DR. GEGESY FERENC

Teljes szövegű keresés

DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A vitát hallgatva az ember különböző dolgokat tűzhet ki célul. Azt nyilván nem lenne helyes elvárni, hogy konkrét módosító javaslatok szülessenek, hiszen mindenfajta ilyen módosító javaslatot írásban kell beadni, majd megvitatjuk, és akkor nyilván lesz időnk elgondolkodni azon, hogy azok a módosítások helyénvalók vagy nem.
Azt azért az ember elvárná, hogy konkrét ügyek, mint ahogy most nem olyan régen elhangzott az OLAF - nem tudom pontosan a nevét ennek az intézménynek -, hogy ennek a szabályozásával van baj. Merthogy olyan dolgokban, hogy általánosságban mi a skandalum, ebben úgysem fogunk megegyezni. Ennek következtében a vitában elhangzottakat csak azzal tudom mérni, hogy legalább önmagával összhangban van, hogy mennyire könnyen megválaszolható kérdéseket vet fel. Most végigmennék néhány olyan kérdésen, amely itt ma délután elhangzott.
Az MDF vezérszónoka több mindenről beszélt, és ennek egy vonulata volt az, hogy a középosztály érdekeinek védelme érdekében. Ennek keretében elhangzott, hogy milyen felháborító - valami nagyon erős jelzőt is használt - az, hogy az szja-ban nincs valorizáció. De már az előző alkalommal is elmondtam, most is itt elhangzott, hogy az adójóváírás megváltoztatása körülbelül havi 200 ezer forintig ezt a terhet - a valorizáció elmaradását - kompenzálja. A kint maradó 30 milliárd forint erre jó, efölött nem. De a 200 ezer forint a mai magyar átlagjövedelem! Tehát ezek azért nem a középosztály érdekei!
Elhangzott egy olyan kitétel, hogy mennyi minden adót meg kellene szüntetni. Van, amivel egyetértek, van, amin lehet vitatkozni. De hogy ebben a kontextusban a bankadó megszüntetése, ez megint nem kifejezetten a középosztályról szól. Nem a kamatadóról hangzott el, a bankadó.
Elhangzott egy olyan kérdés, hogy mitől nő a költségvetési tervezet szerint a magánszemélyek különadója. Egy olyan típusú adónál, amelyet csak bizonyos jövedelem elérése után kell fizetni, ez magyarán azt jelenti, hogy sokan kerülnek át azon a jövedelemhatáron.
Elhangzott akkor - aztán később is - a lakhatás biztonsága témája a helyi adóval kapcsolatban. Nem gondolom, hogy Antall úr a magyar lakosság lakhatási biztonságát kívánta veszélyeztetni, amikor lehetővé tette - azt hiszem, ’91-ben vagy ’92-ben - a helyi adókban a lakások adóztatását is. De az önkormányzatok nagyon kis mértékben éltek ezzel a lehetőséggel akkor, és a következő kormányok egyikében sem. Most ez a módosítás mit jelent? Azt jelenti, hogy a lakások esetében - legalábbis a kerületi példából számítva - ugyanaz a felső határ, amivel, ha akarja az önkormányzat, kiveti az adót, mint az eddigi négyzetméter alapon. Viszont a mellékletben lévő táblázatokból is látszik, hogy az a nyilvánvaló különbség, amely - most nem akarok különösebb összehasonlítást tenni - a lakhatás minősége szempontjából, mondjuk, Esztergom és Ferencváros között van, az biztos, hogy a táblázatban is megjelenik, és úgy gondolom, ez teljesen rendben van. Persze ez az egész csak akkor derül ki, ha tényleg Esztergom vagy Ferencváros a lakásokat is adóztatni kívánja. Fogalmazhatunk úgy is, ha olyan helyzetbe kerül, hogy már a lakosokat is adóztatni kívánja. A felszólalásban elhangzott, hogy Esztergomban sincs erről szó.
