TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Keller képviselő úr összegző szavaival kezdeném én is (Babák Mihály: Ki is ment a teremből! Lehúzta a rolót!), hogy miért nem alakult ki igazi szakmai vita erről az adótörvényről az Országgyűlésben. Szerintem azért nem alakult ki, mert nincs miről vitázni. Az elmúlt 9-10 év legterjedelmesebb adótörvénycsomagja, amely a parlament előtt van, hiszen 488 paragrafusból áll, körülbelül kétszáz oldalnyi, 14 mellékletet módosít, lényegében minden adótörvényt megváltoztat kicsit vagy még kevésbé, ugyanakkor azt kell mondjuk, hogy mégsem tartalmaz az égvilágon semmit.
Tehát szó nincs azokról a lózungokról, amelyeket itt több kormánypárti képviselő is említett, hogy ez az adótörvénycsomag versenyképességet fog javítani. Mivel? (Bernáth Ildikó: Kiét?) Milyen versenyképességet? A versenyképesség javítása azt jelenti, ha a vállalkozások közterheit csökkentjük, vagy az élőmunka terheit csökkentjük, vagy a jövedelemtípusú adójukat csökkenjük, a társadalombiztosítási járulékot, a társasági adót csökkenjük, vagy a munkavállalók versenyképességét növeljék azzal, ha a személyi jövedelemadót csökkenjük. Ebben az adótörvényben ilyenről szó nincsen. Ne tessék már azt mondani, hogy a fejlesztési hozzájárulással - mert megnövelem most 25 százalékról 50 százalékra - a magyar gazdaság az Európai Unióban versenyképesebb lesz! Ez el lehet mondani a parlamentben 12 kormánypárti képviselőnek naponta kétszer vagy ötször, de ez valójában a gazdaságra sajnos semmilyen hatással nem fog bírni.
(Béki Gabriellát a jegyzői székben Gulyás József váltja fel.)
Az a nagy probléma, hogy szó nincs egyszerűsítésről. Gondoljuk csak el, ha közel 500 paragrafust a jelenlegi adótörvényekhez még hozzáteszünk, milyen egyszerűsítés az, amikor az adótörvények terjedelme nő?! Egy adótörvény akkor egyszerű, ha rövid, érthető és teljesíthető. Ezek a szakmai állásfoglalások, én elfogadom, hogy az APEH dolgozóinak a munkáját meg fogják könnyíteni, vagy a Pénzügyminisztérium szakmai állásfoglalásait meg fogják könnyíteni, mert ott lesz benne a törvényben az értelmező szöveg. De egy adótörvénynek nem ez alapvetően a célja, nem az a célja, hogy a hivatalnokok munkáját segítse. Nem az a célja, hogy az Országgyűlés elé olyan adótörvényt hozzunk, amely annyira szakmai és annyira érthetetlen, hogy egyszerűen kezelhetetlen. Tehát ez nem igényel törvényi szintű szabályozást. Ami ebben az adótörvényben van, nagyobb része nem igényel törvényi szintű szabályozást.
Egyébként jól érzékelhető ebből az adótörvénycsomagból is a kormány koncepciótlansága a járulékok és az adók rendszerének kialakítása kapcsán. Mondok néhány példát erre, és nemcsak ebből az adótörvényből, hanem az egészről, hogy a szocialista-szabad demokrata kormány hogyan gondolkodott egy-egy adónemről. Például itt van a három járulék összevonása; e három járulék a szakképzési, a rehabilitációs járulék és az innovációs járulék. Tudjuk, hogy ez onnan indult, hogy öt járulékot szeretett volna, a munkaadóit is és a kulturális járulékot is szerette volna a kormány. Mire beterjesztésre került, már csak három lett. Mire beterjesztésre került, már nem a kifizetett jövedelmek után kell a járulékot fizetni, hanem lényegében egy iparűzésiadó-növekmény, hiszen az iparűzési adó alapja után kell fizetni, és most arról beszélnek nagy kegyesen a kormánypárti képviselők - azt hittem, rosszul hallom, amikor Kovács Tibor, az MSZP vezérszónoka azt mondta -, hogy csak akkor lesz bevezetve az erőforrás-fejlesztési hozzájárulás, ha mind az öt párt egyet fog benne érteni.
Ekkora blődséget még nem hallottam! Adótörvényhez mióta kell mind az öt párt egyetértése, hogy bevezetésre kerüljön? Ekkora kegyet gyakorolni az MSZP részéről, hogy akkor fogjuk bevezetni! Nyilvánvalóan a kormány beterjesztette, s a kormánypárti képviselők úgy gondolják, hogy ezt nem engedik be. Tehát egyértelműen a legfontosabb eleme ennek az adótörvénynek a három járulék összevonása. Most ott tartunk, hogy ezt is vissza fogják vonni. Vonják egyébként vissza, mert szakmailag teljesen megalapozatlan az előterjesztés.
De mondhatnám a koncepciótlanságra az ingatlanadót is. Nem is tudom, mi ez. A pénzügyminiszternek ez az éve azzal telt el, hogy minden egyes tévéműsorban bejelentette, hogy ingatlanadó márpedig lesz, hiszen ő megígérte az Európai Uniónak, ott van benne a konvergenciaprogramban, és be fogjuk vezetni. (Bernáth Ildikó közbeszól.) Most hol is tartunk? Most ott tartunk, hogy az egész egy presztízsügy lett, legyen valamiféle szabályozás, de az ne legyen kötelező, de azért valami történjen ebben az ügyben.
