DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetési javaslat expozéjának elkezdésekor szeretném alapként rögzíteni, hogy haladunk azon az úton, amelyet másfél évvel ezelőtt, az országgyűlési választásokat követően, az új kormány megalakulásakor kijelöltünk. Akkor célul tűztük ki az államháztartás konszolidációját, reformokat a közszféra legfontosabb területein, az állami ártámogatások átalakítását, a rászorultsági elv fokozottabb érvényesítését, a feketegazdaság kifehérítését.
Kétségtelen, elég ambiciózus a program. Megvalósításához valószínűleg nem is elegendő a négyéves kormányzati periódus. De megkezdtük, és most már láthatóak az eredmények is. Közel másfél év telt el, és mind a konszolidáció, mind a reformok jelentős mértékben előrehaladtak a 2006. és 2007. évben. Ennek alapján készítettük el a jövő évi költségvetést, amely szerves folytatása eddigi munkánknak.
Tisztelt Országgyűlés! Mit is ígér a jövő évi költségvetés tervezete? Valamivel gyorsabb növekedést, mint az idén, és ezáltal folytatódó felzárkózást. Szigorú gazdálkodást, és ahogy azt eredetileg tervbe vettük, tovább javuló egyensúlyt. Mivel már nincs szükség újabb jövedelemelvonásra, ezért a jövő évi költségvetés a reáljövedelmek némi növekedését, a lakossági fogyasztás kismértékű emelkedését helyezi kilátásba. A jövő évi költségvetés tehát egy eredményes konszolidációs program lezáruló szakaszának a költségvetése, olyan, amely megalapozza a következő évek gyorsabb növekedését, jelentősebb életszínvonal-javulást. Erőteljesen számol az európai uniós források eredményes felhasználásával, az uniós források hasznosításán alapuló fejlesztések érzékelhető megindulásával 2008-ban.
Tisztelt Ház! A jövő évi költségvetés összeállításánál ügyeltünk arra, hogy ami bevált az idén, azt jövőre is továbbvigyük. A másfél éve folytatott költségvetési politika nagymértékben hozzájárult a gazdaságpolitika hitelességének növekedéséhez. Konzervatívan terveztünk, jelentős tartalékokat képeztünk, és különböző kockázatokkal is számoltunk. Ezt a gyakorlatot visszük tovább 2008-ban is, hiszen a jövő évi költségvetés tervezése is kellő körültekintéssel, nagy óvatossággal, különböző kockázatok figyelembevételével, tehát alapvetően konzervatív módon történt, és jelentős tartalékokat is képeztünk az esetleges nem várt körülmények esetére.
(8.50)
Igen fontosnak tartjuk, hogy megvalósuljanak a költségvetési egyensúlyi célok. Ahogy 2006-ban a megváltozott deficitcélt sikerült teljesíteni és a hiányt a GDP több mint 10 százaléka helyett 9,2 százalékra szorítani, úgy várhatóan az idén sem lesz gond a 6,8 százalékos hiánycél teljesítésével, hiszen már látjuk, hogy a hiány legfeljebb 6,4 százalék lesz. Jövőre a GDP 4,1 százalékát elérő hiánnyal számolunk, úgy gondolom, reálisan és teljesíthetően. És ami szintén fontos: mások is osztják ezt a véleményt, többek az Állami Számvevőszék véleménye is ezt tartalmazza.
Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetés további egyensúlyjavulást, gazdálkodási szigort és az ez évinél gyorsabb fejlődést s némi életszínvonal-javulást ígér. Ezek az ígéretek kellően megalapozottak. Aki áttanulmányozta a számokat, látja az összefüggéseket, azok számára nyilvánvaló, hogy Magyarországon nincs szó sem gazdasági, sem szociális válságról. Az, hogy rendet teszünk a közszférában, az, hogy megkezdtük és sikeresen visszük végig a 16 éve halogatott reformokat, nem a válság, hanem az előrehaladás, az átalakítás jele. Szociális válságról sem lehet beszélni, hiszen bár az idén valóban visszaesett a fogyasztás és csökkentek a reálbérek, de ez nem más, mint az elmúlt hat esztendőben végbement gyors reálbér-növekedés kismértékű korrekciója. Nem lehet szociális válságról beszélni akkor, amikor 2001 óta a reálbérek 30 százalékkal, a reálnyugdíjak még ennél is nagyobb mértékben emelkedtek. Nincs másról szó, csak egy gyors ütemű bérfelzárkózás kiigazításáról, egy túlzottan gyors ütemű bérfelzárkózás kiigazításáról, arról, hogy összhangba hozzuk a bérfelzárkózást a gazdaság teljesítményével.
Tisztelt Országgyűlés! Nézzük a részleteket! A gazdasági folyamatok konvergenciaprogramban valószínűsített pályájának megfelelően és a változások irányát tekintve jelenleg nincs okunk azt feltételezni, hogy 2008-ban attól lényeges eltérés következne be. A feldolgozóipari beruházások jelentős növekedést mutatnak, miközben a szállítási, oktatási, egészségügyi ágazatokban erőteljes a mérséklődés. A beruházási teljesítményt egyedül az állami szektor lassítja, de ezt így is terveztük. Az egyensúlyi helyzet javulásával párhuzamosan a költségvetési szféra lehetőségei is növekednek, így a beruházási tevékenység 2008-ban már várhatóan 4 százalék körül bővül, a következő években pedig - többek között az európai uniós támogatások növekvő mértékű felhasználásával - évente átlagosan 7 százalék körüli lehet a gyorsulás. Mivel a nemzetközi környezet az előrejelzések szerint továbbra is kedvező lesz, feltételezhető, hogy a 2007. évi 15 százalék körülire várt áru- és szolgáltatásexport növekedése után 2008-ban is magas, körülbelül 12 százalékos exportbővülés realizálható továbbra is úgy, hogy a kivitel növekedési üteme meghaladja majd a behozatalét.
