DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Engedje meg, hogy hadd köszönjem meg, hogy szóba hozta ezt a kérdést itt a parlament előtt, mert szintén egy nagyon fontos ügyre irányította rá a figyelmet.
(8.40)
Hadd kezdjem rögtön azzal, hogy Al Gore volt amerikai alelnök Nobel-díjával kapcsolatban érdemes megemlíteni azt, hogy ez a díj megosztottan született. Egyfelől megkapta a volt amerikai alelnök és egykori amerikai elnökjelölt, akinek egyébként kiváló teljesítménye előtt tényleg a világ - azt kell mondanom - csodálattal adózik, mert a könyvön kívül film formájában is látjuk mindezt. Elkötelezett híve Al Gore a klímaváltozás elleni harcnak, nagyon-nagyon sok emberhez eljut az ő üzenete. Ezért szerintem a legnagyobb tiszteletünket kell kifejezni az ő irányába, hiszen kiváló emberről van szó, aki elkötelezetten harcol fontos értékek mellett hosszú évek óta.
Hadd említsem meg vele kapcsolatban zárójelben, hogy több mint két héttel ezelőtt New Yorkban az ENSZ-közgyűlésen volt alkalmam vele találkozni, és a beszélgetés alkalmával meghívtam Magyarországra, úgyhogy nagyon remélem, hogy sikerül ezt a találkozót megszervezni, így nagyon sokan az érdeklődők közül Magyarországon is néhány hónap múlva személyesen is tudnak vele találkozni.
De mint említettem, ez a díj megosztva született, és a másik díjazott az ENSZ éghajlat-változási kormányközi bizottsága volt. Ennek az ENSZ-bizottságnak - nem árt tudni - Magyarország is részese, Magyarországon belül pedig a Környezetvédelmi Minisztérium, hiszen nagyon sokan, kormányzati szervek és civil szervezetek vesznek részt ennek a bizottságnak a munkájában. Ez a díj egyébként egyértelműen felhívja a figyelmet a klímaváltozás fontosságára, amiről a frakcióvezető-helyettes úr is beszélt. Amikor Gusztos Péter szóba hozta ezeket a kérdéseket, azt gondolom, nálam személy szerint mindenképpen nyitott kapukat döngetett, de ahogy így körbenézek a patkóban, nagyon sok képviselő úrnál és hölgynél is talán, mert tudom, hogy sokakban megvan az a személyes meggyőződés, hogy ma ezt a kérdést a magyar társadalom és a világ egyik legfontosabb ügyének tekintik.
És bizony, amikor a képviselő úr azt mondja, hogy marginális ez a kérdés ma még a politikában, akkor ebben igazság van az elmúlt évekre visszatekintve, de mára nézve már más a helyzet, ma már ez nem marginális kérdés. Ahogy a képviselő úr is nagyon pontosan megfogalmazta, ma ez első számú politikai ügy, belpolitikailag is szerte a világban, és Magyarországon is egyre inkább első számú politikai üggyé kezd válni, szemben az elmúlt évekkel. Míg elképzelhetetlen egy amerikai elnökválasztási kampány anélkül - majd nézzük meg most, hiszen ebbe az irányba megyünk, most lesz amerikai elnökválasztás -, hogy ez ne legyen első számú politikai ügy, úgy egy francia elnökválasztási kampány is elképzelhetetlen volt anélkül, hogy ez ne legyen első számú politikai ügy.
Magyarországon egyébként a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy minden második ember gondolja azt, hogy a klímaváltozás már Magyarországon is elkezdődött; ez egy friss adat, amiből most idézek. Tíz emberből nyolc Magyarországon saját tapasztalatából is érzi, hogy megváltozott az időjárás, szintén ugyanennyien az eddigiekhez képest gyakoribb és nagyobb árvizekre számítanak például. Ezek az adatok mind azt mutatják - szemben, mondjuk, a három évvel ezelőtti helyzettel -, hogy Magyarországra is áttört ez a probléma. Ma Magyarországon is ez első számú politikai ügy. Amikor megkérdezték nemrég egy közvélemény-kutatásban, hogy ha az emberek közvetlenül dönthetnének arról, hogy a magyar költségvetés mire adjon jelentősebb pénzt - megkérdezték tőlük, hogy egészségügyre, oktatásra, óvodai fejlesztésre, honvédelem vagy környezetvédelemre -, a környezetvédelmet jelölték meg legtöbben első számú célként, tehát az ügy áttört, ma a környezetvédelem politikai ügy, szemben a néhány évvel ezelőtti helyzettel, és ehhez a klímaváltozás is hozzájárult, a klímaváltozás fontossága, jelentősége, súlyossága. Az emberiségnek szembe kell azzal nézni, hogy ha megvan benne a felelősség aziránt, hogy milyen világot akar átadni a gyermekeinek és az unokáinak, akkor úgy kell élnie ma, hogy a ma meghozott döntéseit ennek a felelősségnek a jegyében hozza meg, hogy amikor majd odaáll az utódai elé és el kell számolnia, megkérdezik tőle a gyerekei és az unokái, hogy: és te megtettél-e mindent azért, hogy én egy tisztességes emberi és élhető világban éljek, akkor felemelt fejjel azt mondhassa, hogy igen, igyekeztem a magam módján mindent megtenni.
Ez a felelősség ma már ott bujkál minden emberben, Magyarországon is egyre inkább megjelenik, ezért azt gondolom, hogy a kormánynak is az a dolga, a Környezetvédelmi Minisztérium részéről nekünk is az a dolgunk, hogy ezen fáradozzunk, ezért dolgozunk azon, hogy egyfajta alkotmányozását végezzük el a környezetvédelemnek. Most, az elmúlt hónapokban kezdtük ezt a munkát klímaváltozási stratégiával, fenntartható fejlődési stratégiával, energiastratégiával és energiahatékonysági stratégiával, ez a zöldalkotmányozás. Ezért törekszünk arra, hogy például a zöldközbeszerzés megerősítésével tegyük világossá azt, hogy hogyan kell példát mutatni abban, hogy a környezettudatos gondolkodásmódot a hétköznapokban is megjelenítsük, és bizony az adórendszer zöldítése is egy ilyen célkitűzés lesz, amit remélem, jövőre el is tudunk végezni.
Ezért még egyszer megköszönve a frakcióvezető-helyettes úrnak, úgy gondolom, a mostani Nobel-díj az emberiség egyik legfontosabb problémájára hívta fel a figyelmet.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
