DR. VOJNIK MÁRIA
DR. VOJNIK MÁRIA
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A mai napon valamennyi frakció vezérszónoka érintette a társadalombiztosítási alapok költségvetését, és mindegyikük kitért az egészségbiztosítási alapok költségvetésének megalapozottságára, a bevételi és kiadási oldal egyensúlyára, innen azonban a vélemények markánsan kettéváltak. A kormánypárti frakciók képviselői ennek az egyensúlynak a megteremtését, a kiszámíthatóság és átláthatóság költségvetését látják a 2008. évi költségvetésben, ellenzéki képviselőtársaim pedig egy sajátos ellenzéki attitűdöt foglaltak el, amelyben egyfelől a bevételeket megalapozó adó- és járulékmértékek súlyosságát, a vállalkozásokat sújtó jövedelemcentralizációt az állam részéről nehezményezték egyfelől, másfelől pedig a kiadási oldal szűkmarkúságát kárhoztatták, ezzel jelezve, hogy mintegy az egészségügyi ellátásra szorulók biztonságos ellátása veszélybe kerül. Én ezzel a véleménnyel részben vitatkozni szeretnék, részben pedig rámutatni arra, hogy a társadalombiztosítás, benne az Egészségbiztosítási Alap jövő évi költségvetése és az azt megalapozó törvények lehetővé tették, hogy a jövő évi költségvetés pénzügyileg megalapozottabb, mint az elmúlt tíz évben bármelyik évet tekintjük is; ezt az Állami Számvevőszék is megerősíti.
Az a tény, hogy a bevételek és a kiadások közel egyensúlyban vannak, az egészségügyi szektorról egy hatalmas terhet vesznek le, mert nem kell azzal a morális teherrel együtt élniük, hogy az egészségügyi ágazatban az alap kiadásainak a bevétellel meg nem alapozott része folyamatosan egy olyan államháztartási terhet jelentett, amelyben ezt a morális és gazdasági terhet magának a szektornak kellett viselnie. A járulékfizetési fegyelem megerősítésével lehetővé vált, hogy mintegy 260 ezer emberre terjed ki az új biztosítás, ennek a megerősítése. És mit jelent ez? Azt jelenti, hogy 2008-ban ennek a 260 ezer embernek a járulék-hozzájárulása mintegy 36 milliárd forintos többletet eredményez az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében. Képviselőtársaim és talán a minket figyelemmel kísérő emberek is tudhatják, hogy ez másfélszer annyi, mint a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek egész évi dialíziskezelése, vagy közel annyi, mint amennyit a jövő évben gyógyászati segédeszközök támogatására a társadalombiztosítási költségvetés előirányoz. Vagyis ez a járulékmérték kiszélesítése és a közteherviselés megerősítése ilyen jelentős pénzösszegekkel támogatja majd az egészségügyi ellátásra rászoruló embereket.
Ami a munkavállalói terheket illeti, a mértékük nem változott, továbbra is 29 százalék, azonban jelentős átcsoportosítás történik meg a Nyugdíj-biztosítási és az Egészségbiztosítási Alap között. Mert talán kevesen tudják, amikor a társadalombiztosítási járulékokról beszélnek, hogy az nem mind az egészségbiztosítás működtetésére fordított forrás, mert bizony ennek a 29 százaléknak a nagyobbik része, 24 százalék már a Nyugdíj-biztosítási Alapba kerül, és 5 százalék marad az Egészségbiztosítási Alapban. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó, korhatár alatti harmadik csoportos nyugdíjaknak a pénzügyi kifizetése került át a Nyugdíj-biztosítási Alaphoz, amelyet eddig az Egészségbiztosítási Alapból finanszíroztunk, miközben a kifizetések már a nyugdíjalapot terhelték.
