DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Való igaz, hogy három törvényjavaslat került most terítékre, nem meglepő módon, hiszen már hiányoltuk volna, ha a pénzügyi jellegű törvények, különösen a tőkepiaci törvény nem kerül a tisztelt Ház elé, hiszen megszokhattuk, hogy most már nem is félévenként, hanem legalább háromhavonta tárgyalja ezt a parlament.
A visszatérő területek azok, amelyekkel elsősorban foglalkozunk, mint a fogyasztóvédelem, a kiszervezés kérdései, tájékoztatási kötelezettség, felügyeleti díjfizetés. Tehát ezek olyan témák, amelyek gyakorlatilag minden egyes módosításban előjönnek és előjöttek az elmúlt jó pár évben. Ilyenkor elgondolkodik az ember azon, hogy miért nem lehet ezeket kicsit hosszabb távon megoldási javaslatokkal ékesíteni azért, hogy ne kelljen minden három hónapban ugyanazokhoz a törvényhelyekhez, ugyanazokhoz a passzusokhoz hozzányúlni.
Ha megengedik, képviselőtársaim, illetve államtitkár úr, én két törvényjavaslatra térnék ki, Tóth András képviselőtársam pedig majd a harmadikról fog szólni. Én a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről, illetve a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szólnék. Külön-külön szólok róluk. Úgy gondolom, mind a bizottsági vélemények során elhangzott, mind Szabados képviselő úr elmondta azokat az elveket általánosságban, amelyeket, úgy gondolom, nem kell ismételni.
Szeretném felhívni elsősorban a kormányzat figyelmét arra, hogy azért van egy-két olyan pontja a benyújtott javaslatoknak, amelyek mindenképpen újragondolást és pontosítást igényelnek. Ez elsősorban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat, hiszen ez generálisan újraszabályozása ennek a szervezetnek, hiszen ahogy el is hangzott, eddig máshol volt ennek a szervezetnek a szabályozása, most gyakorlatilag egy új törvény született róla, ami azért is érdekes és furcsa, hiszen az elmúlt évek során azért sokszor elég jelentősen módosítottuk. Elég, ha csak arra gondolunk, amikor eléggé elítélhető módon arra használta fel a kormányzat ezt a módosítást, hogy Szász Károly urat elmozdítsa a helyéről.
A törvényjavaslat gyakorlatilag logikusan végigveszi azokat a szervezeti formákat, megoldásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az intézmény működjön. Ennek ellenére van egy-két problémás része. Érdekes dolog, talán ahhoz tudnám hasonlítani, ahogy a jegyző és a polgármester működik egy önkormányzati hivatalban, a felügyeleti tanács és a hivatal is valami ilyesmi megoldásként szerepel ebben a javaslatban. Ezzel talán nem is lehetne baj, hiszen ilyen értelemben elkülönül a döntéshozatali és a végrehajtói szint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén belül.
Viszont az már elgondolkodtató tény, hogy leginkább háromtagú, legfeljebb öttagú lehet a felügyeleti tanács. Ha végiggondoljuk azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha három tag alá csökken a felügyeleti tanács létszáma, akkor bizony működésképtelen helyzet állhat elő, hiszen az van a javaslatban, hogy 90 nap után lehet felmentéssel élni a felügyeleti tanács tagjával szemben, viszont az is előírásra kerül, hogy legalább három tag igenlő szavazata szükséges. Márpedig azt is tudjuk, hogy ha gyorsan kell intézkedni, mint ahogy Molnár képviselő úr jelezte, mondjuk, egy Baumag-ügyben vagy ne adj’ isten, valamilyen pénzintézeti csődközeli helyzetben, ott nem lehet 90 napot várni, meg 45 napot se lehet várni arra, hogy működésképes állapotba kerüljön a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Tehát ez a szabályozás semmiképpen sem jó.
Ráadásul a munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében is elég nagy probléma van, hiszen az van a javaslatban, hogy gyakorlatilag a tanács tagjai, illetve az elnök kivételével a miniszterelnök gyakorolja a munkáltatói jogokat, csak hát az elnökön és a tagokon kívül nincs más a felügyeleti tanácsban, tehát ezeknek a személyeknek nem lesz munkáltatója a javaslat szerint. Ez megítélésem szerint valamilyen elírás vagy félreértelmezés következtében szerepelhet itt, meglátásom szerint semmiképpen sem maradhat így a javaslatban.
Van egy érdekes feltétel is a kinevezett tagok, illetve az elnök tekintetében. Arról szól a javaslat, hogy tárgyalóképes angol, német vagy francia nyelvtudással kell rendelkezni. Ez ránézésre nagyon szimpatikusnak tűnik, csak ki fogja megállapítani, hogy az a tag vagy az az elnök tárgyalóképesen beszél-e. Valamilyen tolmács vagy nyelvszakértő fog vele leülni, és akkor elkezdi pontozni? Vagy milyen formában történik, államtitkár úr, tisztelettel kérdezem, hogy valaki megállapítsa azt, hogy tárgyalóképes nyelvtudással rendelkezik-e az a jelölt, akit ki szeretnének majd nevezni erre a posztra.
