DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Előttünk van három törvényből egy csomag, amiről lehet azt is mondani, hogy megint egy kicsit kaotikus, hiszen van olyan törvény ezek között, amelyik önálló, új törvény, azután vannak olyanok, amelyek más törvényeket módosítanak, van olyan alaptörvény, ami egyet vagy kettőt, illetve van olyan, a Tpt., amelyik mind a három törvényt módosítja. A törvények túlnyomó többsége tartalmát tekintve szorosan összefügg, de van olyan is, ami azért egy kicsivel távolabb áll, ez az esélyegyenlőségi törvény módosítása. Ezzel kapcsolatban előttem elhangzott két vélemény is, röviden fogalmazva, hogy már megint ilyen helyzetben vagyunk, a másik oldalról, hogy még leszünk ilyen helyzetben. Azt hiszem, mind a két dologgal egyet kell értenünk, mert gondolom, senki nem örül annak, ha ugyanarra a törvényre többször vissza kell térni, de reálisan azt kell mondani, hogy erre még lesz példa a ciklusban.
Mi ennek a helyzetnek az oka? Ebben a három törvényben lépten-nyomon elhangzik a jogharmonizáció kérdése. Ennek a jogharmonizációnak persze van egy olyan felületes vagy felszínes megfogása is, hogy ha nem csináljuk meg, nem vesszük át azokat az előírásokat, akkor előbb-utóbb a fejünkre ütnek, és jobb ez elől kitérni. De ennek van szerintem egy mélyebb oka is. Ugyanis úgy gondolom, a jogharmonizációval egy olyan gazdasági rendszer tapasztalatait vesszük át, amelynek múltja van, amelynek magyarországi kifejlődéséből legalább húsz, de talán azt lehet mondani, negyven év kiesett. Tehát ezzel a nyugati piacgazdaságokból kialakult intézményrendszerrel a törvényi szabályozás egy sor olyan intézményt, másrészt olyan előírást, gyakorlatot alkalmaz, amelynek átvétele nemcsak hogy szükséges, hanem üdvös is számunkra. És van még egy kitétel ezzel kapcsolatban. Természetesen, amikor átvesszük ezt a törvényben, ez már megint egy gyakorlati gond, akkor a megfogalmazásoknál van némi egyeztetés az Európai Bizottság megfelelő szakapparátusával. Tehát a törvények átvétele, magyarítása közben is egy külső kontroll érvényesül, ami nem jelent semmi többet, mint azt, hogy a tapasztaltabbtól tanulni érdemes.
A másik ilyen indok, hogy miért vagyunk ilyen helyzetben, tulajdonképpen ezzel függ össze. Nálunk ez a szervezetrendszer az utóbbi 10-15 évben alakult ki, és az ehhez kapcsolódó törvények is akkor születtek. A PSZÁF-törvényben fel van sorolva, hogy ez most 15, törvény által meghatározott szervezethez kapcsolódik, azzal foglalkozik a PSZÁF.
(14.40)
Tehát ezek a szervezetek lépésről lépésre alakultak ki, nálunk váltak olyan jelentőssé az egyes formációk - hiszen a PSZÁF-törvényben is van olyan törvénytervezetre hivatkozás, aminek még száma sincs, tehát most van tárgyalás alatt -, amelyek nyilván korábban is valahogy működhettek, de valamelyik törvény alá besuszterolva, és most már igazából az elterjedtsége, szükségessége megérdemli az önálló szabályozást.
Mit eredményez ez a törvénycsomag? Én úgy gondolom, ha összefoglalóan kell róla beszélni, akkor mindenképpen a piaci szereplők biztonságának a növekedését. Ezt több oldalról meg lehet közelíteni. Például a PSZÁF-ról előterjesztett törvénytervezet egy helyen, tehát egy törvényben foglalja össze az összes fontos, ezt a fontos felügyelő szervezetet érintő előírást, ami önmagában azt is jelenti, hogy a különböző esetekben eddig alkalmazott, esetleg eltérő előírások, szankciók, ajánlások egymás mellé téve mindenképpen az egyes pontok átgondolására ösztönöznek, egységesülnek. Mindennek eredményeként a hivatal tevékenysége is szerintem könnyebbé válik, nagymértékben automatizálódhat, hiszen egy jól működő hivatalnak és egy jól működő törvényi szabályozásnak a háttérben az az alapelve, hogy az ügyek nagy része simán besorolható törvényi vagy belső szervezeti előírásokba, és ezeket szinte percek alatt automatikusan végig kell vinni. Tehát ez mindenképpen ilyen irányú változást jelent.
Ezen túlmenően az előterjesztő államtitkár úr is említett egy olyan kitételt, hogy a befektetők tájékoztatása egy nagy előrelépés. Ezen a törvényi részen, amit olvastam, kifejezetten meglepődtem, mert szerintem itt többről van szó, nevezetesen: a törvény befektetési vállalkozásokról szóló 44. §-ában. Felolvasnám, mert egy nagyon érdekes előírás, tehát: “A befektetési vállalkozás a tevékenységi keretében a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően: a) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon; b) a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.” Ez egy nagyon nagy változtatás, hiszen egy olyan előírást jelentene, amiben a pénzügyi szféra nem feltétlenül vagy nem általánosan jeleskedik, az ügyfelek kiszolgálásában.
Itt még talán azt is fel lehet vetni, hogy ez az előírás mennyire kezeli kiskorúnak a befektetni szándékozó állampolgárokat. Én azt mondanám, hogy nem kezeli, hiszen az esetleg befektetési szándékkal rendelkező állampolgárok szakmai gyakorlata még kétségkívül vagy jelentős részben nem túlzottan mélyen megalapozott, tehát igazából örülnünk kell - és itt egy kis kétely is megfogalmazódik, hogy ezt az előírást a befektetési vállalkozások mennyire komolyan tudják majd teljesíteni -, én kifejezetten örülök annak, hogy a kisvállalkozások vagy magánszemélyek befektetési tevékenységeit ezek után a pénzügyi szféra ilyen önkéntesen és előzékenyen segíteni fogja.
Mit eredményez még ez a törvény? A törvénycsomagban, ahogy ezt több felszólaló elmondta, a különböző definíciókban, eljárásokban, szankciókban olyan pontosítások vannak előterjesztve, amelyeknek a tartalma alapvetően szakmai, tehát a pénzügyi szektor működésének szakmai megalapozását segíti elő. Természetesen az itt elhangzott észrevételeket is végig lehet gondolni, és gondolom, lesznek még képviselőtársaimnak más észrevételei is, de összességében mindhárom törvény elfogadását javaslom.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon. - Babák Mihály tapsol.)