A 2007. évi mintegy 1 százalékos csökkenés után a fogyasztás üteme már kismértékben növekvő lesz, és a továbbiakban - szintén az egyensúlyi helyzet javulásával párhuzamosan - a lakossági fogyasztás fokozatosan emelkedik. Ez alapján a GDP 2008-ban emelkedő ütemben 2,8 százalék körüli mértékben bővülhet. A konszolidációs lépések árszintemelő hatásúak voltak, de az ez évi évközi csúcs után csökkenni kezdett az infláció mértéke, a márciusi 9 százalékról már 6,4 százalékra mérséklődött. Jövőre az infláció tovább lassul, éves átlagos mértékét 4,5 százalékra várjuk.
Tisztelt Országgyűlés! A sikeres konszolidációs és reformprogram hatására 2007-ben a vártnál erőteljesebben javul az államháztartás egyensúlyi helyzete, a kedvező gazdaságpolitikai folyamatok hatására a kamatkiadások is kisebbek lesznek a vártnál. Mindezek alapján a 2008. évre a GDP 4,1 százalékának megfelelő államháztartási deficittel számol a benyújtott költségvetési javaslat, szemben a konvergenciaprogramban szereplő 4,3 százalékos mértékkel. Az elsődleges egyenleg tekintetében továbbra is a konvergenciaprogram szerinti egyensúllyal számol a pénzügyi kormányzat.
Az államháztartás eredményszemléletű adatainak tendenciája a konvergenciaprogramnak megfelelően alakul. Az államháztartás hiányának mértéke 2009-ben és 2010-ben is megegyezik a programban szereplő értékkel, 2011-re pedig tovább csökken. Mindezek következményeként az állam kiadásainak mérséklésével és bevételeinek növelésével a tartós növekedéshez szükséges egyensúlyi feltételek megteremtődnek, és az állam egész működését átfogó reformfolyamat eredményeképpen létrejönnek az egyensúly hosszabb távú, biztonságos fenntartásához szükséges feltételek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy a törvényjavaslat számos ponton eltér a korábbi évek gyakorlatától, ezek közül kiemelném a legfontosabbakat. A kötelezettségvállalások tekintetében a benyújtott államháztartási törvény módosításával megváltozik a kötelezettségvállalások rendszere. Az új szabályozás értelmében a kormány a hároméves kitekintés alapján, a költségvetési törvény elfogadását követő két hónapon belül nyilvános határozatban fogja közzétenni az irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó fejezetek kiadási keretszámait a tárgyévet követő három évre. E keretszámoknak kétféle hatása van: egyfelől a következő évek költségvetési tervezése során ezekből kell kiindulni, másfelől a tárgyév során ezeket kell a kötelezettségvállalások és a feladatvállalások pénzügyi korlátjainak tekinteni. A szabályozással lehetőség nyílik arra, hogy a kormány a hatáskörébe tartozó fejezetek esetében szigorúbb felügyeletet gyakoroljon a többéves tervezés felett, ezáltal a tervezés fegyelme erősödik, ami javítja a piaci szereplők körében a gazdaságpolitika hitelességét is.
Megszűnik a kötelező maradványképzési kötelezettség, ezáltal a fejezetek gazdálkodása rugalmasabbá válik. A negyedéves jelentések rendszere továbbra is lehetővé teszi, hogy a kormány intézkedjen abban az esetben, ha egyensúlyt veszélyeztető folyamatok indulnak el az államháztartás különböző területein. Hangsúlyoznám, hogy ez a bizonyos kötelező maradványképzési kötelezettség 2001 óta a kétéves költségvetés hatására került be a magyar költségvetési gazdálkodási rendszerbe, és nagy eredménynek tartjuk azt, hogy a következő évtől kezdődően kiiktatható ez a kötelezettség.
A vagyontörvény elfogadása kapcsán megváltozik az állami vagyonnal kapcsolatos ügyek költségvetési elszámolása. Az állami vagyonról szóló törvény megteremti annak lehetőségét, hogy megszűnjön az állami vagyon kezelésének, nyilvántartásának és költségvetési elszámolásának eddigi széttagoltsága. A költségvetési prezentációban a fő cél az átláthatóság megteremtése volt. 2008-tól egy új fejezettel bővül a központi költségvetés, amelyből nyomon követhetők a vagyon hasznosításából és értékesítéséből származó bevételek, illetve megállapítható, hogy az államnak mint tulajdonosnak mekkora összegű és milyen típusú ráfordításai vannak.
