BALLA MIHÁLY
BALLA MIHÁLY
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A jelenlegi hozzászólásomat mint a külügyi bizottság tagja teszem, hiszen a külügyi bizottság már a múlt héten részletesen tárgyalta azt a fejezetet, amely az ő szakterületéhez tartozik.
Megállapíthatjuk, hogy a 2008. évi költségvetés világossá teszi, hogy nem vagyunk túl a nehezén, mert a költségvetés nem jelöli meg az euró bevezetésének dátumát, és megválaszolatlanul hagy több olyan problémát is, mint a versenyképesség helyzete, a munkanélküliség növekedése, az államháztartás hiánya, amely alapján a költségvetés nem közelít a maastrichti kritériumokhoz; mondhatnánk azt is, hogy áll a vonat az alagútban. Pedig a maastrichti kritériumok hazánk egyik legfontosabb megítélési szempontja a nemzetközi közösségben, az Európai Unióban. Egyre rosszabb hazánk besorolása a különböző nemzetközi táblázatokban, elemzésekben, és ez nagy gondot jelent hazánk megítélésében. Az csak a jéghegy csúcsa, hogy a hazánk nemzetközi ügyeiben eljáró minisztérium, a Külügyminisztérium az egyik vesztese a következő évi költségvetésnek.
Biztos, hogy nem ez a legnagyobb baj ma az országban, mert nagyobb baj az, hogy rendkívül magasak az elvonások, továbbra is megvannak azok a problémák, amelyek az eladósodásban jelentkeznek, illetve legfőképpen a szociális válság terén. De mégis érdemes beszélni róla, mert tükrözi a jelenlegi állapotokat. A Külügyminisztérium költségvetése is példa arra, hogy nem jól mennek a dolgaink. Annak a minisztériumnak, amelynek elsősorban kell felelnie az ország külföldi megítéléséért, ennek a minisztériumnak reálértékében szinte nem nőtt semmit a költségvetése. A központi költségvetési kiadások fő összegének 15 százalékos növekedése mellett - ezzel összehasonlítva - a Külügyminisztérium költségvetése különböző tételek átkerülésével együtt is alig növekszik 2,5 százalékkal. Tehát ha az infláció mértékét nézzük, ez reálértékben csökkenést fog jelenteni. Pedig a minisztérium költségvetése alapvetően egy működési költségvetés, ha tehát a reálérték csökkenésével tovább romlik az a helyzet, amely már évek óta a működőképesség határán van, és már nincs is mozgástere, akkor ezen keresztül azt tapasztalhatjuk, hogy ez a helyzet tovább romlik. Miközben rajtuk keresztül van jelen hazánk külföldön, aközben a koncepciótlan, valódi stratégiával nem rendelkező kormányzat szűkíti a lehetőségeit, pedig középtávon nagyon fontos feladatai vannak a tárcának. Hasonlóan az önkormányzatok működőképességének aggasztó jeleihez, úgy tűnik, hogy ezek az aggasztó jelek elérték a közigazgatást is, és erre tipikus példa a tárca jövő évi költségvetése. Pedig a feladatok - még ha takarékosan is - nagyobb támogatást igényelnek.
Csak néhány példa, és ez egyben jelzi a következő időszakra vonatkozó koncepciótlanságot. Hazánk adja 2011-ben az Európai Unió soros elnökségét, ez természetesen többéves felkészülést kell hogy jelentsen, kiemelt fontosságú célként kell kezelnünk, és a tervezet erre 40 millió forintot kíván fordítani, ami úgy gondolom, méltánytalanul kevés. Vagy nézhetnénk a nemzetközi kötelezettségvállalásainkat jelentő összegeket. Több tételnél is az tapasztalható, hogy átláthatatlan, és a stratégiai érdekeink érvényesítése hiányzik ezekből az elgondolásokból, pedig ezeken a nemzetközi vállasainkon keresztül ítélik meg hazánkat. Világosan látszik, hogy arányait tekintve jóval kevesebb pénz áll majd rendelkezésre a feladatok megoldásához, koordinálásához, mint tavaly, illetve nem is beszélve arról, hogy mennyire lenne szükség.
Problémát látunk mindezek mellett külügyi szempontból egy nagyon fontos stratégiai kérdésben, a nemzetközi fejlesztési együttműködés terén is. Szinte átláthatatlan az is, hogy a nemzeti összjövedelmünk jelenleg 0,13 százaléka - amelynek elvileg 0,17 százaléknak kellene lennie - a vállalásaink szerint milyen tételekből áll, mivel nincs összesítve, hanem a koncepciótlanság miatt alig megtalálható helyeken vannak szétszórva különböző minisztériumoknál különböző fejezetekben, pedig összességében nem kis tételről, hanem mintegy 30-40 milliárdról szól a történet. Azért mondok 30-40 milliárdot, mert lehet, hogy nem mindent sikerült megtalálni.
De ha külügyi szemmel vizsgáljuk a magyar költségvetést, a gazdasági fejlődést, akkor európai viszonylatban is, az új tagországok között is visszaestünk az utolsó helyekre. Tehát amellett, hogy Magyarországon szociális válság van, csökken a befektetési kedv, a hiányzó stratégia miatt is nehezen átlátható, hogy milyen módon, milyen hatékonysággal költi el a kormány a nemzetközi vállalásaink kapcsán a rendelkezésre álló összegeket. Ez az átláthatatlanság, ez a stratégianélküliség jellemzi a Miniszterelnöki Hivatalban koordinált határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos ügyeket, de erről majd a későbbiekben Gruber képviselőtársam fog beszélni.
Összefoglalásképpen: a Külügyminisztérium költségvetése is jelzi az ország állapotát, mert miközben hazánkat képviselik szerte a világban, a működőképesség pengeélen táncol. Ezért javasoltuk is a bizottságon belül, és mindezeket figyelembe véve javasoljuk most is, hogy a parlament ne támogassa ebben a formában azt a költségvetést, amelynek csak egy szeletén keresztül megmutatható a mai gazdasági helyzet.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
