SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS, az összefoglalt bizottsági állásfoglalások ismertetője: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz, hogy a költségvetést a helyén tudjuk kezelni, értékelni kell azt, hogy milyen általános feltételek mellett kell elfogadni egy költségvetést. A kormány a megválasztást követően azonnal meghirdette a konszolidációs és reformprogramot. Ez a program egy két és fél éves konszolidációs szakaszt tartalmaz, és az államháztartás minden területét érintő reformokat indít el. Szintén része a programnak a feketegazdaság kifehérítése, valamint a felelős közpénzügyi gazdálkodás feltételeinek megteremtése, amiről Kovács Árpád úr, az Állami Számvevőszék elnöke is beszélt expozéjában.
A két és fél éves konszolidációs szakasz jövőre zárul le. Ez a konszolidáció úgynevezett orrnehéz módon lett megtervezve, ami azt jelenti, hogy 2006-ban és 2007-ben megtörténtek a legfontosabb lépések a konszolidáció területén. A 2008-as esztendő, a 2008-as költségvetés tehát még mindig konszolidációs költségvetés, de már nincs szükség további többletjövedelem kivonására az adózóktól, a gazdaságból. Szükség van azonban továbbra is fegyelmezett költségvetési gazdálkodásra, az egyensúlyt javító pálya folytatására.
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Milyen is a karaktere ennek a költségvetésnek? Mi az, amit várhatunk tőle? Egyévi szünet után a felzárkóztatás folytatását, kismértékű fogyasztásbővülést, kismértékű reálbér-emelkedést, összességében a közszféra létszáma tovább már nem kell hogy csökkenjen, nagyobb árstabilitást, ahogy már mondtam, nincs szükség további szigorításra, és tovább fog javulni a külső egyensúly.
Milyen makropálya mellett mehetnek végbe ezek a folyamatok? Egy várhatóan gyorsuló növekedés, ami az idei 2,2 százalékról jövőre 2,8 százalékra bővül. Ebben az ÁSZ-szal sincs vita, a kormánnyal sincs vita. A vita a következő évek megítélésében van, az ÁSZ elkészített egy előrejelzést, ott vannak középtávon eltérések a gazdaság növekedéséről a PM által benyújtott tervezettel szemben. Lassuló az infláció; az évi, idén jelentkező 7,5 százalékos infláció - amely zömében egyszeri hatások miatt alakult ki - jövőre 3 százalékponttal van kevesebbre tervezve, 4,5 százalék, majd ezután állhat be a 3 százalék körüli szintre az infláció.
Ez az egyik legnehezebb pontja mindig a tervezésnek, mert ahogy idén sem tudtunk számolni a fagykárral, az aszállyal, és nem számoltunk ilyen jelentős mértékű olajár-növekedéssel, ezek a hatások jövőre sem teljesen kizárhatóak. Ezért ez az a fajta prognózis, amelyik a legkényesebb pontja volt az elmúlt időszakokban is, ha emlékszünk a '99-2000-2001-es évekre, úgy a mostani időszaknak is az egyik legkényesebb pontja.
Egészséges szerkezetben bővül a gazdaság, alapvetően az export és most már a beruházások is húzzák, és ahogy mondtam, nem kell további fogyasztáscsökkenéssel számolni, és az exportnövekedés is várhatóan két számjegyű lesz. A lakossági fogyasztás ez évben 1,1 százalékkal esett vissza, jövőre a szinten tartás, a pozitív nulla, egy 0,4 százalékos emelkedés következhet be. A közösségi fogyasztás azonban még mindig csökken, zömében a már meghozott intézkedések áthúzódó hatása következtében. Nem lesz további visszaesés a reálbérekben. Az ez évi 4 százalékot valamivel meghaladó mérséklés után jövőre a szinten tartás, 0,6 százalékos emelkedés várható. Az alkalmazottak száma sem fog mérséklődni, ezen a téren sem lesz már visszaesés, idén 0,5 százalékos visszaesés volt. Jövőre - ahogy a pénzügyminiszter úr is mondta - nettó módon egy 0,3 százalékos növekedés várható.
A költségvetésben két alapvető kritériumnak kell megfelelnünk. Az első, hogy az elfogadott konvergenciaprogram szerint legalább a GDP 4,3 százalékára kell mérsékelni a hiányt - amelyre az ez évi számok alakulása jó reményt ad -, és az elsődleges egyenleg nem lehet negatív.
Ez alapján jövőre a költségvetés plusz nulla körüli elsődleges egyenleggel, és a GDP 4,1 százalékának megfelelő deficittel számol az ez évre várható 6,4, illetve a tavalyi 9,2 százalék után, ami jelentős javulást mutat.
Ennek elérése érdekében továbbra is jelentős tartalékokkal rendelkezik a költségvetés. Az általános tartalék 61 milliárd forintot tesz ki, a céltartalék - amelyet a bérekre, a teljesítményösztönzésre, ingatlanok bérleti díjára képzett meg a Pénzügyminisztérium a javaslatában - a kormány javaslatában 207 milliárd forintot tesz ki, a központi egyensúlyi tartalék 20 milliárd, és jövőre is tervezésre kerül a fejezeti egyensúlyi tartalék 89 milliárd forint összegben.
A negyedik pont, ami a költségvetést jellemzi, hogy alapvetően a költségvetési kiadások szinten maradnak. Ez alól kivétel a családtámogatás, a különböző szociális kiadások, az európai uniós források költségvetési kiegészítése és a felsőoktatásra fordított források.
A nyugdíj: a nyugdíj reálértéke a nyugdíjkorrekciós programnak és a törvényben elfogadott nyugdíjemelési módszernek megfelelően körülbelül 2 százalékkal nő. A családi támogatások 4,9 százalékos növekedése biztosítja a szinten tartást és valami minimális növekedést.
Az európai uniós forrásokról majd bővebben később beszélek, hiszen ez mostanában egy központi témája volt a politikai közbeszédnek.
A felsőoktatásra fordított kiadásokról: egy 2007-2010-ben meghirdetett növekedési pálya - amely azt eredményezi, hogy a 2007-es 214 milliárd forintról 2010-re 241 milliárd forintra fog nőni a felsőoktatásra fordított pénzeszközök nagysága - azt fogja eredményezni, hogy ennek első lépéseként a 2008-as költségvetésben 226 milliárd forint kerül meghatározásra a felsőoktatási célokra.
Jelentős könnyebbséget jelent a költségvetésben, hogy jövőre nincs maradványtartási kötelezettség. Emlékszünk rá, hogy a magas maradványszint 2001-ben a kétéves költségvetéskor alakult ki, és ezt a maradványt cipeltük magunkkal.
Úgy néz ki, hogy ez a maradvány 550 milliárdról tavaly 420 milliárd forintra csökkent, idén várhatóan 300 milliárdra csökken, ami már normálisnak és kezelhetőnek mondható.
Az államadósság szintje a konvergenciaprogramhoz képest lényegesen kedvezőbben alakul. Jövőre a konvergenciaprogramban tervezett 71,3 százalék helyett 66,1 százalékban jelzi előre a kormányzat.
Az adótörvényeket tárgyaljuk most párhuzamosan a költségvetéssel, és ezeknek az adótörvényeknek az egyik funkciója, hogy a költségvetés bevételi oldalát alapozzák meg, mert amikor azt mondjuk, hogy nem szeretünk adózni, tisztában kell lenni vele, hogy enélkül a költségvetésben költeni sem tudnánk az éppen az előbb felsorolt területekre sem.
(10.20)
Így ezért néhány gondolatot szeretnék az adóváltozásokról is szólni, mivel ez is a költségvetés alapvető meghatározásához szükséges. A jövő évi változások az egyszerűsítés, a fehérítés és a versenyképesség jegyében történnek. Az adó struktúrája alapvetően változatlan marad, de több lépés már illeszkedik a 2009-től tervezett adóreformba, ilyen például az újrakodifikált áfatörvény. Adóreform 2009-től lesz, amikor már adócsökkentésre is sor kerülhet.
Azért vannak olyan adóváltozások 2008-ban, amelyekről érdemes szót ejteni, hiszen ellenzéki képviselőtársaink a szemünkre vetik, hogy nem történik adócsökkentés, és nő az adóterhelés Magyarországon. Akkor először az adócsökkentés tényéről szólnék. A személyi jövedelemadóban - és csak egy-egy példát veszek két területről, hogy az időmbe beleférjek - az adójóváírás kifuttatásának mértéke az 1 millió 250 ezer forinttól 2 millió 762 ezer forintig terjedő sávban fog megtörténni. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 2,1 millió forintról 2,7 millió forintra fog növekedni a felső értéke a sávnak, ameddig az adókifuttatás megtörténik. Ez 30 milliárd forintot hagy a személyi jövedelemadózásban érintett, e sávba eső magyar állampolgárok zsebében.
A vállalkozások területén… - azért hozom ezt a példát, mert mind az MDF, mind a legnagyobb ellenzéki párt éppen ezt a középréteget célozta meg. Igaz, hogy mi nem a középréteg felső szélének, gazdagabb felének tudunk adni ezzel, hanem a középréteg alsó felének tudunk ezzel 30 milliárd forintot adni. A másik ilyen a hazai kis- és középvállalkozások, amiket a legjobban érint a társasági és osztalékadóban történő változás, aminek értelmében javulnak az adómentes fejlesztési tartalék feltételei, az adózás előtti nyereség 25 százalékáról 50 százalékra; ez a kis- és középvállalkozóknál 10 milliárd forintos bevételi többletet hagy az adózóknál.
Ahol elvesz az adótörvény, ez a kedvezmények megszüntetése, szűkítése. Ez pedig azzal van összhangban, hogy megjelent egy egyszerűsítési igény, amelynek egyik módja az, hogy az adórendszerben meglévő kedvezményeket próbáljuk kiszűrni és más területeken ezeket visszaadni, mert így lehet egyszerűsíteni az adótörvényekben.
A másik kérdés, ami fel szokott merülni, hogy növeljük-e az adókat. Az összes adó- és járulékbevétel 2007-ben várhatóan 10 004 milliárd forintot tesz ki. A 2008-as előirányzat 10 683 milliárd forint, ez a változás a várhatóhoz képest 6,8 százalék növekedés. Ha megnézzük azt, hogy miből adódnak össze, akkor azt láthatjuk, hogy van az adóban egy növekedésből származó bevételnövekedés, hiszen aki több nyereséget realizál, több személyi jövedelme van, az valószínűleg több adót is fizet, de ez mindenképpen pozitív irányú változás. Van egy növekedés, amely a gazdaság kifehéredéséből származik, azt hiszem, ezt sem lehet negatív irányú növekedésnek mondani, és van egy növekedés, amely az infláció hatására jön be a gazdaságba. Ez viszonylag a kellemetlenebb dolog, de nagyjából ez a három tényező az, amiből összeáll az adónövekmény, és azt hiszem, el tudjuk azt mondani, hogy adótétel-növelés talán a dohány jövedéki adójának növelésén kívül az adótörvényben nincs.
Akkor nézzünk néhány részletet, amely mostanában a politikai közbeszéd középpontjába került; a vagyonfejezet, amiről Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke is pozitívan szólalt meg. 2007. szeptember 25-én hatályba lépett a vagyontörvény, amely az állami vagyonnal való gazdálkodás jogi feltételrendszerét, szervezeti rendjét, valamint az állami vagyont érintő döntési és ellenőrzési rendszert új alapra helyező törvény. A költségvetési kapcsolatokat közvetlenül érintő legfontosabb változás a korábbi széttagolt szervezeti struktúra megszüntetése, az állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás egy döntési fórum, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, illetve munkaszervezete, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hatáskörébe került. Az állami vagyon két nagy csoportjára, a tartós állami tulajdonban maradó kincstári és az elviekben értékesíthető üzleti vagyonra nézve egységes, a közpénzekkel való gazdálkodás azonos erejű, a korábbiakhoz képest jóval szigorúbb szabályokat tartalmaz, ideértve azt is, hogy az eredményszemléletű elszámolásban is azonos típusú elszámolási szabályok vonatkoznak az állam mindkét vagyoni körbe sorolt vagyonára.