Az állam vállalkozói vagyonának bevételei és kiadásai jelenleg nem érintik a költségvetési egyenleget. Azzal, hogy a tételek is bekerülnek a költségvetésbe, az államháztartási törvény szerinti szervezeti kör közeledik az uniós elszámolás szerinti kormányzati szektorhoz. Az államháztartási törvény módosítása tartalmazza, hogy a vagyonbevételek és -kiadások közül melyek nem érintik a költségvetési egyenleget, így az uniós elszámolási módszertanhoz hasonlóan a részesedések értékesítéséből származó bevételek, illetve a hitelviszonyon alapuló műveletek eredményei nem jelennek meg a költségvetési hiányban. A privatizációs bevételek tehát a költségvetés finanszírozását szolgálják, ezek is közvetlenül a kincstári egységes számlára folynak be, nem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez mint társasághoz. A zárszámadásban természetesen ezeket is bemutatjuk majd, továbbá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek a vagyongazdálkodásról szóló éves országgyűlési beszámolójából is megismerhető lesz e bevételek mértéke és összetétele.
A központi költségvetési szervek bérletidíj-fizetési kötelezettsége ugyancsak az átláthatóságot szolgálja. Az állami tulajdonú ingatlanok használata után fizetendő bérleti díj rendszere önmagában nem befolyásolja a költségvetési egyenleget, mivel az intézményeknél elszámolt kiadások a vagyonfejezetben bevételként megjelennek. A bérletidíj-fizetés az intézményekre alapvetően nem ró többletterhet, mivel 2008-ban ennek fedezetét céltartalékként a költségvetés biztosítja. A bérleti rendszer előnye egyrészről, hogy láthatóvá teszi a központi költségvetési szervek elhelyezési költségeit, másrészről ösztönzést jelent a racionálisabb elhelyezés kialakítására.
Tisztelt Országgyűlés! Több mint három évvel Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása után már nem kérdés, hogy hazánk úgynevezett nettó befizető vagy nettó kedvezményezett tagállam-e. A kérdés sokkal inkább az, hogy milyen mértékben és milyen hatékonysággal tudjuk felhasználni a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat. Az előző hónapokban az Európai Bizottság által elfogadott Új Magyarország fejlesztési terv és az Új Magyarország vidékfejlesztési program megteremtette az idei évtől megnyíló uniós források felhasználásának stratégiai alapját, a benyújtott 2008. évi költségvetési törvényjavaslat pedig 2011-ig előrevetíti az uniós források kifizetésének ütemét, illetve biztosítja a felhasználáshoz szükséges költségvetési forrásokat.
(9.00)
Mindezen túl a költségvetési keretszámok magukban foglalják a 2004-2006 közötti periódusból még rendelkezésre álló uniós támogatások maradéktalan kifizetéséhez szükséges társfinanszírozási összegeket is. Az elmondottak alapján a költségvetési törvényjavaslat szerint 2008-ban uniós forrásból a magyar költségvetésen keresztül, illetve azon kívül összesen mintegy 820 milliárd forint kerül a kedvezményezettek részére kifizetésre. Az Unió költségvetése felé teljesítendő hozzájárulásunk az időszak egésze alatt évente 200 milliárd forint körül prognosztizálható.
A felhasznált támogatások és a befizetési kötelezettségünk közötti összeg tehát az a tétel, amely a gazdaság egésze szempontjából pluszforrásként tekinthető és amely az elkövetkező években a gazdaság modernizálásának, a foglalkoztatottság növelésének és a területi különbségek csökkentésének egyik alapját jelentheti. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a Számvevőszék javaslatára a strukturális és kohéziós jellegű uniós források a 2008. évi költségvetési törvényjavaslatban egy különálló fejezetben, uniós fejlesztések néven jelennek meg.
Tisztelt országgyűlési Képviselők! A közszféra 2008. évi bérpolitikai mozgásterét továbbra is a konvergenciaprogram feltételrendszerének megfelelően kell alakítani. Ennek keretében célunk az, hogy a közszférában a keresetek összességében megőrizzék reálértéküket. E célkitűzés teljesítését segítik elő a következő eszközök. A személyi jövedelemadó rendszerében az adójóváírás konstrukciójának módosítása különösen a közepes keresettel rendelkezők - így a közalkalmazottak jelentős része - körében eredményez differenciált mértékű, egyes jövedelmi kategóriákban akár 4,5 százalékot is elérő nettó keresetnövekedést.
Az országos minimálbérnek és a garantált bérminimumoknak az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodásának megfelelő 2008. évi növekedése az alacsonyabb kereseti kategóriákban eredményez keresetnövekedést. A közszféra bérrendszereiben meghatározott soros előmenetelek - természetükből eredően -differenciált módon érvényesülnek 2008-ban. A fentieket kiegészíthetik a közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakításra kerülő további, még előttünk álló bérintézkedések, valamint a különböző munkáltatói hatáskörben végrehajtásra kerülő intézkedések - illetményeltérítés, címadományozás is -, amelyek javíthatják a kereseti színvonalat.
A 13. havi illetmény kifizetésére a szakszervezetekkel 2007 tavaszán megkötött megállapodás alapján kialakított szabályozás szerint kerül sor 2008-ban. Így 2008. január 16-án történik meg a 2007. év után járó 13. havi illetménnyel való elszámolás, amely a közszférában dolgozók részére az esetek döntő többségében kétheti illetmény kifizetését fogja jelenteni. A 2008. év után járó 13. havi illetmény kifizetésére pedig januártól decemberig folyamatosan, havi egyenlő részletekben kerül sor.