Az ingatlanadó értékalapú bevezetésével egyetlenegy probléma van. Az a probléma, hogy előrevetíti 2009-re, hogy az önkormányzatok rá lesznek kényszerülve arra, hogy az értékalapú ingatlanadózást bevezessék. Gegesy képviselő úr elárulta, hogy háromszor annyi adót lehet majd vele beszedni. Köszönjük szépen, hogy kiszámolta. Ennek viszont, azt kell mondjam, hogy sem az önkormányzatok, sem a vállalkozások Magyarországon nem fognak örülni, mert ahogy elmondta a képviselő úr is, ez előrevetíti az adóemelés tényét 2009-re. Nagyon egyszerű lesz a dolog. A 2009-es költségvetésben tovább fogják sanyargatni az önkormányzatokat, elveszik az állami normatívát, a támogatást. És mire fog kényszerülni az önkormányzat? Ha azt akarja, hogy ellássa a feladatát, amire a képviselő-testület tagjai esküt tesznek a választásokat követően, akkor rá fog kényszerülni. Ez ennek a dolognak a nyitja. Hiába mondják el ezerszer, képviselő urak, hogy ez nem kötelező! Nem kötelező, csak kényszerű. (Babák Mihály: Úgy igaz!)
Mondhatnám a koncepciótlanságra az iparűzési adó kérdését. Ma már nem kérdés, hogy az iparűzési adó mint adónem marad. 2005-ben itt a parlamentben önök elmondták ezerszer, 2006-ban a választások előtt tízezerszer, hogy meg fog szűnni az iparűzési adó, és el is hitték, az emberek nagy része még akkor hitt önöknek meg Gyurcsány Ferencnek, el is hitték, hogy meg fog szűnni az iparűzési adó. Ma hol tartunk az iparűzési adóval? Nemhogy az iparűzési adó megszűnik, hanem jön az értékalapú ingatlanadó, tehát adóemelés lesz a helyi adóban is, pont ellenkezőleg, mint ahogy Keller képviselő úr és más képviselők is mondták, hogy micsoda öröm az, hogy ebben az adótörvényben nincsen növekedés. Van növekedés!
Az erőforrás-fejlesztési hozzájárulás például adóteher-növekedést jelent. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek alacsony élőmunkaerővel dolgoztatnak, azoknak a vállalkozásoknak, amelyek kiegészítő tevékenységben végzik a tevékenységüket, és nem volt eddig bérkifizetésük, az árbevételük után kell majd ezt fizetni. Ezeknek a vállalkozásoknak - és ez több százezer vállalkozás - ez adóteher-növekedést fog jelenteni. A jövedékiadó-emelés nem adóteher-növekedés? Az a fogyasztóknak adóteher-növekedés lesz. Így van? Az energiaadó nem adóteher-növekedés? Dehogynem! Az is adóteher-növekedés. A személyi jövedelemadóban az, hogy az inflációs határokat, a sávhatárokat nem módosítják nem adóteher-növekedés? De az is adóteher-növekedés.
(17.00)
Akkor ne tessék már azt mondani, hogy ebben az adótörvényben nincsen adóteher, adónövekedés! Hát hogy fog bejönni a plusz 10 százalék többletadó, amit a költségvetésben terveznek, ha ez nem jelent többletadóterhet az adózók számára?
Tehát sem versenyképesség-növelés, sem egyszerűsítés; és az sem igaz, hogy nem növekednek az adóterhek. Igaz, most nem olyan mértékben növekednek, mint ahogy azt önöktől már megszoktuk. Mert önöknek aztán teljesen mindegy, hogy év közben vagyunk, teljesen mindegy, hogy július 1-je vagy szeptember 1-je, automatikusan jön az új adónem-bevezetés és az adóteher-növekedés. Most azt ünnepeljük meg, ha jól értem, azt kell ünnepelnünk nekünk, hogy most nincs bejelentett, tehát százalékos adóteher-növekedés, és nincsen új adónemnek a bevezetése. Holott van, mert az efeho lényegében egy új adóterhet fog jelenteni, egy új adót fog jelenteni bizonyos vállalkozói körnek. Akinek pedig nem új, annak pedig jelentős többletterhet fog jelenteni. (Babák Mihály: Vállalkozó gyorsíróknak.)
Azt gondolom, hogy akkor tennének önök jót, ha bejelentenék, hogy ezt az adótörvényt nem fogjuk hatályba léptetni. Megnyugodna mindenki, úgyis a három járulék-összevonási hozzájárulás bevezetését meg fogják önök akadályozni, hozzáteszem, hogy ezt mi is meg fogjuk szavazni, tehát a törvény legfontosabb eleme úgysem lép hatályba, akkor onnantól kezdve fogjuk, és ezt a törvényt egy az egyben tegyük félre. Higgyék el, az ország nyugalomban lesz, a vállalkozások, az emberek, és azt fogják mondani, hogy köszönjük szépen. Meg fogják önöknek köszönni. Mert amit az adótörvényekkel tesznek, a leghelyesebb döntés az, ha ezt az adótörvénycsomagot békén hagyjuk, és nem kezdjük el vele hergelni a vállalkozásokat.
Ennek az adótörvénynek csak az áttanulmányozása irdatlan energiát és időt emészt föl. Higgyék el, hogy sokkal hitelesebb lenne, ha azt mondanák, hogy ebben az évben mégsem módosítjuk az adótörvényeket. Azt mondták, hogy nincs adóteher-növekedés, tehát a költségvetéshez lényegében nem kell. Akkor én azt javasolom, tegyük azt, és nagyon várom Szabó képviselő úrnak a reakcióját, hogy elfogadja-e a javaslatomat, és köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
