DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kellemes az ilyen köztes felszólaló helyzete, hiszen az előtte felszólalók, tehát az előterjesztő bizottsági többségi, kisebbségi vélemények a fogalmakat vagy fogalmak nagy részét elmondták, részletezték, úgyhogy azt már nem kell itt ismét kifejteni. És kellemes abból a szempontból is, hogy az elhangzott véleményekre is tulajdonképpen lehet reagálni, és be lehet építeni a mondanivalóba.
Egy áfatörvény, egy adótörvény költségvetési vita közepén vagy azzal gyakorlatilag egy időben, ez óhatatlanul mindig az a kérdést veti fel, hogy ez milyen adónövelést jelent, hiszen a költségvetés-készítésnél ez egy nagyon gyakori momentum. De részint elhangzott - és mindenki tapasztalhatta is -, hogy se az adókulcsokban, se a termékek adóátsorolásában nincs változás, tehát nincsen adóemelési szándék. (Babák Mihály: Már nem lehet hova emelni!) Az egyik előttem felszólalóval könnyű lenne ebből a szempontból vitatkozni, aki a múlt heti adótörvényekkel kapcsolatos véleményt mondta el, de egy másik felszólalóra térnék inkább ki. Elhangzott, hogy az ez évi várhatóhoz képest feltehetően 7,9 százalék lesz a következő évi növekedés, ami nehezen jön ki. Azzal egyetértek, hogy a 4,5 százalékot, plusz a fogyasztási volumennövekedést össze kell adni, pontosabban össze kell szorozni, de abban már kiigazítanám, hogy a közel nulla nem stimmel, a lakossági fogyasztási kiadásokat, tehát a természetbeni fogyasztást ettől elkülönítve kifejezetten 1 százalék feletti növekedés van a jövő évi költségvetésben. De való igaz, a 4,5-del összeszorozva ez még így sem éri el a 7,9 százalékot.
De mégis mi van vagy mi lehet e mögött? Az a szerencsés helyzet van, hogy az Állami Számvevőszék már elkészítette azt a költségvetés-elemző dokumentumát, ami egészen biztos, hogy megalapozottabban tudja értékelni a költségvetés legfőbb irányszámait, mint egy egyszerű parlamenti képviselő, tehát jelesül én. Úgyhogy én most csak felolvasnám az Állami Számvevőszék ide vonatkozó passzusát, amely azt mondja: a dokumentációk alapján véleményezni tudtak egy kereken 3500 milliárdos adótömeget, amelynek 99,9 százalékát alacsony kockázat mellett teljesíthetőnek értékelte az ellenőrzés. Itt még esetleg felmerülhetne, hogy ebben a 3500 milliárdban az áfa, ami a legnagyobb, benne van-e vagy nincs, de hogy egyértelmű legyen, ott van mögötte a következő bekezdés: “Az általános forgalmi adó előirányzatát az ellenőrzés ugyan feszítettnek ítélte, de számos »rejtett«, nem tervezett, illetve nem tervezhető bevétel figyelembevétele mellett, a befolyásoló tényezők együttes hatásaként az előirányzat teljesíthetőnek tekinthető.” Úgy gondolom, hogy ennél okosabb vagy biztonságosabb szövegre mi sem tudunk jutni, legyen az kormánypárti vagy ellenzéki képviselő.
Tehát a főbb momentumokban nincs adóemelés, sőt kifejezetten vannak olyan tételek, ahol adócsökkenés lesz, hiszen ilyen az adómentességi határ emelése. Az most ilyen szempontból mindegy, hogy a 4 millióról 5 millióra való emelés kevés, mert lehetne akár több is, de azért ez kétségkívül az adómentességi határ emelése, tehát bizony jelent a társadalom egy csoportjának adókönnyítést. Vagy az a megfogalmazás, ami az ingatlanértékesítésnél van, hogy az eddigi adózási gyakorlat mellett, amelyik adómentes, tehát áfakörön kívüli elszámolásra épült, az ennek a módosításnak az eredményeként választhatja az adóköteles rendet is, ami nyilván azt jelenti, hogy ha ő ezért adminisztrációt vezet, akkor ez neki pénzügyileg előnyös. Ennek hatását nehezen tudnám számszerűsíteni, vagy hogy ez hány érintettre szól, de biztos, hogy ez a társadalmon belül adócsökkentést jelent.
