VELKEY GÁBOR
VELKEY GÁBOR
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Mielőtt belemennénk a jelen vagy a közelmúlt eseményeinek a taglalásába, úgy gondolom, érdemes áttekinteni, hogy milyen ígéretekkel vágtunk neki ennek a programnak, és milyen történések zajlottak az elmúlt időszakban, azoknak milyen tanulságai vonhatók le.
A kormány a közel évtizedes aszályos időszak után, több nagy árvizet követően vette elő ezt a programot 2003-tól kezdve, és tette asztalra a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának az ügyét. Ebben a koncepcióban a nagyvízi terület vízszállító képességének, vagyis átjárhatóságának a javítását és az árapasztó tározásos rendszer kiépítését emelte ki, hogyha az árvízvédelemről beszélünk, de úgy tette ezt, hogy kiemelten fontosnak tartotta, hogy az érintett területeken élők életminősége is javuljon.
A terv külön figyelmet fordított arra, hogy a beavatkozások ne okozzanak környezeti károkat, és segítsék elő a térség adottságait is figyelembe vevő tájhasználatváltást, ezt is fontosnak tartjuk. Lényegében a program komplex megvalósítását erősítette meg az Országgyűlés az elfogadott Vásárhelyi-tervvel 2004-ben.
Mi előremutatónak és ma is támogathatónak tartjuk, hogy a program az árvízvédelem fejlesztése mellett komplex módon közelíti a vidékfejlesztést, és megfogalmazta az árvízi biztonság növelése mellett az árapasztó rendszerek területén és az ezekhez kapcsolódó ártereken tudatos, az adottságokhoz alkalmazkodó vízgazdálkodási rendszer létrehozását, a vízháztartás javítását, a mezőgazdasági vízhiány pótlását, a lefolyási viszonyok javítását a hullámtereken, a térség ökológiai állapotának javítását, a biológiai változatosság növelését, az infrastrukturális elmaradottság csökkentését többek között a közlekedés fejlesztésével, az elmaradott térségek gazdasági potenciáljának növelését, a turizmus elősegítését és az életfeltételek javítását. Ezek mind nagyon fontosak. Nem csoda és nem véletlen, hogy a Tisza-völgy települései, önkormányzatai, gazdasági szereplői és lakói nagy reményeket fűztek a tervekhez.
És most nézzük, mi valósult meg ezekből a tervekből! Az árvízvédelemmel kezdve, az árapasztó tározási rendszer összesen 10-12 tározóval számol, a tervek 2007-ig öt megvalósítását célozták. Ezek közül egy befejeződött, kettő folyamatban van. Az egyéb program végrehajtása 2005-2006-ban 22 helyszínen - államtitkár úr sorolta - a kisebb beavatkozásokat is figyelembe véve indult el, ezek közül 17 befejeződött. Folyamatban van két tározó megvalósítása és más létesítmények építése, amelyek 2007-2008-ban befejeződnek. Ez helyes.
Ki kell mondani azonban, hogy a tervekhez képest a nagy tározók építésében is komoly lemaradás tapasztalható, miként a hullámtéri beavatkozások területén is nagy a lemaradás, nem is beszélve a kapcsolódó életminőséget is javító programokról. Ennek vannak külső és belső okai, ezeket is sorolta az államtitkár úr. Az egyik a 2006-os árvíz, ami több hónapos csúszást okozott, a másik pedig az adminisztratív eljárások, aminek időbeliségét nehéz előre kiszámítani.
Ki kell azt is mondani azonban, hogy a csúszás legfontosabb oka, hogy az első évet kivéve egyszer sem álltak rendelkezésre a szükséges források. Ez tény. Rágódhatunk azon, hogy ennek mi az oka, engem azonban új képviselőként nem az érdekel, hogy mi a múlt, hanem az, hogy hogyan lehet ezeket az előremutató és fontos programokat végigvinni, hogyan lehet a ma költségvetési kényszerei mellett egy megvalósítható programot létrehozni.
Az előttünk fekvő tervezet megítélésem szerint helyesen, a ma realitásaiból indul ki, és gondolja ezek alapján újra a tennivalókat. Ennek egyik fontos eleme a 2006-os árvíz tapasztalatainak figyelembevétele. Át kell tekinteni a korábbi terveket, és hosszabb időtávban pénzügyileg alátámasztott, konkrét forrásokat megjelölő és a veszélyességet is figyelembe vevő prioritási listát kell összeállítani. Például a 2006-os árvíz ráirányította arra a figyelmet, amit az előttem felszólaló is említett, hogy az Alsó-Tisza-vidék tározójának ügyét is rendezni kell. Ez nemcsak azért fontos, mert biztonságot jelent, hanem azért is, mert segíthet a homokhátság vízpótlásában például, és más vízhiányos területek ügyeiben.
(19.40)
Támogatni kell az olyan projektek megvalósítását, amelyek nagyvízi terület átjárhatóságát segítik a hullámterek aljnövényzetének rendszeres kitermelésével és feldolgozásával, kapcsolódva többek között például a megújuló energia amúgy is támogatott programjaihoz. E területeken kiemelt a tájhasználat, a művelésiág-váltás tudatos elősegítése és az ehhez kapcsolódó programok támogatása. Megítélésünk szerint mindenképpen meg kell tartani a program komplex jellegét, és konkretizálni kell a vidék fejlesztését elősegítő pályázatok, források elérhetőségét és körét. Folyamatosan nyomon kell - az eddigi tapasztalatok alapján - követnünk a jövőben a program és a tervek megvalósítását. Ezért nagy örömmel venném, ha a kormány rendszeresen beszámolna az időbeli alakulásról és az eredményekről.
Nos, reményeim szerint a törvénymódosítással a korábban elindult és lelassuló folyamat ismét felgyorsítható, és időben és a tervek megvalósításában is összerendezhető, újrarendezhető. Továbbra is nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne csak az árvízvédelemre, hanem valóban a vidék fejlesztésére koncentráljon a jövőben a program, megvalósíthatóan, ütemezhetően, tervezhetően.
A javaslatot támogatjuk, köszönöm a figyelmet.
