DR. GRUBER ATTILA
DR. GRUBER ATTILA
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszonyok! Tisztelt Képviselő Urak! Amikor a költségvetés javaslatát a külügyi bizottságban tárgyaltuk, első körben felmerült, hogy milyen súlypontok alapján foglalkozzunk a kérdéssel, mik azok a kiemelendő elemek, amelyek fontosak lehetnek kormánypártnak, ellenzéknek egyaránt. Úgy véltük, hogy egy költségvetés tárgyalásánál a költségvetés megalapozottsága mindenképpen első helyre kívánkozik, az átláthatóság kérdését mindenképpen tárgyalnunk kell, és a szakmai bizottság okán a biztonságos működés, a magyar külpolitika hangsúlyos céljainak megvalósítása és megjelenítése kell hogy tükröződjön a költségvetés javaslatában.
Nos, a megalapozottság kérdésében az aggályainkra a bizottsági ülésen jelen lévő állami számvevőszéki képviselő jelezte és adta meg a választ, amikor is arról szólt, hogy érdemben 45 százalékáról az anyagnak nem tudtak nyilatkozni, hiszen olyan későn került hozzájuk az anyag, hogy tulajdonképpen a fele az, amiben valóban szakmai véleményt tudnak mondani. Ez azért szomorú, és azért kérem a tisztelt Házat, teljesen mindegy, hogy a patkó innenső vagy túlsó oldalán, de tudjuk jól, hogy az elmúlt esztendőkben, az elmúlt ciklusokban mindig visszatérő gond volt ez, immáron második ciklus óta, hogy az Állami Számvevőszék bármennyire is szeretné és kívánatosnak tartja, hogy szakmailag megalapozott és védhető véleményt mondjon a költségvetésről, sajnos a költségvetés előkészítése során folyamatosan megjelenik az a probléma, hogy késve, nem átlátható módon kerülnek az adatok birtokukba. Ezért aztán az a számvevőszéki kontroll, aminek jellemeznie kellene, és a saját munkánkat megbízhatóbbá és nyugodtabbá kellene hogy tegye, mindez hiányzik. Nagyon fontos, hogy a következendő esztendőben, a következő években ez a gyakorlat a múlté legyen, s hogy az Állami Számvevőszék a költségvetés tárgyalása során időben, teljes adatsorokat kaphasson annak érdekében, hogy a munkáját megnyugtatóan tudja elvégezni.
A másik kérdés az átláthatóság kérdése. Balla képviselőtársam már korábban jelezte, hogy ez az átláthatóság bizony-bizony foghíjas. Foghíjas olyan értelemben, hogy talán kevésbé fontosabb elemeknél át lehetne siklanunk ezen, de a határon túli magyarok támogatása során alapvető hibákat véltünk felfedezni az anyagban. Az átláthatóság és a biztonságos működés kapcsán azért hadd mondjam el, és hadd utaljak vissza azokra a sarokpontokra, amelyek a bizottság szempontjából mindig is fontosak voltak.
Itt korábban már felmerült az európai uniós elnökségre való felkészülés kérdése. Balla képviselő úr említette, hogy a 2008-2009. évre 40 millió forintot fordítanak erre, ennek az érdekében. Hadd hivatkozzam ismételten vissza az Állami Számvevőszék véleményezésére, amiből kiderül, hogy a 18 státusemelkedést jóváhagyott Külügyminisztériumnál ebből mindössze 4 fő az, aki valóban az EU-elnökségre való felkészülést szolgálja. Még ebben az ÁSZ-véleményezésben is keveredik az EU-elnökségre való felkészülés és az uniós tagságból fakadó schengeni kritériumok ellátása, keveredik például a kisinyovi közös vízumkérelmet átvevő központ létszámbővítésének az igénye. Ezek az elemek is mutatják, hogy az átláthatóság bizonyos esetekben csúszik.
Nagyon érdekes, hogy a szomszédos országokban élő magyarokat érintő összes kiadás a költségvetés egyetlenegy ezreléke. Tudjuk jól, hogy ez a költségvetés nem a bőkezűen osztott forintok költségvetése, de arányaiban talán mégis többet érdemelnének a határokon túl élő magyarok. A 10 milliárd forint majdnem fele kötött célú pénzeszköz, például a Sapientiára, oktatási-nevelési támogatásra, amely az 1998-2002. évben született kötelezettségvállalás következménye. Érdekes és elgondolkoztató, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködésben vállalt, inkább elvi, mint gyakorlati kormányzati kötelezettség majdnem háromszorosával haladja meg a határon túli magyarok támogatására fordított összegeket. Ezek az aránytalanságok, úgy vélem, további finomítást tennének szükségessé.
Nagyon érdekes, és az átláthatóság kérdését feszegeti, hogy a kelet- és délkelet-európai kormányzati stratégia végrehajtása és a határon túli magyar kapcsolatok címen szereplő előirányzatból továbbra sem tudjuk, hogy ki kezeli, mire fordítja az előirányzatot, esetlegesen mely külső civil szervezetek vesznek részt jelzés alapján a felhasználás lebonyolításában, mi indokolja az összeg meghatározását. Nagyon érdekes, és talán az átláthatóság legdurvább sérelme kifejezetten a Szülőföld Alap Irodához kapcsolódó tétel és a Szülőföld Alaphoz kapcsolódó 1 milliárd forint, a jelenlegi törvény szerinti finanszírozás. Az, hogy az alap saját jövedelme az 1 százalékos állampolgári felajánlások összegének eltörlésével 2008-ra 72 millió forintra csökken, annak a ténynek a fényében érdekes, hogy a Szülőföld Alap Iroda 100 millió forint költségvetéssel működik.
(17.00)
Érdekes módon egy olyan mozgás található, amely a Szülőföld Alap időközbeni bővítését is megengedi előttünk, számunkra teljesen ismeretlen módokon. Én bízom benne, hogy ez nem azt jelenti, hogy adott esetben a Miniszterelnöki Hivatal vagy akár a Külügyminisztérium, ki-ki érdeme szerint, és ki-ki éppen sajátos szükséglete szerint fogja ezeket a támogatásokat elnyerni. Bízom benne, hogy az átláthatóság érdekében közösen, kormánypártok és ellenzék még tudunk tenni, tudjuk még jóvá tenni ezt a költségvetést.
Köszönöm figyelmüket.
