KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy nagyon sokan tudják Magyarországon, szerencsére, ez nem egy olyan információ, nem olyan ismeretanyag, amellyel ne rendelkezne gyakorlatilag mindenki az országban, szóval sokan tudjuk, tudják, hogy Magyarország az árvízi biztonság szempontjából Európa legveszélyeztetettebb országa. Éppen ezért elég régóta tudatosan, állami közreműködéssel, közpénzből nagyon jelentős árvízi beruházások, árvíz-védekezési programok futnak az országban. Nem véletlen, hogy a ’80-as évek végének, a ’90-es évek első időszakának nagy aszályos, száraz időszakát követő első nagy árvízhullám után ismét napirendre került egy komplex, hosszú távú árvíz-védekezési program előtérbe helyezése.
1995-ben indult az az első, az Akadémiával, a vízügyi és civil szervezetekkel közös munka, amely először '95 elején egy gyors felmérést végzett arról, hogy vajon az országban hol vannak a legsérülékenyebb árvízi szakaszok, és ezeknek a rendbe tétele szerencsére még abban az évben elkezdődött. Azért mondom, hogy szerencsére, mert a hosszú aszályos időszak általában olyan időszak, amikor az emberek kevésbé figyelnek oda az árvízi védekezésre. Árvíz után voltunk, nagy árvizek után körülbelül 20-25 évvel, és ilyenkor lankad a figyelem az ilyen területen, ami nem túl látványos, de nagyon költséges.
Mégis, akkor elkezdődött egy felújítási munka, és ennek is köszönhetően az 1995-ös karácsonyi nagy árvíz végül is nem vitte el sem Gyulát, sem Szarvast, sem a Körösök térségét.
(18.50)
Viszont ráirányította arra a figyelmet, hogy ez a védekezés egy heroikus küzdelem volt, és csak nagyon kicsin múlott, hogy nem fulladt tragédiába. Éppen ezért akkor elindult egy hosszabb távú program, ez volt az alapja annak a programnak, amit később, 1998-99-ben először szakmai szinten, majd később kormányzati szinten Vásárhelyi-tervnek, Vásárhelyi-programnak neveztek; nem véletlenül Vásárhelyiről elnevezve, hiszen a Tisza-szabályozásban az ő munkája úgy is, mint a többi vízügyi vagy állami szakember munkája, elengedhetetlen volt.
Azt is mondhatnánk természetesen, és most a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat első részében erről is szeretnék beszélni, hogy ez a fajta munka sohasem zárul le. A Tisza-medernek vagy a Duna-medernek a változása - itt különösen azért a Tiszára gondolok - és az árvízi védekezés változása a megváltozott körülmények között újabb és újabb feladatokat ró a szakmára. Éppen ezért ez egy folyamatos tervezés és egy folyamatos kivitelezés időszaka, és ilyen volt, nyugodtan mondhatom, az elmúlt 150-170 esztendő, amióta csak a Tisza szabályozása és az árvízi védekezés állami feladatként, központi állami feladatként megjelent. Ezt azért is mondom, mert sokan sokszor türelmetlenül fogalmaznak meg olyan igényeket, olyan vállalásokat egy ilyen grandiózus feladat esetén, amelyek műszakilag, pénzügyileg, jogi, eljárásbeli okok miatt adott esetben nem teljesíthetőek, abban az ütemben feltétlenül nem.
Szeretném elmondani, hogy a magyarországi műszaki védvonalaknak a 2004-2005-ös állapotfelmérés szerint körülbelül 65 százaléka felelt meg annak a műszaki előírásnak és feltételnek, amelyet a száz év legmagasabb árvizei alapján egyfajta becsült és nagy valószínűséggel, nagy biztonságot nyújtó védekezési szintnek kineveztünk, kiértékeltünk. Ez a szám mindenesetre arra figyelmeztet bennünket, hogy ez a körülbelül 4 ezer kilométer hosszúságú védvonal, itt elsősorban a Tisza-védvonalra gondolok ezen belül, ez a védvonal nagyon komoly feladatokat ró ránk.
Nem számít az sem új gondolatnak, hogy egy ilyen nagyságrendű beruházás esetén természetesen ne csupán árvízvédelem és kármentesítés történjen, hanem abból mind a mezőgazdaság, mind az ott élő lakosság is érezhető előnyökhöz jusson. Így a terv megvalósítása természetesen egy árvíz-védekezési komplex tervként kezelve elsősorban továbbra is biztonságpolitikai, biztonsági kérdés, és ennek megfelelően kiemelt figyelmet fordítottunk az elmúlt időszakban is a Vásárhelyi-terv ezen aspektusának végrehajtására. De emellett nem tekinthetünk el a Vásárhelyi-tervben foglalt és általában véve az árvízi védekezéshez kapcsolt vidékfejlesztési programok megvalósításától sem.