Egyébként az a téma természetesen az adóhatóságnak komoly munkát jelent, hogy fel kell mérni. De a négyzetméter-alapúnál is! Be kell jutni a lakásba, és a négyzetmétert meg kell állapítani, alaprajzzal. Most az, hogy egy lakás 50 éves, meg hogy vályogból van, biztosan van olyan tényező, amelynek az adatfelvétele sokáig tart, de ezt egyszer kell megcsinálni. Még egyszer mondom, hangsúlyozottan, ha a lakást akarom adóztatni.
Egyébként megjegyzem, ez az adómelléklet, a helyiadó-szabályozás a vállalkozásoknál tesz lehetővé gyakorlatilag háromszoros adóemelést. Az itt elhangzottak között senki nem említette, hogy az önkormányzatok a vállalkozásokat akarnák nagyon sanyargatni, pedig erre valóban lehetőség van.
Elhangzott egy felszólalásban egy olyan összehasonlítás, hogy a lakosság 20 százaléka rendelkezik a 80 százalékával - ez most adóbefizetés, jövedelem, vagyon? Nem tudom, illetőleg gondolom, úgy emlékszem, ez az adóbefizetésnél volt. Most ez sok vagy kevés? Hát nyilván, ha azt mondanánk, ugye az lenne a szép, ha a 20 százaléka rendelkezne a 20 százalékkal, de akkor ez az egyenletes elosztás, ez nem szórás. Nyilván az általam előbb említett három dolognak más az eloszlása, más számít, mondjuk, Európában egy normális elosztásnak, matematikus nyelven megfogalmazva egy normál eloszlásnak, mások a paraméterei. Tehát, ha tudjuk, hogy mihez kell viszonyítani, mondjuk, egy európai standardhoz, közép-európai, nyugat-európai, akármilyen standardhoz, akkor lehet azt mondani, hogy ez a 20 és a 80 sok vagy kevés. Én nem tudom, erre egyébként kíváncsi lennék.
Hasonlóan elhangzott, hogy módosul a törvény a vita során. Ez egyébként itt is a kisadókkal kapcsolatban felmerült módosulás lehet. Úgy gondolom, ha ennek a vita során, a beterjesztés után már nem lenne indokoltsága, akkor mi a csudának vitatkozunk? Arról szól, hogy ne adj’ isten, az ellenvélemények alapján néhány dolgot, kevésbé fontos vagy fontosabb dolgot az előterjesztett javaslatból módosítani, kihúzni lehessen.
A képviselőtársammal szemben én úgy gondolom, igenis fontos a stílus. Magyarul számomra nem az a fontos, hogy gombnyomás előtt, alatt vagy annak eredményeként az én hangom lehessen leginkább hallható (Babák Mihály: Akkor minek nyomtad meg?), én próbálok odafigyelni, hogy mások mit mondanak.
(16.50)
De ebben különbözőek vagyunk természetesen. (Babák Mihály: Magaddal foglalkozz!) Ahogy képviselőtársam mondta, próbálok nem a stílusra figyelni, hanem arra, hogy mit mond. De nagyon nem jött át, hogy mit mond. (Babák Mihály: Rossz az egész.) Rossz az egész, értem, de nem tudom, hogy a beterjesztett törvényben mi a kifogás. (Babák Mihály: Saláta.) Rossz az egész? (Babák Mihály: Rossz!) Rossz az egész beterjesztett áfatörvény? Hozzunk egy új törvényváltozatot? És aztán még egyet? Egész addig, amíg eljutunk a képviselőtársam által említett konszenzusig? Nem erre szokta mondani képviselőtársam, hogy: de hölgyeim és uraim, önök kormányoznak?! (Babák Mihály: Úgy is néz ki az ország!) Vagy most úgy gondolják?
Nos, úgy gondolom, hogy a tartalmas vitákra nagyon szükség van, a túlnyomórészt minősítésekből álló vitára nem nagyon.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem