BALOGH LÁSZLÓ
BALOGH LÁSZLÓ
BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a segítséget, elnök úr. Elnézést kérek a Háztól.
Tehát két dologról szeretnék beszélni a zárszámadási törvény kapcsán, az egyik a hazai forrásokból megvalósuló területfejlesztés, a másik pedig az európai uniós fejlesztések 2006. évi eredményei.
A hazai forrásokkal kapcsolatosan elöljáróban azt szeretném elmondani, hogy a decentralizált források 2006-ban amellett, hogy 13 milliárd forinttal meghaladták az előző évit, két jelentős tartalmi elemmel is gazdagodtak. Az egyik, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására 9 milliárd forint került elkülönítésre. Ezáltal sok helyütt javult a térségek elérhetősége, óvodák, iskolák újultak meg ezekből a pénzekből.
A másik, hogy az európai uniós források megszerzéséhez szükséges társfinanszírozás természetesen csökkentette a hazai forrásból megvalósuló támogatásokat, de hogy ezt ellensúlyozni lehessen, lehetővé vált áthúzódó kötelezettségek vállalása, amelyeket indokoltság esetén a tanácsok engedélyezhettek, elősegítve a települések legfontosabb fejlesztéseinek megvalósulását. A decentralizált alapokból 2006-ban a megyei és regionális tanácsok 4732 projektet támogattak, amelyek összköltsége 70,2 milliárd forint volt. Például a Dél-Alföldön többek között ebből valósult meg a szegedi és békéscsabai repterek vagy a kalocsai székesegyház orgonájának felújítása.
A hazai források között 2005 decemberében és 2006-ban megjelentek az Innovációs Alap pénzei. Ezekről a regionális tanácsok dönthettek. Bár a fejlesztések megvalósulásáig lassú eljárások vezetnek, maga az alap vitathatatlanul a térségfejlesztés jövőjét szolgálja. Fontos eleme a zárszámadásnak - és ezt is említeni kell a hazai források felhasználásánál -, hogy 36 milliárd forintot biztosított a költségvetés a regionális operatív programok saját erejéhez. Ez volt tehát a hazai forrás, amelyekből aztán az uniós fejlesztések megvalósíthatók lettek.
A hazai források elosztásában hatékonyan és a jogszabályoknak megfelelően működtek közre a megyei és regionális tanácsok. Ma aktuálisabb, mint bármikor leszögezni azt, hogy a tanácsok döntései törvényesek voltak, a most kipattant ügyekben nem érintett sem a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács, sem pedig a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács.
(15.40)
Ami az uniós pénzek felhasználását illeti: éppen 2006 volt az az év, amikor egyértelműsíteni lehetett, hogy az előcsatlakozási alapok felhasználása sikeres volt.
A PHARE-program pénzei száz százalékban felhasználásra kerültek, míg a SAPARD-program 96 százalékban került kifizetésre. Érdemes talán megemlíteni az ISPA forrásait is. Nagyon sok településen javult ezzel a forrással az ottani közműhálózat. Az előcsatlakozási pénzek elköltése, amelynek eredményes felhasználásában sokan kételkedtek, hazánkban jóval meghaladta az újonnan csatlakozott országok átlagát. Kifejezetten magyar sikerről van tehát szó.
Tisztelt Ház! 2006-ban 223 milliárd forint uniós támogatás került kifizetésre, illetve az agrártámogatások esetén megelőlegezésre. Ezzel szemben az Unióval szemben teljesített nemzeti hozzájárulásunk 186 milliárd forintot tett ki. Ez mindenképpen sikeres magyar pozíciót jelez. Az Állami Számvevőszék jelentése is elismerően szól a Magyarország szempontjából pozitív egyenlegről.
Tisztelt Ház! Az uniós támogatásokkal megvalósult fejlesztések közül kiemelkedik a nemzeti fejlesztési terv első szakasza. Emlékszem a parlamenti vitára, amikor nagyon sokat fölvetették azt a kérdést, hogy vajon sikeresek leszünk-e a nemzeti fejlesztési terv megvalósításában, képesek leszünk-e arra, hogy ezeket a pénzeket lehívjuk az Európai Uniótól. A terv végeztével, éppen 2006-ban volt ennek a mérlege igazán megvonható. A nemzeti fejlesztési terv I-ben összességében 17 ezer projektet támogattak, amelyek 1100 milliárd forint értékű fejlesztést generáltak. Ennek körülbelül egyötöde esett 2006-ra.