Az önök előtt most itt lévő törvényjavaslat célja jelenleg elsősorban az, hogy az egész Tisza-völgy biztonságát megteremtsük. A hangsúly tehát az, hogy ez a javaslat - a korábbi komplex javaslat átfogó értelmezésén és átfogó tervein belül - elsősorban abban a tekintetben javítja és fejleszti tovább, hogy belekerült a Vásárhelyi-terv programjába a jelenlegi árvízvédelmi rendszer létesítményeinek előírás szerinti, mértékadó állapotra történő teljes kiépítése. Ez alapfeltétele a megépülő tározók hatékony üzemeltetésének is.
Emellett mindannyian tudjuk, hogy a klímaváltozásból eredő, egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények a rendkívüli árvízi helyzetek előfordulásának gyakoriságát növelik. További rendkívüli helyzetet idézhet elő mind a Kárpátokban, a Tisza vízgyűjtő területeinek egyéb részein is az az erdőirtás, az a - nyugodtan mondhatjuk - nem megfelelő erdő- és termőföld-gazdálkodás, amelynek következtében a tiszai árvizek sokkal gyorsabb lefutásúak.
Emellett azt is ki kell hangsúlyoznunk, hogy természetesen a magyarországi szakaszra vetítve, a magyarországi szakaszokra nézve külön kockázatot jelent, hogy az árvízi védekezés munkája, elsősorban a töltéssel történő védekezés munkája, munkálatai Romániában és Ukrajnában, de elsősorban Romániában, a Tisza mellékfolyói tekintetében előrehaladtak. Így még inkább a nagy esőzések során gyorsan a mederbe gyűjtik a vizet, és gyorsan rázúdítják az összefolyó szakaszokon a magyarországi területre. Ez mindenesetre arra is utal, hogy az árvízi védekezést komplex vízgyűjtő területre kiterjedt együttműködés keretében kell megoldani.
Világossá szeretnénk tenni, hogy a törvény módosítása során az általános, komplex megközelítést sem e vonatkozásban, sem a vidékfejlesztés vonatkozásában nem módosítjuk. Viszont komoly hangsúlyt fektetünk arra, hogy a program időben és jogi, technikai lefolyásában gyorsabban végrehajtható legyen. Gondolok én arra, hogy elsősorban a kisajátítási eljárások, a különböző engedélyezési eljárások menete a jelenlegi hatályos törvény szerint bizony sokszor akadozik. Ez akadálya volt az előkészítő munkálatoknak, és csak igen nagy együttműködéssel, igen nagy toleranciával és - hogy mondjam - az egyes hivatalok közötti együttműködés keretében lehetett elérni, hogy adott esetben bizonyos területeken ezek az eljárások célt érjenek. Éppen ezért az eljárási szabályokra vonatkozólag egyértelmű, és az elmúlt három év tapasztalataira építő módosításokat szeretnénk tenni. Ennek a gondolatnak a jegyében készítettük elő a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ezt terjesztettük az Országgyűlés elé.
Mint arra már az előbb is igyekeztem rámutatni, több száz milliárd forintos beruházássorozatról beszélünk, amelyet nem lehet egy-két év alatt elvégezni. Éppen ezért egy teljes, mintegy 25 évre kiterjedő programot céloz meg a mostani törvényjavaslat. Ez három uniós pénzügyi ciklust felölelő program, amelynek beruházási költségei mai számításaink szerint mintegy 430-490 milliárd forintra tehetőek, ezért, ennek finanszírozhatósága érdekében a Vásárhelyi-terv 2007-től beépül az Új Magyarország fejlesztési tervbe. A további újonnan induló létesítmények beruházásaihoz a fedezetet a környezeti és energetikai operatív program biztosítja. Ennek köszönhetően a 2007-2013 közötti árvízvédelmi fejlesztésekre, tehát a következő hat esztendő fejlesztésére 160 milliárd forint nagyságrendű forrás áll majd rendelkezésre ebből az uniós alapból, ebből mintegy 100 milliárd forrás közvetlenül a Vásárhelyi-tervben megcélzott programok végrehajtására. Ez többszöröse annak, amit az elmúlt években és az elmúlt kormányzati ciklusokban az árvízvédelmi biztonság beruházási oldalán a javítás fokozására fordítottunk.