Akármilyen adómódosítás van, előfordulhat természetesen, hogy egy-egy kisebb vagy részterületen megjelenik adófizetési kötelezettség. Ennek az a része, ami a szürkegazdaság fehérítéséből származik, gondolom, senkinek nem fáj. De megjelenik itt egy más helyen is nevezetesen az a példa, amikor ha valaki, mondjuk, öt év múlva szeretne vásárolni egy lakást, és le szeretné vonni az idén eladott lakásának az értékét, az bizony öt év múlva azt fogja érzékelni, hogy az ez évi szabályozáshoz képest rosszul járt. Viszont hozzáteszem, hogy aki jövőre el akarja adni a hat évvel ezelőtt vett lakását, tehát mostantól számított öt évvel ezelőtt vett lakását, az viszont azt fogja érzékelni, hogy jól járt. Tehát lesznek még ennek a törvénynek az esetén is olyanok, akik rosszul járnak, és olyanok is, akik jól, de úgy gondolom, hogy összességében ez adóteher-csökkentést jelent. Számszerűsíteni, mondom még egyszer, nem merném.
No, ha nem ez a szándéka ennek az adótörvénynek, ami a költségvetési szempontok, akkor miről szól? Általában, legalábbis az elmúlt egy évben a törvénykezésnek a vezérszavai azok voltak, hogy jogharmonizáció, hogy egyszerűsítés, hogy fehérítés. Ezek az eddigi vitában is felmerülő kijelentések, úgyhogy nézzük végig ezeket a pontokat.
Jogharmonizáció. Ezt már egy korábbi vita során jeleztem, hogy a jogharmonizáció számomra azt jelenti, hogy egy, az adott területen előttünk járó ország vagy országcsoport tíz-, tizenöt, húszéves tapasztalatait vesszük át. Ez persze mindig kötelezettség, de nagyon üdvös kötelezettség, hogy ez az ország, amilyen úton halad, ne tegye meg azokat az esetleges kanyarokat, vagy ne menjen bele azokba a zsákutcákba, amiket előttünk már bejártak, és abból ők már éppen kijövőben vannak. Úgyhogy egy önmagában örvendetes tény a jogharmonizáció, és az, hogy ritkán van ezen pénzügyi törvények során erre alkalom vagy ritkán tapasztaltuk, nem 27 paragrafus módosítása, hanem egy új törvény keretében, ami azt jelenti, hogy mindenkinek, nemcsak az adótörvény-készítőknek lehetőségük van az elejétől a végéig végiggondolni a törvény filozófiáját, és ennek szellemében tenni az észrevételeket, kifogásokat, javító szándékú módosításokat. Úgyhogy természetesen ennek az új törvénynek az a következménye, és szerintem, amikor elfogadjuk, Európa legkorszerűbb áfatörvényével fogunk rendelkezni.
(10.40)
Az egyszerűsítés a második tétel. Első ránézésre ez nem tűnik annak, hiszen ha elővettem az éppen aktuális, tehát még hatályos áfatörvényt, az 78 paragrafussal rendelkezik, ez az új meg 267-tel. Szóval, akár azt is lehetne mondani, hogy hosszabb, bonyolultabb lett. De ha az ember végignézi a törvényszöveget, és összehasonlítja kicsit a régivel, és tudja azt, hogy a korábbi szabályozás áfával kapcsolatos ügyeket nem csak az áfatörvényben tartalmazott, és ez most mind átkerül egy törvénybe, egy helyre, úgy gondolom, mindenképpen megérte, ha ezáltal a paragrafusok darabszáma növekedett, a papírmennyiség vastagabb lett. Hiszen végignézve a törvény szerkezetét, nagyon világosan követi az adóalanyiságtól kezdve a számlakibocsátásig, nyugtakibocsátásig a teljes folyamatot, és ügyel arra, hogy termékértékesítésnél, szolgáltatás vásárlásánál, áruimportnál, Közösségen belüli beszerzésnél, tehát minden egyes momentumnál, ahol van értelme e fogalmak megkülönböztetésének, ott ez történjen meg. Van olyan eset, amivel 5-6 bekezdés foglalkozik - és majdnem megismétlődik ennek a sorozatnak egy másik eleme -, de úgy gondolom, indokolt az, hogy a törvény alkalmazóinak a munkáját ezzel az összefogott, áttekinthető szerkesztéssel megkönnyítsük - tehát az egy helyen való szabályozás.
De vannak olyan értelemben is egyszerűsítések, amelyek kézzelfogható előnyöket jelentenek az adózónak. Tehát a visszaigénylés szabályainak az egyszerűsítése nemcsak a könnyen kereshetőséget, hanem a felhasználás során időtakarékosságot és adott esetben pénzkiadás-, költségkímélést is jelenthet. Vagy, és ez tulajdonképpen nem is az egyszerűsítés kategória, de az átgondoltságból adódó módosítás, hogy lehetővé válik bizonyos határig a bejegyzés előtti áfa-visszaigénylés is, vagy - ez tulajdonképpen inkább még a kedvezményekhez tartozott volna, ami itt elhangzott - az utazásszervezésnél használt eljárási mód kiterjesztése. Tehát több olyan tétele van, amely a törvény könnyű használatát, és adott esetben az eljárások egyszerűsítésével konkrét anyagi hasznot is jelent az egyszerű adózóknak.
