SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Göndör képviselőtársam ismertette a bizottságban a szavazás eredményét, ezt tudom én is megerősíteni, vagyis azt, hogy az ellenzéki képviselők 12-en nem támogattuk ezt a javaslatot. Nagyjából azért nem támogattuk, amit Göndör képviselő úr elmondott, csak egy kicsit más megfogalmazást használnék ebben a tekintetben. Talán ez a helyzetértékelésünkből adódik. Mi azt vetettük fel a bizottságban korábban és a legutolsó bizottsági ülésen is, hogy jelenleg a hazai kis- és közepes vállalkozások olyan nehéz helyzetben vannak, hogy már önmagában az is bűn szerintünk, ha azok a terhelések, legyen ez adó- vagy adminisztrációs terhelés, amely a korábbi években, a tavalyi évben, az idei évben őket terhelte, 2008-ban is nagyjából fennmaradnak. Ez tovább fogja mélyíteni az ő válságukat, tovább fogja erősíteni a csődhullámot, és minden egyes bezárt vállalkozás emberek egzisztenciáját veszélyezteti, és elbocsátott munkásokat jelent.
(9.20)
Ami a bizottságban konkrétan felmerült, az pontosan az, amit úgy is fogalmazhatunk, hogy szemléletbeli különbség. Mi azt mondtuk, hogy igenis, az áfatörvénynek, ahogyan egyébként az adóról szóló törvénynek is, lényeges pontokon kellene változnia az idei évhez képest, vagyis azokra a valós problémákra kellene választ adnia többek között ennek a törvénynek is, amelyek a vállalkozások mindennapjait érintik. Egy téma volt, amit a bizottságban hosszabban fejtegettünk, amit nagyon-nagyon hiányoltunk a törvényből, ez a ki nem fizetett számlákhoz kapcsolódó áfatartalom. Közismert Magyarországon a körbetartozások begyűrűző folyamata, amiben ugyan alkottunk törvényt az elmúlt időszakban, de ez jól látható módon nem állította meg érdemben ezt a folyamatot. Több tíz-, de lehet mondani, több százezer vállalkozást érint különböző mértékben, és ma már az egyébként nagy adóterhelések miatt, a körbetartozások miatt fellépő forráshiány a cégeknél valóban a cégek rohamosan növekvő megszűnéséhez vezet és vezethet a következő évben is.
Mi nem tudunk, nem tudtunk támogatni olyan javaslatot, amely érdemi változást nem tartalmaz egyébként az idei évi törvényhez képest. A ki nem fizetett számlák áfatartalma, az is egy érdekes kérdés, és azért is volt a bizottságban erről hosszasabb vita, mert még a nyár folyamán legalábbis a sajtóértesülések szerint tervbe volt véve ennek a problémának a kezelése. A minisztérium képviselői is nyilatkoztak ez ügyben, hogy ezt kezelni kívánják, és az utolsó pillanatban, vagy nem tudom, az utolsó pillanatban-e, de a beterjesztett javaslatban legalábbis ennek a problémakörnek a kezelése sem történik meg, mint jó pár más problémakör kezelése sem. Egyértelműen az látszik, hogy a kormányzat egyébként támogatandó módon a fiskális politika kereteinek betartása miatt nem hajlandó hozzányúlni olyan kérdésekhez, amelyek bármiféle költségcsökkentést vagy bevételkiesést jelentenek a kormányzat számára.
Mi egyébként az év elején pontosan erre a problémakörre benyújtottunk törvényjavaslatot. Akkor az általános vitáig sem jutott el a dolog, mert a pénzügyi bizottság, illetve a bizottság kormányzati többsége nem tartotta általános vitára alkalmasnak ennek a problémakörnek a megoldását. A bizottságban elhangzott, hogy például ez egy 5-10 milliárd forint közötti tételt jelent a költségvetésben. Mi úgy gondoljuk, ez egy olyan esete a törvényalkotásnak, amikor a vállalkozók érdeke fontosabb, mint az állam érdeke, mert lehet, hogy ez 5-10 milliárd forintos kiesést jelent direktben a kormányzatnak, de ha ezzel nem foglalkozunk, és több tízezer vállalkozás megy esetleg emiatt csődbe, az meg még nagyobb kiesést jelent.
Összességében a bizottság ellenzéki oldalról nem tudta támogatni ennek a törvénynek az általános vitáját, mert úgy látjuk, hogy érdemben a vállalkozók valós, mindennapi problémájával nem foglalkozik.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