Szeretném megköszönni azt a támogatást, amit a javaslat a bizottságokban kapott, hiszen öt bizottságból kettő egyhangúlag, kettő ellenzéki elutasítás nélkül ítélte tárgyalásra alkalmasnak és támogathatónak a javaslatot. Természetesen érkeztek kritikai észrevételek is. Nem állítjuk, és nem is mondhatjuk, hogy nem volt késedelem, vagy nincs késedelem a Vásárhelyi-program konkrét célkitűzéseinek végrehajtásában. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy olyan beruházások viszont elkészültek, amelyeket az élet kényszerített ki, elsősorban a 2004-2007 közötti nagy árvízi eseményei miatt.
Rengeteg beruházás készült el, 22 olyan kiemelt beruházás, itt gondolok például arra, csak a példa kedvéért említem a kisari vagy a tivadari vagy a beregi árvízitöltés-fejlesztéseket, ami összesen 1,1 milliárd forintba került; vagy az eredeti tervben is szereplő cigánd-tiszakarádi víztározó és kapcsolódó beruházásait, ami összesen 12 milliárd forintba került; vagy a Lónyai-főcsatorna torkolati beruházásait, a műtárgy nélkül 1,2 milliárdba került; a tiszanagyfalu- rakamazi vagy a tiszadobi nyári gáti beruházásokat, az Andrássy-gát megerősítését, amely összesen több mint 1,1 milliárdba került; a tiszaroffi víztározó árvízvédelmi létesítménye első szakaszának beruházását, ami több mint 6 milliárdba került; a tószegi, a Bivaly-tói, a vezsenyi gátmegerősítéseket, töltésáthelyezést, ami összességében közel 3,7 milliárd forintba került; vagy a tiszaalpári vagy egyéb, mondjuk, a Csongrád-partfali megerősítést mintegy 1 milliárd forint értékben, a Csongrád alatti partbiztosítást, a Körös-torok alatti partbiztosítást, a kosdi zsilip megszüntetését, kiváltását és a töltés helyreállítását, amely szintén 1 milliárd forintba került, és végül a Tisza-szigeti töltésfejlesztést, amely közel 250 millió forintba került.
(19.00)
Ezek csak azok a beruházások, amelyek a Vásárhelyi-terv szellemében és hozzá kapcsolódóan megvalósultak, összesen mintegy 26 milliárd forint értékben, és efelett van az a körülbelül 40 milliárd forintnyi érték, amely ebben a három esztendőben az árvízi károk helyreállítására, a helyreállítási munkálatokra, a gátakban, létesítményekben keletkezett károk helyreállítására tudtunk és kellett fordítanunk.
Van tehát tennivalónk és volt is tennivalónk az elmúlt időszakban. Nagyon sok eredményt értünk el a Tisza-meder és a Tisza partján, közelében élők biztonságának érdekében, azonban szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez a program éppen az eddigi tapasztalatok alapján tovább kell hogy bővüljön. Ez a mostani törvényjavaslat ennek a bővülésnek a feltételeit teremti meg, ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy a már megkezdett, nem európai uniós forrásból megkezdett Vásárhelyi-tervberuházások befejeződhessenek, mint megkezdett beruházások természetesen nem uniós forrásból, hanem költségvetési forrásból. Ezt egyébként az önök előtt lévő költségvetési törvény mint tervezet a parlament előtt tartalmazni fogja, tartalmazza.
A magam részéről a pénzügyi források biztosítása tekintetében is azt az álláspontot képviselem, hogy meg kell teremteni a pénzügyi forrásokat mindazon ügyekre, amelyekre a jövőnk iránt érzett felelősség miatt mindenképpen szükséges, hogy megteremtsük.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ilyennek tekintjük a környezetvédelem és a vízgazdálkodás ügyét, és ilyen meggyőződésünk szerint a Vásárhelyi-tervhez kapcsolódóan az a komplex vidékfejlesztési tervcsomag is, amelyet az agrár-vidékfejlesztési tárcával, illetve az önkormányzati és területfejlesztési tárcával közösen valósítunk meg. A komplex Vásárhelyi-terv programfeladatának koordinálása továbbra is, és elsősorban éppen azért, mert ez több tárcát érintő kormányzati feladat, az önkormányzati tárca keretében valósul meg, ugyanakkor a vízügyi beruházások, árvízvédelmi beruházások koordinációja, irányítása és felelőssége a tárcánk feladata.
Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt a törvénymódosítást a Vásárhelyi-terv fejlesztése és sikeres végrehajtása (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) érdekében támogassák.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