Én úgy gondolom, ennél egzaktabb megfogalmazás kell, ráadásul itt azért nem arról van szó, hogy az időjárásról kell majd értekezni valamilyen idegen nyelven, hanem igen komolyan szakmai nyelvtudással kell rendelkezni, ha már ilyen előírásokat támasztunk, én úgy gondolom, hogy nagyon helyesen.
A törvényjavaslatnak még egy elemére szeretném felhívni a figyelmet, ami elsősorban elvi problémákat vethet fel. Arról szól a javaslat, hogy mielőtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megadja az engedélyt a piacra lépésre egy pénzügyi intézménynek, a Nemzeti Bank előzetes véleményét kell kikérnie. Ha végiggondoljuk ezt a javaslatot, azt kell mondanunk, hogy ez ismételten életszerűtlen, hiszen ez azt jelenti, hogy akkor két engedélyező hatóságunk van: a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Márpedig a javaslatból az nem olvasható ki, hogy két ilyen szervezetnek kell léteznie. Abban az van, hogy mint ahogy eddig is, a piacra engedést, ami egy nagyon nehéz döntés, hiszen onnantól kezdve nagyon nehéz kivonni egy szervezetet a pénzügyi piacról, innentől gyakorlatilag két szervezet kell hogy vizsgáljon. Kérdezem én, hogy a Magyar Nemzeti Banknak megvan-e az a kellő nagyságrendű apparátusa, amely előzetesen bevizsgálja, megméri, véleményezi azt a szervezetet, amelyik a piacra akar lépni. Én úgy gondolom, nincs erre felkészülve a Magyar Nemzeti Bank. Azért van a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, hogy ezzel foglalkozzon.
Tehát én úgy gondolom, az, hogy előzetesen jóváhagyást kell kérni, gyakorlatilag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is leértékeli. Akkor nincs szükség arra az intézményre, akkor elég a Nemzeti Bank, hiszen ő megvizsgálja, hiszen csak úgy tud felelősen véleményt formálni a PSZÁF felé, hogyha teljes egészében bevizsgálta azt a piaci szereplőt, amelyik az adott pénzügyi piacra vagy tőkepiacra be kíván lépni. Tehát ez a szabályozás, úgy gondolom, így nem helyes. Ez a megfogalmazás nem helyes, tehát erről újra kell gondolkodni, hogy mi is a törvényalkotó célja, amikor ezt a szabályozást előírja.
Még egy nagyon fontos kérdésre szeretném felhívni a figyelmet, ami nagyon kemény javaslat a törvény szövegében, mégpedig az, hogy ha valaki egy adott társaságban nem ért egyet valamilyen döntéssel, akkor egyrészt jegyzőkönyvbe kell neki mondania, másrészt nyolc napon belül bejelentési kötelezettsége van a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé, és csak ekkor mentesül azon joghatások alól, amelyek mondjuk, egy bekövetkezett csődfelszámolás esetén érinthetik. Ez egy nagyon komoly és nagyon szigorú szabály. Ezt értem és támogatni is lehet, viszont rendkívüli kötelezettségeket fog róni azon igazgatósági, felügyelőbizottsági tagokra, akik ilyen szervezetekben ülnek és dolgoznak.
(14.30)
Viszonylag kevesebbet kell szólnom a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációjáról. Itt elhangzott, hogy négy törvény módosítása van benne ebben a kis salátában. Legnagyobb része a tőkepiaci törvényről szól, ahogy bevezetőmben is említettem, ez igen komoly rendszerességgel van előttünk, és ha végignézzük, akkor a definíciók újrafogalmazásra kerülnek, új definíciók kerülnek be, pontosításra kerülnek, amivel nincs gond, tehát ez egy nagyon komoly végiggondolása tőkepiacunk működésének. Talán eddig nem volt jó az eddigi szabályozás, ezt is felveti ez a kérdés. Ahogy említettem, a tájékoztatási kötelezettség, a kiszervezés szabályai, a felügyeleti díj, ezekről éppen legutóbb vitatkoztunk nagyon sokat, hogy jó, nem jó; akkor a módosító javaslataim nem kerültek elfogadásra, most ezek pontosítva lettek, be lettek építve, aminek persze részben örülök is, hogy nem véletlenül mondja el az ember a plenáris ülésen, amit el kíván mondani - csak hát miért nem lehetett ezt egy füst alatt megvalósítani?
A javaslatból még egyet szeretnék kiemelni, ez pedig a szavazati jog mértékére vonatkozó szabályozás, ami, úgy gondolom, nagyon figyelemre méltó szabályozás. Nagyon pontosan le vannak írva azok a szabályok, hogy az 5 százalék, a 10 százalék és 50 százalék fölötti tulajdonszerzés esetén milyen eljárási rend kell hogy életbe lépjen. Rendkívül fontos szabályok, különösen akkor, amikor érezzük a gazdasági közéletben azt, hogy milyen nagy horderejű döntések vannak jelenleg is folyamatban, gondoljunk csak az éppen a parlament asztalán lévő, elhíresült lex MOL-ra.
Mindezeket figyelembe véve azt tudom mondani, hogy a tőkepiaccal kapcsolatos szabályozás támogatható, elfogadható; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat pedig mindenképpen átgondolásra kell hogy kerüljön, mert akkor lehet ezt megnyugtató módon rendezni.
A benyújtott törvénycsomag harmadik eleméről pedig Tóth András képviselőtársam fogja ismertetni a Fidesz álláspontját.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
