KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF

Teljes szövegű keresés

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy hallottuk, a mezőgazdasági bizottság 2007. október 2-án, kedden megtartott ülésén megtárgyalta az általános forgalmi adóról szóló T/3893. számú törvényjavaslatot.
A bizottsági ülésen elsősorban természetesen a törvényjavaslat mezőgazdaságot érintő fejezetéről esett szó. Az adótörvények vitájánál már javarészt érintettük azokat az áfatörvényekhez kapcsolódó indokainkat, amelyek miatt nem tudjuk támogatni a benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.
Az általános forgalmi adóról szóló előterjesztés mezőgazdaságot érintő speciális része az őstermelőkre vonatkozó kompenzációs felár rendszere.
(9.40)
Az előterjesztés szerint annyi változás áll be, amennyi az EU-csatlakozás következtében kötelem, azaz a jogalanyiság kiterjed a közösségi állampolgárokra is. A kompenzációs felárral kapcsolatban nem az a gondunk, hogy milyen eljárással kell azt megigényelni, és nem is az, hogy hogyan lehet adóalanynak vagy nem adóalanynak értékesíteni. A problémánk a százalékos mértékkel van, azzal viszont most már több éve. Ugyanis a 12 százalékos kompenzációs felár nem változott akkor sem, amikor a Medgyessy-kormány felemelte az élelmiszerek áfáját 12 százalékról 15-re, és akkor sem, amikor a Gyurcsány-kormány azt 15 százalékról 20 százalékra növelte. Az érintett kört, az őstermelőket komoly, mintegy 60 milliárd forintos veszteség érte ennek következtében.
1993. január 1-jétől a kompenzációs felár növénytermesztési termékek és elsődleges feldolgozásai tekintetében 10 százalék, élőállatokra és állati termékekre 6 százalék volt, ami már 1993. augusztus 1-jétől 12 százalék, illetve 7 százalék. A tervezet szerint pedig még 2008-ban is megmarad ez a mérték. Mivel a kompenzációs felár az őstermelők által értékesített mezőgazdasági termékek után vissza nem igényelhető, de továbbértékesítés után befizetendő áfa miatti, a felvásárlási árat csökkentő hatást hivatott kompenzálni, van egy másik módja az egyensúlytalanság megszüntetésének: az áfa csökkentése. Noha az Európai Unió 2006 márciusa óta lehetővé teszi az élőmunka-igényes szolgáltatások 5 százalékos áfakulcs alá sorolását, egyetlenegy ilyennel sem találkoztuk a törvényjavaslatban.
A bizottsági ülésen elhangzott az is, hogy hosszabb távon egyébként még a lakásépítéshez kapcsolódó szolgáltatásokat és termékeket is célszerű lenne 5 százalékos áfakörbe sorolni, hiszen ezáltal komoly szociálpolitikai problémákat lehetne kezelni az áfatörvénnyel. Más tagországoknál ez meg is történt. De visszatérve a szakterületünkhöz, sérelmezzük, hogy Gráf József miniszter úr most már sajnos, többedszer is megfutamodott saját javaslata elől, hogy esetlegesen újraértékelné a sertéstartók szakmai szervezetének azt a javaslatát, miszerint a tőkehúsok áfáját az 5 százalékos körbe kellene sorolni. Miniszter úr még tegnap is hivatkozott, igaz, más vonatkozásban, a feketegazdaság elleni küzdelem kapcsán az alapvető élelmiszerek esetleges 5 százalékos áfájára. Itt lett volna az alkalom, hogy lépjenek is ebben a tekintetben.
Az élelmiszerár-emelkedések ellensúlyozására tehát, ha valódi szándék lett volna, a törvényjavaslat elkészítésekor lehetett volna többféle módot is találni, de még a szándékot sem érzékeljük a törvényjavaslatban. Arra természetesen oda kell figyelni, hogy az agráriumnak szánt pénz valóban célba érjen, és ne bizonyos beszállítói kör fölözze le azt.
Összefoglalva tehát: nincs szó a törvényjavaslatban a korábban beharangozott, az élelmiszerár-emelkedést fékező áfacsökkentésről. Pedig itt volt a lehetőség, hiszen az élelmiszerek drágulása minden előrejelzés szerint tartós lesz, a kormány azonban semmit nem tesz ennek megfékezésére. Úgy tűnik, nem is érdeke, mivel a magasabb élelmiszerár magasabb áfabevételt jelent a költségvetésnek, noha az élelmiszerek ára várhatóan többszörösével emelkedik, mint az előre jelzett infláció.
Az általános vitára való alkalmasság szavazásánál 10 nem szavazattal fejeztük ki aggályainkat a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem