak, hogy sikerült ez az összeg… - ugyan a Népszavából ma reggel tudtam meg, hogy 106 milliárd forinttal számol ez a program, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, viszont a 25 évet túl hosszúnak tartom. Ezt a 2007-13 közötti időszakban, az uniós források lehívásának időszakában kellene ütemezni, ebben az időszakban - a 2007 és 2013 közötti időszakban - kellene megvalósítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, ha összefogunk, és sarkalljuk a minisztériumot, együtt előbbre jutunk, nagyobb eredményeket tudunk ezen a téren elérni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