Mire költöttük el ezeket a pénzeket? Néhány példát szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani. A legtöbb pályázatot a kis- és középvállalkozások nyújtották be. Az általuk teremtett és megőrzött munkahelyek teszik ki az összes munkahely háromnegyedét. Látható tehát, hogy a kis- és középvállalkozások támogatása az átlagosnál nagyobb mértékben eredményezi a foglalkoztatás javítását. Ennek konzekvenciáit az Új Magyarország fejlesztési tervben is levonja a tervező, és úgy látom, hogy a kis- és középvállalkozások további támogatása megoldott lesz ebben a tervben is.
Az önkormányzatok tipikusan infrastruktúra-fejlesztésre, óvodák, iskolák felújítására pályáztak a nemzeti fejlesztési terv I-ben. A kérdés az, hogy vajon az önkormányzatok képesek lesznek-e a jövőben arra, hogy kistérségekben, valóban térségekben gondolkodjanak és fejlesszenek. A kistérségi együttműködések annak a szándékát vetítik előre, hogy igen.
A civil szervezetek a munkaerőpiac igényei szerinti képzésekre, a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását segítő eszközökre pályáztak leginkább. A nemzeti fejlesztési terv I-ből az egyházak többségükben épületeik felújítására, oktatási intézményeik színvonalának emelésére pályáztak. A dél-alföldi régióban is volt ilyen fejlesztés, például Szentesen a főtér-rekonstrukció kapcsán egy nyugdíjasotthon építésére került sor.
A nemzeti fejlesztési terv legnépszerűbb pályázati felhívása a kis- és középvállalkozások műszaki technológiai hátterének fejlesztése volt, amelyet öt alkalommal hirdettek meg. A szerződések értéke a kormány engedélye alapján a ROP-nál haladta meg legnagyobb mértékben az eredeti keretet, 10,5 százalékkal, míg a legkevésbé a HEFOP-nál, 1,6 százalékkal. A legnagyobb arányú kifizetésre az AVOP-keretből került sor, a legkevesebb kifizetés a HEFOP-ban történt.
Tisztelt Ház! A magyar területfejlesztési pénzek felhasználásának rendje kialakult, bejáratott csatornákon keresztül történik. Fontos ez a rendszer egyrészt azért is, mert a viszonylag kis összegű támogatások a kistelepülések mindennapi gondjait enyhítik, másrészt olyan területek is támogathatók belőle, amelyeket az Unió nem preferál, például a sport, egyéb turisztikai, kulturális rendezvények. Az uniós pénzek eddigi felhasználása során megtanultak a résztvevők pályázni. Kialakulóban van egy olyan intézményrendszer, amely az uniós előírásokat követi - igaz, vannak még hiányosságai.
Az Állami Számvevőszék joggal kifogásolta azt a gyakorlatot, hogy miért a minisztériumok számolnak el a pénzek elköltésével, ha azokat az NFÜ kezeli. Az észrevétel jogos, a rendszert nyilván korrigálni kell. A lényeg azonban az, hogy igenis képesek vagyunk az uniós támogatások fogadására, az ésszerű felhasználásra és arra, hogy a saját és uniós források révén előbbre jusson Magyarország.
Miben vagyunk érdekeltek? Abban, hogy ezek a pénzek minél racionálisabb módon kerüljenek elköltésre, és minél szélesebb körű legyen a felhasználásuk. Az ország fejlesztésének kulcsa ez, hogy sikeresen tudjuk megvalósítani ezeket a programokat.
Az utóbbi időben két dolog talán a figyelem középpontjába került, ez pedig ezeknek a programoknak az átláthatósága és az elszámoltathatósága. Szeretném kifejezésre juttatni, hogy mi a magunk részéről országgyűlési képviselőként, akár a fejlesztési tanácsok tagjaként vagy elnökeként ebben mindenképpen szeretnénk együttműködni azokkal a társainkkal, akik ezekben a testületekben velünk együtt dolgoznak azért, hogy valóban sikeres legyen ezeknek a forrásoknak az elköltése.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
