TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság Országgyűlésének ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága megtárgyalta az ifjúság életkörülményeiről szóló 2005. évi jelentését, és a jelentés sajátosságából adódóan, bár főbizottság, mégis egy horizontális üggyel kellett foglalkoznunk; horizontális olyan szempontból, hogy valamennyi tárca, valamennyi kormányzati szerv elkészítette a jelentéshez a maga apró részterületéről szóló jelentést, és azt is beépítették ebbe az egész jelentésbe, amelynek eredményeképpen láthatjuk, hogy mi az, ami akár a honvédelem területén, akár rendészeti területen, akár a drogprevenció területén, akár az otthonteremtés területén vagy éppen a családtámogatások esetében történt, de ugyanígy a szociális ágazatban vagy a foglalkoztatáspolitikában. Tehát egy szerteágazó, mint ahogy általában az ifjúság ügyei is szerteágazóak, egy szerteágazó jelentésről van szó, amely horizontálisan lefedi az ifjúság élethelyzetéből adódó valamennyi területet.
Az egyik és legfontosabb területe a jelentéstervezetnek a magyarországi demográfiai helyzet elemzése volt. Jól látjuk, hogy bár vannak időszakok - 2004-2005-2006 ilyen volt -, amikor egyre több és több gyermek született Magyarországon, mint az azt megelőző évben, mégis az 1980-as évek óta folyamatosan csökken a gyermekszületések száma, és szerencsére, hála a jóistennek, egyre tovább élnek a magyar emberek is, egyre több az idős állampolgár. Ebből adódóan egy olyan korfa alakult ki Magyarországon, amelyben az idősödő korosztály egyre szélesebb és szélesebb képet mutat, míg a fiatalok, a gyermekek száma folyamatosan csökken hosszú idő távlatában; mint ahogy mondtam, volt három év: 2004, 2005 és 2006, amikor minden évben több és több gyermek született, mint az azt megelőző esztendőben. A demográfiai helyzet önmagában persze érdekes, lehet rajta sopánkodni, de azt gondoljuk, hogy érdemes a helyzetet elemezni, utána pedig a megfelelő következtetéseket levonva változtatni, hogyan tudjuk megteremteni annak a lehetőségét, hogy a magyarországi demográfiai helyzet is javuljon, pozitív irányba mozduljon el.
A demográfiai helyzet után a jelentéstervezet elemezte az ifjúság helyzetének a már előbb említett, tárcákhoz kötődő részterületeit. A 2005. évben például már a sorkatonai szolgálat teljesítése tekintetében változás történt, vagy az otthonteremtésben folyamatosan növekvő szociálpolitikai támogatások, folyamatosan növekvő központi költségvetési források jellemezték azt a munkát, amelyet a kormányzat kifejtett annak érdekében, hogy a fiatalok, elsősorban a fiatalok otthonhoz, új otthonhoz jussanak.
A foglalkoztatáspolitika területén is átalakulásra lehetett számítani ebben az időszakban, hiszen minden évben ciklikusan hol növekszik, hol csökken a fiatal, pályakezdő munkanélküliek száma - ez tanévhez kötődően van, nem pedig naptári évhez kötődően -, ebből adódóan a 2005. évben is ugyanez a hullámzás volt kimutatható. Azt követően azonban elindult egy olyan folyamat, amely például a Start-kártyával célzott segítséget, célzott támogatást nyújt azoknak az elhelyezkedni kívánóknak, akik például életkezdésük elején vannak, életkezdésüket jellemzi az az időszak, amikor a munkaerőpiacra szeretnének belépni.
A jelentéstervezet kitér többek között arra is, hogy a mai fiatalok hogyan viszonyulnak a különböző társadalmi problémákhoz, úgymint a drogkérdés, úgymint a migráció kérdése vagy éppen azok a szociális problémák, amelyek általában az egész magyar társadalmat jellemzik.
A bizottsági ülésen heves vita nem alakult ki ezeknek az ügyeknek az elemzése során, azonban kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt megfogalmazódott, hogy a határozati javaslat, amely előttünk fekszik, és amely az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság határozattervezete, bővítésre kerüljön. Fontosnak tartjuk, és a Szocialista Párt szeretne is ennek az élére állni, hogy a következő időszakban készüljön olyan ifjúságkutatás, mint a 2000., illetve a 2004. évi volt - szándékosan említem a két évszámot is, hiszen a kormány színétől függetlenül, folyamatosan és rendszeresen kell ilyen kutatásokat végezni -, valamint kezdeményezzük, és azt hiszem, hogy ebben ötpárti egyezségre tudunk jutni, hogy az egész országban oly fontos ügy, az ifjúság ügye egy nemzeti ifjúsági stratégia kimunkálásában is jelenjen meg, testesüljön meg, és a későbbiekben kerüljön a parlament elé.
Bízom benne, hogy ez az ügy is egy olyan fontos területe lehet az Országgyűlés munkájának, amelyben a jelentés megvitatása során persze biztos, hogy lesznek közöttünk véleménykülönbségek, viták, de ez természetes, hiszen az ország házában kell ezeket megbeszélnünk, de hogy a végkifejletben, a végkövetkeztetésekben sok esetben egyet fogunk érteni, abban már a bizottsági vita alapján is biztos vagyok.
Éppen ezért az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság nevében javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az ifjúság helyzetéről szóló 2005. évi jelentést tárgyalja meg, a vita során esetleges módosító indítványokat a határozati javaslathoz tisztelt képviselőtársaim nyújtsanak be, nyújtsunk be akár közösen is, és a végén fogadjuk el ezt a jelentéstervezetet.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