Mégis úgy gondolom, hogy nekünk, egészségpolitikusoknak természetesen sosem szabad megelégednünk azzal, amennyi forrás a rendelkezésünkre áll, hiszen mi mindig azt gondoljuk, hogy a lehetőségek az orvostudomány mai állása szerint megkívánnák, hogy sokkal több pénzt fordítsunk az egészségügyre. Mégis ebben a helyzetben azt gondolom, hogy az az elsődleges, hogy a járulékfizetők és a társadalom lássa, hogy az általuk befizetett járulékok jó helyre mennek-e, egyáltalán láthatóvá váljék, transzparens legyen, hogy az általuk befizetett pénzeket hogyan hasznosítja az egészségügy. Vagyis megismétlem, amit az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldalán mint lehetőséget látunk, újra és újra arra kell törekednünk, hogy megkeressük azokat a többletforrásokat, amelyekből egészségbiztosítási szolgáltatásokat fogunk nyújtani.
A közadókból a társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettek, arra nem képesek után megfizetett, a nemzeti kockázatközösséget kialakító alapba bizony több mint 307 milliárd forint kerül a jövő évben a nyugdíjasok után, a gyermekek után, a rokkantak után, a munkanélküliek után és mindazok után, akik önerejükből nem tudják megfizetni ezeket a járulékokat.
(15.40)
Ami a társadalombiztosítási alapok kiadási oldalát illeti, az elért racionalizálási - mondhatjuk, helyenként bizony megszorító - intézkedéseink arra adnak lehetőséget, hogy a gyógyító-megelőző ellátásokon belül a kasszák közötti átjárás kicsit szabadabb legyen.
Jövő évben több mint 1439 milliárd forintot költhetünk az egészségügyi ellátások fedezetére. Három tételt szeretnék ebből kiemelni. Az egyik a gyógyító-megelőző ellátások költségei, amelyek - talán erre ellenzéki képviselőtársaim kevesebb figyelmet fordítottak - mintegy 4,9 százalékkal magasabbak, mint 2007-ben, 739 milliárd forint áll tehát a gyógyító-megelőző ellátásokra rendelkezésre. Ebben az évben a szerkezetátalakításra elkülönítetten megjelenő kiegészítő díjazás - 2008-ban - beleépül az aktív fekvőbeteg-ellátás előirányzatába, és 2007-hez képest, amikor 507,56 milliárd forintot tudtunk erre fordítani, 2008-ban ez az összeg 531 milliárd forint fölé nő. Szeretnék kitérni arra, hogy a gyógyszer-támogatási előirányzat ebben az évben - évek óta először - közel annyiba fog kerülni, amennyit megterveztünk, vagyis mintegy 292 milliárd forintot tudunk erre fordítani.
Ellenzéki képviselőtársaim nagyon drámai lakossági járulék-, illetve kifizetéstöbblettel számolnak, azonban a költségvetésben és az Állami Számvevőszék jelentésében egyértelműen kiderül, hogy a lakossági kiadások 6,7 százalékkal emelkedtek egy év alatt. A gyógyszer-gazdaságossági törvény és az egészségügyi szerkezetátalakítás tehát valamennyire ésszerűsítette, és kicsit szabadabbá tette a források felhasználását.
Egyetlen számot engedjenek még meg végezetül: jövő évben jelentős, 26 278 millió forint jut fejlesztésekre. Csak felsorolásszerűen, hogy miből adódik ez a fejlesztés: a háziorvosoknál a részleges teljesítményarányos díjazás bevezetése, az otthoni szakápolás díjazásának emelése, a járóbeteg-szakellátás többletfeladataihoz való forrásteremtés, a mentés minőségi fejlesztése és a nagy értékű diagnosztikus ellátások - mint PET-, PET-CT-vizsgálatok - finanszírozásának többletlehetősége.
Egészségpolitikusként örülök, hogy az Állami Számvevőszék és a mi véleményünk alapján az adótörvényekben megvalósul az APEH-nél a befolyó járulékok nemenkénti gyűjtése és csoportosítása, és bár ez a költségvetés továbbra is nagy fegyelmet követel az ellátórendszer minden szereplőjétől, mégis úgy látom, hogy az egészségügyi ellátás a magyar lakosság számára megkülönböztetés nélkül minden biztosított számára a jövő évben garantált lehet.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
