DR. NYUL ISTVÁN
DR. NYUL ISTVÁN
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársak! Az egészségügyi ellátás piramisának alsó, széles rétegét az alapellátás adja, ahol orvos, ápolónő, védőnő először találkozik a rászoruló beteggel, az ő munkájuk garantálja az emberek egészségének a védelmét és biztonságát.
Külön szólnék a gyermekegészségügyről, a házi gyermekorvosokról. Ma mintegy 1500 házi gyermekorvos látja el a gyermekpopuláció 70 százalékát, a többit a vidéken dolgozó, vegyes praxist ellátó kollégák. A kormány törekvése egyértelműen az, hogy minden gyermeket lehetőleg gyermekorvos is lásson, erre szolgál a kistérségi szakellátók kiépítése és a csoportpraxisok létrejötte; jövőre pedig, közeli tervként, hogy újszülött korban az eddigi négy helyett huszonkét anyagcsere-betegségre történjen meg a szűrővizsgálat. A gyermekegészségügy fejlesztését jelentette az utóbbi néhány évben bevezetett védőoltások rendszere, és ezzel az oltási rendszerrel az Európai Unió gyakorlatához adaptálódtunk. Az iskolai védőnői hálózat múlt évi jelentős megerősítése is a gyermek-egészségügyi ellátás jobbítását célozta, és ma már élő valóság.
Látjuk persze a problémákat is. A háziorvosok korfája rendkívül magas, példaként Baranyában tizenhét olyan háziorvos dolgozik, aki már hetven év feletti. Mi a megoldás? A megoldás kétségtelenül sürgető, mivel hiányszakmáról van szó, és azt is tudjuk, hogy Európa fejlettebb részén ugyanazon beteglétszámot több háziorvos lát el, tehát ezen a téren létszámbővítésre is szükség van. A megoldást az jelenti, ha több fiatal rezidens orvos áll szolgálatba, és választja ezt a pályát. Működő praxisalapot kell létrehozni, amely anyagi segítséget nyújt a praxisvásárláshoz, idős orvosnak a nyugalomba vonulásához. Tartósan betöltetlen körzetekben nyilvánvalóan kiemelt finanszírozást kell biztosítani, és más szakvizsgákkal is átjárhatóvá kell tenni a háziorvosi ellátást.
Az elmúlt öt évben a háziorvosok zöme - fogszakorvosok is - vette igénybe azt a Mikola képviselőtársam által említett támogatási rendszert, amely ingatlanvásárlás és eszközvásárlás támogatásáról szólt. Ennek köszönhető, hogy ma jól felszerelt, korszerű rendelőkben várják a háziorvosok a betegeiket. A számítógép ma már nem luxus, minden rendelőnek a tartozéka, sok helyütt internet is működik, sokan az előbb említett eszközvásárlási támogatásból szerezték ezt is be. Az internet a közeljövő kötelező szükségletévé válik, amelyhez központi kormányzati támogatás is adott. Mindenképpen kapcsolatot kell teremteni a védőnővel, a szakellátóval, a fekvőbeteg-gyógyintézettel, az egészségügyi ellátórendszer minden szereplőjével.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Új Magyarország fejlesztési terven belül a népegészségügyi programban szerepel az úgynevezett TÁMOP és TIOP, ami azt jelenti, hogy társadalombiztosításra épülő, igazándiból minőségjavítást szolgáló operatív programról van szó, amelyen belül megjelölték programként a daganatos betegségek, szív- és érrendszeri betegségek, a gyermekegészségügy-fejlesztés, az alkohol és drog elleni védelem programpontjait, ehhez odarendelve az anyagi hátteret is. Nem soroltam teljesen fel, mert erre nincs idő, de megvannak ezek a fogódzók, amelyek révén az előbb említett fenti problémákra a megoldás is adott. A jövő évben az egészségügyi vezetés egyfajta teljesítményfinanszírozást is kíván bevezetni, ennek az évi kerete 3,4 milliárd forint évenként.
Külön szólnék a központi ügyeleti ellátórendszerről. Örvendetes, hogy az elmúlt egy évben mintegy 10 százalékkal nőtt a központi ügyeleti szolgálatok száma, és ezzel eljutottunk oda, hogy a magyar lakosság döntő többségét központi ügyeleti ellátásban sikerül ellátni. Tudjuk azt, hogy ez képezi a sürgősségi ellátás alapját, és örvendetes az is, hogy egyre több helyütt a mentőszolgálat is csatlakozik ezen ellátási formához.
Az egészségügyben végrehajtott struktúraváltás, az aktív ágyszám csökkentése, a krónikus ágyszám növelése mellett a cél az, hogy a betegek döntő többsége az alap- és járóbeteg-ellátásban kapja meg a végleges ellátást, kevesebb ember kerüljön kórházba. Nos, az eltelt időszaknak mi a tapasztalata? Mintegy 15-20 százalékkal csökkent az orvos-beteg találkozók száma, egyidejűleg mintegy 24-25 százalékkal nőtt a praxisbevétel a vizitdíjból. A gyermekorvosok a vizitdíjat központi kompenzációból kapták meg.
Tisztelt Képviselőtársak! Amikor a biztosító terheit kívánjuk csökkenteni, a magánpénztárak belépése új forrást jelent valójában, és ez a betegellátásban pluszként fog várhatóan megjelenni. A betegeket szeretném megnyugtatni, hogy háziorvosukhoz nyugodtan fordulhatnak, hiszen kötelező lesz minden rendszerben részt vevő biztosítónak a háziorvossal szerződést kötni, tehát bármely beteg bármely biztosítóval kössön is biztosítást, a háziorvosa magas színvonalú ellátást köteles nyújtani pluszjáradék-fizetés nélkül.
Amikor mi, szocialisták a változásra szavazunk, egy kockázatközösségen, szolidaritáson alapuló jobb betegellátásban hiszünk.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)
