GULYÁS DÉNES
GULYÁS DÉNES
GULYÁS DÉNES, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat a kormány szerint alapvetően azt célozza, hogy versenyképesség szempontjából a magyar adórendszert fejlessze, tehát hogyan tudja a magyar adórendszer a versenyképességet jobban támogatni. Ezt a célt alapvetően nem sikerült elérni, néhány egyszerűsítés árát ellenben igen drágán megfizettetik az adófizetőkkel. A 2008-as adótörvényeknek éppen az a legnagyobb hibájuk, hogy a korábbi adó- és járulékemeléseket hatályban hagyják.
(9.30)
Emlékszünk, hogy a Gyurcsány-kormány mit tett a választási kampány idején 2006-ban. Csökkentette az adókat, majd a választások után azonnal vissza is emelték, és növelték azokat. Tulajdonképpen csak a választási időszak idejére volt fontos az adócsökkentés, azaz átvertek mindnyájunkat, az egész országot. 2006 szeptemberében példátlan módon, év közben jelentősen megemelték az adókat, de ez nem volt elég, 2007. január 1-jétől újra adót emeltek. A vállalkozásokat sújtó adók mérséklését ígérték, majd a választások után 3,5 százalékkal emelték a munkavállalói járulékokat. Az egyszerűsített vállalkozói adót 15 százalékról 25 százalékra emelték. Gyurcsány Ferenc egyik legigazságtalanabb intézkedése az volt, hogy miután 2006. január 1-jén az áfa 25 százalékos kulcsát csökkentette, 2006 szeptemberétől az általános forgalmi adó 15 százalékos kulcsát 20 százalékra emelte, pedig Gyurcsány Ferenc azt állította magáról, hogy bátor és igazságos.
Bátor dolog volt, amikor az áfa felső kulcsát 25-ről 20-ra csökkentette a választási kampányban. Ugyanúgy olcsóbban juthat hozzá minden kisnyugdíjas, minimálbérből élő és átlagkeresetű polgár egy tízmilliós Mercedeshez, ahogy a leggazdagabb üzletemberek. 2006. január 1-je óta egy tízmilliós Mercedesért nem 12,5 milliót, hanem csak 12 milliót kell fizetni. Vajon ki jár jobban ezzel a döntéssel? A rászorulók vagy a leggazdagabbak? Vajon hány kisnyugdíjas, minimálbérből élő és átlagkeresetű polgár vásárolt Mercedest, azaz takarított meg félmillió forintot az elmúlt években?
A választások után egy újabb nagyon bátor és igazságos lépést tettek akkor, amikor a Gyurcsány-csomagban 15-ről 20 százalékra emelték az áfa középső kulcsát. Ennek következtében emelkedik minden élelmiszer ára, a kenyértől a tejen át, a hús áráig. Vajon kinek fáj jobban ez a döntés? A rászorulóknak vagy a leggazdagabbaknak? Kiszámolták már, hogy hány kisnyugdíjas, minimálbérből élő és átlagkeresetű polgár napi kenyéradagjából szedi be a költségvetés a luxus Mercedesek árából elengedett félmillió forintot? Vajon igazságos dolog az, hogy önök az adófizetők pénzéből félmillió forintot arra fordítanak, hogy támogassák a Mercedest vásárló gazdagot, és közben a bevételkiesést nagyon igazságosan, de főleg bátran százezer kisnyugdíjas és százezer minimálbérből élő napi kenyéradagjából fedezik?
Az önök adócsomagjából Madách Imre örök érvényű sorai jutnak a polgárok eszébe: “Milljók egy miatt”. Miért kell millióknak megfizetniük néhány gazdag luxuskiadásait? Legyen igazságosabb az adórendszer!
Önök akkor nem voltak bátrak, amikor bejelentették a biztosítók különadóját, majd másnap visszavonták. Miért? Bizonyára nagyon fájt nekik az intézkedés. Ha ehhez volt bátorságuk, akkor legyen bátorságuk ahhoz is, hogy a rászorulók érdekében gondolják át az áfakulcsok átalakítását. Vagy azzal nem törődnek, hogy a rászorulóknak, a nyugdíjasoknak, a bérből és fizetésből élőknek is nagyon fáj az önök igazságtalan adórendszere? Ha önök le tudtak mondani a biztosítók adóemeléséről, ha meg tudták felezni a bankok adóemelését, akkor az lenne igazságos, ha a bevezetett áfa emelésétől is elállnának. Ezt az adóemelést most mégis változatlan formában tartják, befagyasztják a korábbi adóemeléseket. Ez a legnagyobb hibája véleményünk szerint ennek a törvényjavaslatnak, éppen ezért mi ezeket nem tudjuk támogatni.
További hibája a törvényjavaslatnak, hogy a Gyurcsány-kormány folytatja azt a rossz gyakorlatát is, hogy ad egy mákszemnyi kedvezményt egyfelől, míg másfelől komoly forrásokat von el. Így van ez a műemlékek felújításával kapcsolatban is. A társasági adóban lehetőséget biztosít a kormány, hogy egy társaság a fejlesztési tartalékot levonhassa az adóalapból. Ez tulajdonképpen előrehozott adómentességet jelent a társaságok számára, de az örökségvédelmi fejlesztések költségvetési támogatása sokkal kevesebb, mint 4-5 éve volt. A társasági adó szerint akkor is lehet elszámolni értékcsökkenést - tehát a taóban ez adóalap-csökkentést jelent -, ha egyébként a számviteli törvény erre nem nyújt lehetőséget.
Az építményadó változása ugyancsak a műemlékek felújításával kapcsolatban jelent kedvezményt, azaz ha a műemlékek teljes felújítására sor kerül, és ez 2008. január 1-jétől megvalósuló teljes felújítás esetében igaz, ha az önkormányzat kivet építményadót, akkor három évre teljes mentességet biztosít a módosítás az esetleges építményadó fizetése alól. De az igazi segítség az áfamentesség lenne az örökségvédelem számára, de erről szó sincs a javaslatban. A változások között van kimondottan… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Esetleg később folytatom. (Jelzésre:) Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