A 2007. év után járó, de 2008 januárjában kifizetésre kerülő 13. havi illetmény kifizetésének támogatása a költségvetés céltartalékából kerül év közben átcsoportosításra. Ugyancsak e céltartalékból támogathatók a közszféra egészében a személyi juttatások növelését szolgáló azon többletkiadások, amelyek a szakszervezetekkel folytatott érdekegyeztetés eredményétől függően merülnek föl. Ezen túlmenően a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak munkateljesítményének pénzbeni elismerésére 2008-ban is külön céltartalékkeret áll rendelkezésre.
A központi költségvetési szervek létszáma - mint azt a személyi juttatásoknak az összkiadásokon belüli magas aránya mutatja - meghatározó költségtényező. A kisebb, olcsóbb és hatékonyabban működő állam megteremtésének, ugyanakkor a szolgáltatásjavításra, teljesítményösztönzésre felhasználható források képzésének egyik eszköze a megtakarítást eredményező létszámcsökkentés.
A központi költségvetési szervek létszáma 2006-ban részben a kötelezően elrendelt álláshelyszám-csökkentés, de főleg a szervezeti intézkedések hatásaként 10 700 fővel csökkent. 2007-ben tovább folytatódik a létszámcsökkenés, amely eddig közel 8 ezer főt érintett. A költségvetési szervek tervezett létszáma 2008-ban közel 261 ezer fő, mintegy 6 ezer fővel kevesebb a 2007. évre tervezettnél. Ez nettó változás, amelyben a végrehajtott létszámcsökkentések és a feketegazdaság visszaszorításában részt vevő ellenőrző szervek megnövekedett létszámigénye együttes hatása érvényesül.
Tisztelt Országgyűlés! Rátérnék a központi költségvetési szervek gazdálkodási helyzetének rövid áttekintésére. A kormány 2007-ben meghatározó részben végrehajtotta a központi költségvetési szervezetrendszer átfogó átalakítását. A legfontosabb irány a regionalizáció volt a legtöbb megyei tagoltságú hálózatnál, egyes ágazatokban - legmarkánsabban az agráriumban pedig - az intézményrendszerek területi összevonása, végül kormányzati szinten a funkcionális jellegű feladatok központosítása. De fontos cél volt a méretgazdaságosságot szem előtt tartva az intézményi önálló működés üzemméretének növelése vagy az állami feladatellátás indokolatlansága esetén az azt ellátó intézmény megszüntetése is. Jelentős számú gazdálkodó szervezet, alapítvány, közalapítvány is megszüntetésre, átalakításra került.
A megtakarított forrás kivonásra került a rendszerből, s mivel ez alapvetően létszámmal összefüggő költségeket jelent, az intézményrendszer működtetése tekintetében olcsóbbá is vált. A kormánynak kiemelt célja volt, hogy az állampolgár ne legyen a változások kárvallottja, éppen ellenkezőleg: a problémamentes és javuló színvonalú közfeladat-ellátás biztosítva legyen, párhuzamosan a forrásszűkítés általános kívánalmának való megfeleléssel.
Felülvizsgálta a közfeladatok teljes körét is a kormányzat abból a szempontból, hogy hogyan, tehát kinek és milyen keretek között érdemes ellátni egy-egy feladatot, hogy az a leghatékonyabb, a legolcsóbb legyen. A javaslatok kidolgozásra kerültek, jelenleg folyik azok államigazgatási egyeztetése.
Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési szervek kapcsán röviden kitérnék az államháztartás funkcionális szabályozása alapján az általános közösségi szolgáltatások funkciócsoport alakulására is. Általános közösségi szolgáltatások kiadásai csaknem 140 milliárd forinttal növekednek 2008-ra az előző évhez képest. Ez azonban nem a bürokrácia erősödésének a jele, hanem számos rendszerbeli változás hatása jelenik meg a magasabb előirányzatokban, így például a központi költségvetési szervek bérleti díjának fedezete, a vagyonfejezet létrejötte önmagában több mint fele részben indokolja a kiadási, tehát nem támogatási többleteket.
Mindemellett a feketegazdaság elleni küzdelem anyagi megalapozására is jelentős többlettámogatás kerül biztosításra a kormány korábbi döntéseinek értelmében. A hazai innovációs kiadások növekedését a korábbi években felhalmozódott maradványok, valamint a bevételek többlete indokolja elsősorban.
(Móring József Attila elfoglalja jegyzői székét.)
Ismeretes, hogy a köztisztviselői illetményalap nem emelkedik, viszont az új teljesítményösztönzési rendszer forrását előirányoztuk a jövő évi költségvetésben. A kormányzati negyed kialakításának előkészítésére szolgáló előirányzatokat is meg kellett tervezni, ami a későbbi bevételek és a hatékonyabb működés által igazolt és szükséges többletteher. Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a 2008. évi költségvetési javaslatban is nagy hangsúlyt kap a felsőoktatási rendszer finanszírozása.
A felsőoktatás támogatására összességében rendelkezésre álló keret 226 milliárd forint, 5,8 százalékkal haladja meg a 2007-es értéket. A felsőoktatási fejlesztési és rekonstrukciós beruházások terén jelentős forrásbővülés történt, így módon a korábbi évekről átnyúló projektek mellett számos új, 2008-ban induló beruházás jut állami támogatáshoz.