A harmadik pontja a gazdaság fehérítése, mint tudjuk, a szürkegazdaságról van szó. Itt elhangzott az a két tétel, ami a legfontosabb ebben a formában, az inverz áfa bevezetése, illetve a lánckereskedelem. Az a kérdés persze felmerül, hogy vajon mennyire lesz ez eredményes, mennyit tudunk elérni. Nehezen tudom elképzelni, hogy akár egy év múlva számszerű adatot tudunk mondani. (Babák Mihály: Majd Kovács Pistike!) Természetesen nyilván egy év múlva sem próbálkozunk meg az áfatörvény fehérítő hatásait a bérterhek módosítása révén bekövetkező gazdaságfehéredéssel összekeverni, hiszen ebben az évben, amikor ez a fehéredés kimerült, akkor ez alapvetően a minimálbér és akörüli témáknál, tb-járulékoknál szerepelt. De ezt a téma jellegéből adódóan nagyon nehéz megfogalmazni, és gondolom, a képviselőtársam is, nem azt mondom, hogy általánosságban vagy százalékosan, de nyilván találkozott olyan érintett vállalkozókkal, akikre ez a fogalmazás ráhúzható, tehát ami miatt az inverz áfa bevezetésére most az előterjesztő javaslatot tett.
Tehát úgy gondolom, ez a hármas jelenti az új törvény megalkotását indokoló előnyöket, amelyek messze indokolják, hogy a parlament a törvényjavaslatot elfogadja. Természetesen minden törvényben vannak vagy lehetnek kifogások, őszintén szólva, én e sok törvény olvasása óta kifejezetten igyekszem keresni is például olyan megfogalmazásokat, amelyek további egyszerűsítési távlatokat nyitnak meg. Ebben a legszebb megfogalmazás - de nem biztos, hogy tényleg ez a nyerő - az 55. § (1) bekezdése, amely úgy szól, hogy “az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul”. Szóval, nem lehetne-e ezt kicsit egyszerűbben, mondjuk, 3-4 szóval megfogalmazni? (Babák Mihály: Nem értem, mi a probléma, ez tökéletes.) Egyetértek, képviselőtársam; pontosan leírja, hogy a tényállás bekövetkezte az, amely keletkezteti az adófizetési kötelezettséget. Ha bekerül egy ilyen módosító javaslat, biztosan nagyon lelkesen támogatni fogjuk.
Aztán kicsit szintén fogalmazási dolog, de annak azért már lehet tartalma is, amikor a 71. § (2) bekezdésében van ez “az ésszerűen elérhető megállapodás”. Az ember a hétköznapi nyelven persze érti, miről van szó, de aztán van olyan, hogy “az üzletszerűség megállapítása” - és a törvény indokolásában szerepelnek ilyen furcsa kitételek -, ezekre azért nem ártana kicsivel jobb vagy alaposabb megfogalmazást találni. Mert ha - mondjuk így: feltéve, de nem megengedve - van olyan APEH-vezető, aki az adóbevétel növelését nem csak és kizárólag a törvényi előírások rigorózus betartásával, illetve csak annak céljainak megfelelően próbálja alkalmazni, akkor az ilyen, nem teljesen egyértelmű megfogalmazások azért jelenthetnek kényelmetlen helyzetet. Mondom, itt az utóbbi nem megengedhető vagy nem feltételezhető helyzetről beszéltem.
Aztán az adómentesség körében itt elhangzottak javaslatok. Bennem igazából egy dolog merült fel, de lehet, hogy ezt mindenki más ismeri: a szerencsejáték szervezése miért adómentes tevékenység? Felmerült egy nagyobb kérdés is a törvény olvasta után, és gondoltam, hogy erre megfogalmazok módosító javaslatot is, de a gazdasági bizottság előterjesztője nyomán azt gondolom, hogy akkor ezt most mégsem teszem meg. A számlafizetés által keletkeztetett és nem a számla teljesítése által keletkeztetett adókötelezettségről van szó. Ez nyilván a mai áfarendszernek egy nagyon fontos, és különösen a kis- vagy közepes vállalkozói körben nagyon sokakat sújtó kitétele, de nyilvánvaló, hogy ez olyan mélyebb benyúlás, amely egy paragrafus módosításával azért nem megoldható.
(10.50)
Tehát én örülök, hogy a gazdasági bizottságban egy ilyen adófilozófiai vita volt. Én annak örülnék, ha egy nyugodtabb időszakban, tehát amikor nem éppen a költségvetési vita van, a minisztérium (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) visszatérne erre. Ahogy annak is örülök, hogy elhangzott, hogy az inverz adózás kiterjesztésére van kezdeményezés más területeket illetően.
Javaslom az SZDSZ-frakció nevében a törvény elfogadását, és azt szeretném, ha jövő tavasszal e fontosabb kérdésekre még vissza tudnánk térni.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
