BORSOS JÓZSEF
BORSOS JÓZSEF
BORSOS JÓZSEF, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A bizottság módosító indítványát ismertető képviselőtársam jelezte, hogy nagy és vehemens vita nem alakult ki a bizottsági tárgyaláson ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Ennek az volt az oka, hogy nem volt miről vitát nyitni. 3 plusz 1 téma és ok, amit megjelöltünk a bizottsági ülésen, hogy miért nem támogatjuk az előttünk fekvő csomagot, mert ugye több anyagról van szó:
Az első ilyen ok, amit jómagam is elmondtam a bizottsági ülésen, hogy a kutatási anyag száraz tényeket, számokat tartalmaz, ezen nincs mit vitatkoznunk. Ugyanakkor a jelentés címe arról szól, hogy a gyermekek és az ifjúság helyzetéről szól a jelentés. Ahhoz, hogy egy ilyen csoport, réteg, népesség helyzetét leírjuk, kevés az, hogy száraz adatokat, tényeket sorolunk fel, ehhez szükség lenne arra, hogy az ő attitűdjüket, véleményüket, az ő helyzetükkel kapcsolatos elképzeléseiket is ismerjük, hiszen akkor lehetne igazán jó döntéseket hozni. Ez nyilván az ifjúságnál sokkal kiemeltebb, mint a gyermekeknél, mert ők még nem annyira tudnak véleményt alkotni. Igaz ugyan, hogy arra hivatkoztak, hogy a kutatást kutatók állították össze, viszont a kutatást a kormányzat rendeli meg, tehát hogyha kíváncsi lett volna erre, akkor felkérte volna a kutatókat, hogy ezzel kapcsolatban is fogalmazzanak meg kérdéseket a kutatásuk során. Ezt egyébként a kutatók is elmondják, hogy szerintük is szükség lenne erre. Tehát ez volt az egyik ok, ez a hiányosság.
A másik ok, hogy ugyan a cím arról szól, hogy kormányzati jelentés és az életkörülmények alakulásával összefüggésben meghozott kormányzati intézkedések, itt viszont azt látjuk az anyagban, hogy egymás mögé lettek csatolva az egyes minisztériumok önmaguknak tulajdonított intézkedései. De sajnos, sehol nem történik az anyagban arra utalás, hogy ilyen körülményből kiindulva ezt a döntést hozta a kormányzat, és emellé ezeket és ezeket az ágazati intézkedéseket rendelte, mert ezt és ezt a célt kívánja elérni. Úgy tűnik az anyagból, mintha a 2000. évben indult volna a világ időszámítása, tehát szó nincs arról, hogy, mondjuk, a 2004-ben megtett kormányzati intézkedéseknek a hatása mi volt, és miért kellett, mondjuk, 2005-ben akár attól eltérőt vagy akár ahhoz csatlakozót elindítani. Tehát így nem nevezhetjük az anyagot kormányzati jelentésnek, hanem egymás mellé tett történéseknek, hiszen legtöbb esetben, amikor arra hivatkoznak, hogy törvénymódosítás történt, ez nem kormányzati intézkedés, ez országgyűlési intézkedés. Egy kormányzati jelentés lehet, hogy jó, hogyha a saját hatáskörébe tartozó ügyekről tesz jelentést.
A harmadik ok a határozati javaslattal kapcsolatban merült fel, hogy nem előremutató a határozati javaslat. Attól egy országgyűlési határozat nem lesz jobb, hogy az eddigi jelentést, ami évenként volt, kitoljuk háromévenkéntire.
(10.50)
Nyilván ennek lehetséges okai vannak, akár meg is lehet fontolni, és akár el is lehet fogadni, de akkor figyelembe kellene venni a javaslatnak, mondjuk, azt, hogy menet közben azért történt egy s más, például elfogadta az Országgyűlés a gyermekekre vonatkozó nemzeti stratégiát, ami egy szelete ennek a jelentésnek, egy jó nagy szelete. Célszerű lenne a határozati javaslatban egyrészt ezzel is foglalkozni, hogy ehhez is igazítjuk a kutatást majd a jövőben, és ehhez igazítani a következő stratégiának a megalkotását, és azt mondani, hogy akkor bizony a kormányzat ilyen és ilyen határidővel kezdje el kidolgozni ezt az ifjúságra vonatkozó nemzeti stratégiát is, hogy legyen valamiféle megegyezés közöttünk.
És a plusz egy ok pedig az volt, hogy a bizottsági módosító indítvány egy technikai jellegű módosító indítvány, arról szól, hogy minek nevezzük azt a bizottságot, ami ezek után majd ezzel az üggyel foglalkozik. Azt hiszem, hogy súlyosabb egy bizottsági módosító indítvány, mintsem hogy ilyen kicsi ügyben benyújtsunk.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