A megkezdett reformfolyamatokba illeszkedik a rendészet, rendvédelem igen jelentős átalakítása, a határőrség és a rendőrség összevonása. Megvalósulását számos vita, elemzés előzte meg, létrejöttéhez a kormánypártok és az ellenzék konszenzusára is szükség volt. Mostani beérése egyúttal európai uniós csatlakozásunk egyik fontos állomása, nevezetesen: a belső határok lebontása, a schengeni egyezményhez csatlakozás teljes körűvé válása. Azáltal, hogy a kettőből egy testület lesz, a rendszerbe való többletforrások pumpálása, juttatása nélkül minőségi javulás várható. A párhuzamos tevékenységek, beszerzések, kiszűrésével, jobb szolgálatszervezéssel emberi, technikai és pénzügyi források szabadíthatók fel, csoportosíthatók át a megváltozott feladatok ellátásra.
Talán még nem mindenki számára tudatosult, így e helyütt is élni kívánok a tájékoztatás lehetőségével, hogy e lépéssel 2008. január 1-jétől az európai uniós tagállamok polgárai, köztük a magyar állampolgárok számára is megszűnik belső határainkon az ellenőrzés. Ehelyett az úgynevezett mélységi ellenőrzés, vagyis az országon belüli ellenőrzések fokozására van szükség. A felszabaduló források rendszerben hagyásával az eszközellátottság javítására is mód nyílik.
Az összevont testületi előirányzatokból valamennyi tárcához, intézménycsoporthoz hasonlóan tartalékot kellett képezni.
(9.10)
Ennek évközi felszabadíthatósága esetén mód nyílik az éppen prioritássá emelkedő feladatokhoz forrás rendelésére anélkül, hogy a területről akkor ad hoc módon kellene átcsoportosítást végrehajtani, vagy a központi tartalékhoz nyúlni.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a helyi önkormányzatok pénzügyi lehetőségeiről is szóljak néhány szót! Az önkormányzati alrendszer 2008. évi támogatását együtt kell értékelni az európai uniós és a hozzá kapcsolódó hazai forrásokkal, tekintettel az európai uniós források egyre erőteljesebb térnyerésére. Mindezek együtt közel 3 százalékkal emelkednek. Az érdekegyeztető tárgyalások várható eredményeként megvalósuló bérfejlesztéssel együtt a támogatások további bővülése 2,5 százalékpontnyit tesz ki, így a helyi önkormányzatok 2008. évi támogatása 5,3 százalékkal nő.
Ami a nagy önkormányzati ellátórendszereket illeti: a közoktatás finanszírozásában folytatjuk az elkezdett reformlépéseket. Mint önök előtt is ismert, 2007 szeptemberétől a pedagógusok heti kötelező óraszámának emelésével együtt lépett életbe a közoktatási törvény oktatásszervezési paramétereire épülő támogatási rendszer. Javaslatunk szerint az így érintett feladatkör, az óvoda, az általános és középiskola mellé az alapfokú művészeti oktatás, a napközis, valamint a kollégiumi ellátás is felzárkózik. A közoktatásban nagyobb hangsúlyt kap a gyerekek esélyegyenlőségének elősegítése. Ennek jegyében a költségvetés már most garanciát vállal az erre rászorultak nyári étkeztetésére. Kibővül az ingyenes étkeztetés az 5. évfolyamon tanuló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak körével. Fokozottabb gondoskodásban részesülnek a sajátos nevelési igényű gyermekek. Elindul az óvodáskorúak teljes körű ellátását eredményező hároméves program.
Néhány szót a másik nagy önkormányzati közszolgáltatási rendszerről, a szociális ellátásról is szólnék. Az önök által megismert szociálistörvény-módosítás fő célját, a helyi alapszolgáltatások megerősítését a költségvetési törvényjavaslat a maga sajátos eszközrendszerével támogatja. A szociális ellátásban részesülők jövedelemhelyzetéhez illeszkedő, differenciált, normatív hozzájárulási rendszer fonja erősebbé a szociális védőhálót. Továbbra is feladatunknak tekintjük a szociális szolgáltatások területi kiegyenlítését. Új ellátások indításakor jövőre is érvényesítünk szakmai kontrollt egyrészt az eddig ellátatlan lakosság esélyegyenlőségének javítása, másrészt a szakmailag felesleges kapacitások létrejöttének megakadályozása érdekében. Folytatódik a többcélú kistérségi társulások ösztönzése. A társulások térnyerését, az általuk ellátott feladatok bővülését a központi költségvetési támogatások követni fogják. Új előirányzatként 3,5 milliárd forint támogatja főként a társulásos feladatellátások fejlesztéseit, így a közös iskolák felújítását, berendezését, a körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítását, a közösségi buszbeszerzéseket.
2008-ban is segíti a helyi önkormányzatok gazdálkodását a jövedelemkülönbség-mérséklési támogatás, valamint az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása. Mindemellett a működésben továbbra is elvárás a takarékosság, de ez nem öncél, hanem eszköz. Így szabadítható fel forrás a fejlesztésekhez, hiszen a kormány és az önkormányzatok közös érdeke, hogy az uniós alapokat maximálisan kihasználva valósítsuk meg beruházásainkat.
2008-ban e célra 190 milliárd forint uniós forrás mellett 128 milliárd forint társfinanszírozást szolgáló, fejezetektől átadásra kerülő pénzeszköz áll rendelkezésre az önkormányzati fejlesztésekre. Annak érdekében, hogy a saját forrás hiánya ne legyen akadálya ezek megvalósításának, 5 milliárd forinttal 15 milliárd forintra emeltük a rászoruló önkormányzatok számára az európai uniós önerőalapot. 500 millió forinttal elindul az úgynevezett derogációs alap, amely 80 százalékos kamattámogatást nyújt az önkormányzati infrastruktúra-fejlesztések önerejéhez kapcsolódó hitel felvételéhez.
Tisztelt országgyűlési Képviselők! Az államháztartás konszolidációja és stabilizációja kiterjed a második legnagyobb alrendszert képező társadalombiztosítási alrendszerre is. 2008-ban is fontos szerepet játszanak a központi költségvetési támogatások az alapok költségvetési egyensúlyának biztosításában, az összes bevételen belüli arányuk mintegy 20,5 százalékot tesz ki. 2008-ban a járulékmértékek 2007-hez képest nem változnak, de módosul mind a munkáltatói, mind a biztosítotti járulékok alapok közötti megosztása. A 29 százalékos munkáltatói járulékból 24 százalék a Nyugdíj-biztosítási Alapba fizetendő rész, ami 2007-hez képest 3 százalékpont átcsoportosítást jelent. Az egyéni járulék mértéke változatlanul 15,5 százalék, amiből 9,5 százaléknak megfelelő rész a Nyugdíj-biztosítási Alapba kerül. 2007-hez viszonyítva ez 1 százalékpont növekedést jelent. A belső megosztás változtatására azért kerül sor, mert ez teremt fedezetet a korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátások finanszírozásához. Ez 2007-ben még pénzeszközátadással valósult meg, amit 2008-ban a járulékmegosztási arányok módosítása vált majd ki.
Az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában változást jelent, hogy az úgynevezett nemzeti kockázatközösség keretében fizetett járulék fix összegűvé válik, összege 4350 forint/hó/fő. A nyugellátási kiadások 2008-ban a 2007. évi várható teljesítéshez képest mintegy 8,4 százalékkal nőnek. A jelentős növekedést több tényező indokolja. Így év elején sor kerül a törvényi előírásoknak megfelelő nyugdíjemelésre, amelynek mértéke 4,9 százalék lesz. Tovább folytatódik a nyugdíjak korrekciós emeléséről szóló törvény végrehajtása. Továbbra is megmarad a méltányossági nyugdíjemelés és -megállapítás intézménye. A gyógyító-megelőző ellátások kiadási előirányzat-fejlesztése több mint 13 milliárd forint összeget tartalmaz. A gyógyfürdő- és egyéb gyógyászatiellátás-támogatás kiadási előirányzat lehetővé teszi szakmai fejlesztésként a felnőtt gyógyúszás elkülönített finanszírozását is. Mindezeken felül az Egészségbiztosítási Alap 2008. évi működési költségvetése 2,1 milliárd forint fedezetet tartalmaz az egészségbiztosítási nyilvántartások fejlesztésére.
Tisztelt Országgyűlés! A 2008. évi költségvetés központi eleme a családok támogatása. Az inflációnak megfelelő 4,5 százalékos értéknöveléssel minden, családi pótlékban részesülő gyermek számára biztosítja a költségvetés a családi pótlék reálértékének megőrzését, és ezenfelül további 400 forintos emelést hajtunk végre a gyermeküket egyedül nevelő szülők, valamint a három- és többgyermekes szülők gyermekei vonatkozásában. A nyugdíjminimumhoz kötött, illetve azzal arányos családi támogatások - anyasági támogatás, gyes, gyet - szintén infláció közeli, illetve azt meghaladó mértékben, 4,9 százalékkal emelkednek. Lényeges reálérték-növekedés várható a keresethez kötött ellátások esetén, mint például a gyed és az apákat megillető szabadság idejére járó illetmény megtérítése vonatkozásában, hiszen esetükben az inflációt több mint 4 százalékponttal meghaladó ellátásemelkedés várható.
A családi támogatások közül a kiegészítő jellegű, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, jövedelmi szempontból rászoruló családok gyermekeinek nyújtott szociális támogatás összege alkalmanként 500 forinttal, éves szinten 1000 forinttal nő, ami 10 százalékos emelésnek felel meg. A nyugdíjszerű jövedelempótló és kiegészítő ellátások növekedése tekintetében a nyugdíjak emelésével azonos, 4,9 százalékos mértékkel számolunk.
Tisztelt Országgyűlés! A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat kidolgozása során is nagyon hatékony kapcsolat alakult ki az Állami Számvevőszékkel. A Számvevőszék által készített jelentést a korábbi évekhez hasonlóan körültekintő szakmai alaposság jellemezte, amiért itt is köszönetemet szeretném kifejezni. A kölcsönös és korrekt kapcsolattartás keretében igyekeztünk a Számvevőszék munkatársaival menet közben folyamatos munkakapcsolatot tartani. Az Állami Számvevőszék számos pozitív megállapítást tett a költségvetési törvényjavaslatra, viszont több ponton kifogásolta is azt. Engedjék meg, hogy összegzésképpen reagáljak mindezekre.
Mint minden évben, idén is az Állami Számvevőszék által felvetett problémák már a tervezés során hasznosításra kerültek. Az államháztartási törvény előírásainak, valamint a Számvevőszék ajánlásainak megfelelően bemutatásra kerültek az államháztartás főbb adatai 2011-ig. A számítások fejezeti, cím, illetve alcím részletezettséggel tartalmazzák az intézményi és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásait, és ehhez összefoglaló táblázatok is tartoznak. Emellett a fejezeti füzetek elején szereplő összefoglaló államháztartási rész tartalmazza a kormányzati beruházásokat, a köz- és magánszféra partnerségi együttműködésben létrejövő, úgynevezett PPP-s programok és rendelkezésre állási díjak elszámolásait, valamint a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítási alapok fejezetenkénti adatain belül a létszámok alakulását is. Megelégedéssel vesszük tudomásul az Állami Számvevőszék azon megállapítását, hogy a központi költségvetés 2008. évi adóbevételi előirányzatainak megalapozottsága összességében az elmúlt évekéhez képest is javult.
(9.20)
Az ellenőrzések megállapították, hogy a legtöbb adó tekintetében az előirányzatok alacsony kockázatúnak értékelhetők. Ami a kiadási oldalt illeti, a központi költségvetés közvetlen kiadásai többségénél, továbbá egyes kiemelt jelentőségű támogatásoknál a kiadások előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthetők. A Számvevőszék ugyanakkor ezeket a kiadási előirányzatokat nagyrészt reálisnak, betarthatónak tartja. Az Állami Számvevőszék előremutató, korábbi javaslatát hasznosító megállapítása az is, hogy 2008-ban a strukturális és kohéziós jellegű uniós források egy, különálló fejezetben jelenjenek meg. Végezetül pozitívan értékeli a Számvevőszék az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások elkülönítését, amely - összhangban a nemrég hatályba lépett vagyontörvény céljaival - nagyban javítja az átláthatóságot.
Még egyszer szeretném megköszönni a Számvevőszék felelősségteljes munkáját, s a rövid határidő ellenére pontos, precíz általuk elvégzett munkát. Javaslataikat a továbbiakban is hasznosítani fogjuk.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a költségvetési törvényjavaslatot önállóan kell benyújtani és tárgyalni, az Országgyűlés e tárgykörről más tárgyköröktől elkülönítve folytat vitát, és elkülönítve dönt.
Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott 2008. évi költségvetési törvényjavaslat úgynevezett tiszta költségvetés, ami azt jelenti, hogy a kapcsolódó szaktörvényeket külön törvényjavaslatként terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek. Az államháztartásról szóló törvény értelmében a kormánynak a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor elő kell terjesztenie azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek. A T/4009. számon benyújtott, a 2008. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosítása című törvényjavaslat az államháztartási törvény ezen előírásának tesz eleget.
Tisztelt Országgyűlés! Tekintve a módosítandó törvények hosszú sorára, szeretnék kiemelni ezek közül a törvénymódosítások közül néhány, általam különösen fontosnak tartott módosítást. Az államháztartási törvény módosítása főként a vagyontörvényből, illetve a kötelezettségvállalások rendszeréből fakadó változások miatt szükséges. A hatályos törvényszöveg megváltoztatásának egyik legfontosabb célja tehát az, hogy az állami vagyongazdálkodás új szabályozási és szervezeti keretek közé történő helyezésével az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások teljes köre jelenjen meg a központi költségvetésben. Ezzel az államháztartási törvény szerinti elszámolás közeledik az uniós elszámolási módszertanhoz.
Az államháztartási törvény módosításában alapvető változás a középtávú költségvetési program bevezetését előíró módosulás. Eszerint a módosítás alapján felhatalmazást kap a kormány, hogy a költségvetési törvény elfogadását követően február végéig közzétegye az általa felügyelt fejezetek által előkészített és az országgyűlési törvénymódosítások átvezetését is tartalmazó középtávú költségvetési kitekintést. A középtávú költségvetési keretszámok kormányhatározatban történő előírása az államháztartás tartós egyensúlyát kívánja biztosítani. A határozatban közölt költségvetési keretszámok adják a kötelezettségvállalások pénzügyi kereteit.
Az államháztartási törvény módosítása ezenkívül számos, önkormányzatokat érintő szabályozást tartalmaz. Ilyen például a helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó forrásai igénylésének és elszámolásának kincstári felülvizsgálatánál a kötelező helyszíni vizsgálat feltételeinek előírása, a jövedelemtől függő szociális normatívák mutatószám-felmérése esetében az évközi és az év végi pótigénylés lehetőségeinek bevezetése.
Végezetül a törvénymódosítás célja a belső ellenőrök nyilvántartási, képzési rendszerének létrehozása, az államháztartás kiadásainak és bevételeinek megfelelő ellenőrzöttsége érdekében. A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a belső ellenőr rendelkezik a tevékenység végzéséhez a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben előírt végzettséggel és gyakorlattal.
Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok költségvetéséről szóló törvény módosítása a Nyugdíj-biztosítási Alap 2008. évi kiadásai között új ellátásként jeleníti meg a rehabilitációs járadékot. A rehabilitációs járadék után fizetendő nyugdíj-biztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti meg a Nyugdíj-biztosítási Alap részére. A módosítás továbbá a Magyar Államkincstár felhatalmazását biztosítja a járulékbevételek kormányrendeletben foglaltak szerinti átutalására az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíj-biztosítási Alap részére.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény megváltoztatásának célja a méltányossági térítési díj és támogatásnyújtás pontosítása, valamint a mulasztási bírság összegének módosítása. A jogszabály jelenleg ötezertől százezer forint összegben engedi meg a mulasztási bírság kiszabását, ha az egészségbiztosítási pénzbeli és baleseti ellátások megállapításához szükséges kötelező nyilvántartást és adatszolgáltatást a kötelezett nem vagy nem szabályszerűen teljesíti. Az alkalmazható szankció nem hatásos, az alacsony összegben kiszabható bírság nem tölti be szerepét a foglalkoztatók esetében. A módosítás alapján a bírság összege természetes személynél tízezertől százezer forintig terjedő összegre, foglalkoztató és egyéni vállalkozó esetében százezertől egymillió forintig terjedő összegre változik.
Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítását szükségessé teszi, hogy 2007. január 1-jén hatályba lépett az Egészségbiztosítási Felügyeletet létrehozó törvény. Ennek megalkotása során a jogalkotói szándék egyértelműen arra irányult, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott bevétel ne annak működési költségeiből, hanem az Egészségbiztosítási Alapból származzon. A módosítással érintet rendelkezésben foglalt mérték a felügyelet működéséhez a 2008. évi költségvetés tervezése alapján szükséges.
Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény megváltoztatása azért vált indokolttá, mert a céltámogatásban részesíthető beruházások körét a jogalkotó csak 2007. évig bezárólag szabályozta. A 2008. évtől támogatásban részesíthető beruházások körét így most rögzíteni szükséges. A 2007. évben hatályos két cél közül az egészségügyi célt javasoljuk 2008-tól is fenntartani, mivel a másik cél, a szennyvízberuházások jelentős európai uniós támogatásban részesülhetnek.
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény módosításának célja az önkormányzati társulások feladatellátásánál vállalt pénzügyi hozzájárulás biztosítása. A módosítás alapján adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv más helyi önkormányzattal szemben fennálló tartozását az önkormányzattal kötött vagy társulási megállapodáson alapuló azonnali beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti.
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény módosítása azért vált indokolttá, mert az önkormányzatok társulásos feladatellátásának elterjedésével több esetben problémát okozott a feladatellátás során, hogy a feladatellátáshoz való hozzájárulást a tag önkormányzatok nem vagy nem megfelelő időben fizették meg. Ezért a társulási megállapodásban ennek szabályozása vált szükségessé. Tekintettel arra, hogy az európai uniós beruházások jelentős része a jövőben az önkormányzatok társulásában valósul meg, ezért megfelelő módon rendezni kell az így létrejövő vagyon tulajdoni helyzetét, valamint az annak üzemeltetésére vonatkozó szabályokat is.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány programjában deklarálta, hogy az egyházi finanszírozás korszerűsítésével támogatja az egyházak részvételét az állam kötelező feladatainak ellátásában. Ez alapján a benyújtott javaslat módosítja az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényt, az egyházak támogatására felajánlható szja 1 százalék kiegészítésének gyakorlatát. A jelenlegi hatályos szabályozás alapján a felajánlott összegtől függetlenül a személyi jövedelemadó meghatározott mértékét biztosítja a központi költségvetés az egyházak részére. A törvénymódosítás alapján a magánszemélyek által rendelkezett összeg kétszeresét kaphatják meg a támogatott egyházak a rendelkezést követő év január 31. napjáig, ezek együttes összege azonban nem lehet több a felajánlott személyi jövedelemadó 1 százaléka együttes összegénél. A szabályozás által nem sérül a vatikáni megállapodásban meghatározott támogatási elv, amelynek konkrét, lejárt hatályú előírásai újraszabályozandók.
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítására egyrészt a teljesítményértékelési rendszer bevezetése miatt van szükség, tekintettel arra, hogy megváltozik a köztisztviselők előmeneteli pályája, másrészt a törvénymódosítás a Kincstár által megbízott köztisztviselő külső szervhez, ellenőrzési munkakörbe történő kihelyezését szabályozza, amely az európai uniós források magyarországi felhasználásánál számottevően kialakult gyakorlatot tesz lehetővé.
Tisztelt Országgyűlés! Végezetül a felsőoktatási törvényből fakadó változásokról szeretnék röviden beszélni.
(9.30)
A törvény módosítására első ízben 2006-ban került sor, amely bevezette a képzési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget. Az Országgyűlés az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók számára előírta, hogy meghatározott feltételek teljesülésekor a hallgatók képzésük költségeinek egy részét viseljék. A törvény ugyanakkor lehetőséget biztosított a felsőoktatási intézmény számára arra, hogy a kötelezett hallgatói 15 százalékáig terjedő mértékben mentesíthesse a képzési hozzájárulás megfizetése alól egyes hallgatóit.
A felsőoktatási törvény 2007. évi újabb módosítása kiszélesítette a képzési hozzájárulás fizetése alól felmentettek körét, a gyermekvállalás támogatásának céljával. A törvényjavaslatban új elemként a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatói létszám 15 százalékának megfelelő számban a felsőoktatási intézmény által mentesített hallgatói kör kötelezően mentesül. A mentesítés a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatókra vonatkozik.
A megváltoztatott szabályok szerint nem a felsőoktatási intézmény mérlegelésétől függ az, hogy a hallgatók mekkora arányát mentesíti a képzési hozzájárulás fizetése alól, hanem az minden esetben a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatói létszám 15 százalékával kell hogy megegyezzen.
Fontos új eleme a szabályozásnak, hogy a mentességgel érintettek létszámát nem kell beszámolni a képzési hozzájárulás intézményi éves bevételének alapjába, így a mentesség nem befolyásolja más fizetésre kötelezett hallgatók képzési hozzájárulási kötelezettségének mértékét.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a jövő évi költségvetés tervezetét, valamint az azt megalapozó egyes törvények módosítására vonatkozó javaslatokat a vita után elfogadni és támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