Új elem és az áttekinthetőséget biztosítja, hogy a központi költségvetés bevételeiként és kiadásaiként egy új önálló XLIII. fejezetben jelennek meg az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások. Úgy gondoljuk, hogy ez a fajta módszer az állami vagyon kezelésére átláthatóvá, követhetővé teszi az állami vagyon mozgását, és minden olyan előzetes kritikát kiszűr, amely ennek átláthatatlanságát volt hivatott szolgálni, és biztosítja azt, hogy az Országgyűlés minden évben ellenőrzött módon képet kap az állami vagyon működtetéséről, annak sorsáról, és lehetőség van a Parlament falai között megvitatni ezeket a kérdéseket.
A másik ilyen kérdésrendszer, amely a napokban a politikai közbeszéd tárgya volt, az uniós források. Magyarország alapvető érdeke, hogy a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat a lehető legnagyobb mértékben vegye igénybe. A felhasznált uniós pénzeszközök mind a gazdaság modernizálásához, mind a foglalkoztatás növeléséhez, mind az ország területi különbségeinek csökkentéséhez jelentős és évről évre egyre növekvő mértékben járulnak hozzá. Az uniós támogatások egyúttal a konvergenciaprogram sikeres végrehajtásának és így az államháztartási hiány középtávú csökkentésének is fontos elemét képezik.
Az előző hónapokban az Európai Bizottság által elfogadott Új Magyarország fejlesztési terv és az Új Magyarország vidékfejlesztési program megteremtette az idei évtől megnyíló uniós források felhasználásának stratégiai alapjait, a benyújtott 2008-as költségvetési törvényjavaslat pedig 2011-ig előrevetíti az uniós források kifizetésének ütemét, illetve meghatározza az e források felhasználásához szükséges költségvetési garanciákat. Ezen garanciák egyrészt a társfinanszírozáshoz szükséges központi költségvetési források rendelkezésre állását, másrészt a társfinanszírozás biztosításának rugalmas szabályait jelentik.
A költségvetési törvényjavaslat szerint 2008-ban uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásból több mint 850 milliárd forint kerül a kedvezményezettek részére kifizetésre. Ezen összegből főként a nemzeti fejlesztési terv és az Új Magyarország fejlesztési terv keretében mintegy 675 milliárd forint beruházási, oktatási, képzési célokat szolgál, vidékfejlesztési célra várhatóan több mint 130 milliárd forint kerülhet kifizetésre. E tétel mellett a magyar költségvetésen kívül, de a Kincstár megelőlegezésével a jövő évben 190 milliárd forint uniós agrártámogatás kifizetése is várható.
Az Unió költségvetése felé történő magyar hozzájárulás 2008. évi összege 205 milliárd forint. Úgy gondolom, hogy ma lezárható egy több éve tartó vita, amely arról szólt, hogy Magyarország az Európai Unióban nettó igénylő vagy nettó befizető pozícióba kerül-e. Az itt elmondott számok bizonyítják azt, hogy ez a vita oly módon zárult le, ahogy mondtuk, Magyarország számára az európai uniós csatlakozás ebben a vonatkozásban is kedvezményeket hoz.
(10.30)
A kérdés most már az, hogy milyen mértékben tudjuk felhasználni ezeket a forrásokat, és milyen hatékonysággal tudjuk felhasználni ezeket a forrásokat. A hatékony felhasználáshoz szükséges költségvetési feltételeket a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat véleményünk szerint biztosítja.
Az agrár- és vidékfejlesztés területén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezete 2008. évi kiadási előirányzata 338 milliárd forint, bevételi előirányzata 135,8 milliárd forint, a támogatása pedig 2,2 milliárd forint. Ezenkívül még, ahogy mondtam, az agráriumba a költségvetésen kívül az európai uniós földalapú támogatás jön.
Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásra 2008. évben felhasználható összes forrás 438 milliárd forint, amely összeg közel duplája az uniós csatlakozás előtti év támogatási előirányzatának, az ágazat összes támogatásán belül a nemzeti költségvetésből biztosított összeg 151,3 milliárd forint, az EU alapjaiból lehívható összeg pedig 286,7 milliárd forintot tesz ki.
A helyi önkormányzatokról sok szó esett mind a pénzügyminiszteri expozéban, mind az ÁSZ véleményében. A helyi önkormányzatok - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is - 2008-ban hitelforrások nélkül több mint 3200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak; ez az előző év 104,5 százalékának felel meg. Ebből a központi költségvetésből állami támogatás és személyi jövedelemadó közel 1300 milliárd forint, EU-támogatás 190 milliárd forint, az EU-társfinanszírozás fejezeti támogatások 128 milliárd forint. Együttesen a hazai és az EU-támogatások 1617 milliárd forintot tesznek ki.
A pótlólagos költségvetési támogatások révén bővülő közszolgáltatások köréről szólnék néhány szót. A tűzoltók heti munkaideje újabb két órával csökken az európai uniós előírásoknak megfelelő heti 48 órára, emiatt a foglalkoztatottak száma nőhet ezen a területen. Jelentősen több rászorultnak válik lehetővé a szociális alapszolgáltatások, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás igénybevétele. A “Legyen jobb a gyermekeknek” program keretében a költségvetés már most garanciát vállal a rászorult gyerekek nyári étkeztetéséhez. A szociális segélyek, juttatások reálértéke nő a nyugdíjakéhoz hasonlóan. A közoktatásban elindul az óvodáskorúak teljes körű ellátását eredményező hároméves program, fokozottabb gondoskodásban részesülnek a sajátos nevelési igényű gyerekek, az alapfokú művészetoktatásban erőteljesebb ösztönzést kap a minőségi munka.
A kifutó címzett támogatások helyébe lépő hazai fejlesztési támogatások az EU-programokba nem férő, főként önkormányzati társulásos feladatellátásokat segítenek: közös iskolák felújítása, berendezése, körjegyzőségek tárgyi feltételeinek biztosítása, közösségi buszok beszerzése. Az EU-s támogatások igénybevételét segítendő EU-s önerőalap-előirányzat egyharmaddal nő. Ennek egy részéből az integrációs fejezetben a környezet és energia operatív program - KEOP - derogációs projektek kamattámogatása címén új előirányzat nyílik meg. Ez az ivóvízminőség javítását szolgáló, valamint a szennyvíz- továbbá a hulladéklerakó-beruházások EU- és hazai támogatással nem finanszírozott költségeihez kapcsolódó hitelforrásterheit könnyíti.
Az önkormányzati közszolgáltatások színvonalában kézzelfogható fejlődést hozhat az Új Magyarország fejlesztési terv megvalósítása, ez különösen a KEOP-pal érintett területeken túl a közoktatásban, egészségügyben, szociális területen, közösségi közlekedésben, településrehabilitációban, az úthálózat bővítésében és a közigazgatásban lesz érzékelhető.
A következő ilyen központi téma ma Magyarországon az egészségügy. Az egészségügyi bizottságban megfogalmazásra került, hogy a 2008. évi költségvetés - a 2007. évihez hasonlóan - a konvergenciaprogramban vállalt kötelezettségek megvalósulását célozza. A bizottság többsége tudomásul vette, hogy ehhez az egészségügyi ágazatnak is hozzá kell járulnia, ami a jövő évre vonatkozóan is fegyelmezett költségvetési előirányzatokat eredményezett.
Az Egészségbiztosítási Alap és az Egészségügyi Minisztérium fejezetének előirányzatai a megkezdett ágazati, szakmai átalakítások, reformfolyamatok folytatását tükrözik. Mindkét fejezetben vannak olyan előirányzatok, amelyek rendkívül feszesek, ezért a növekvő feladatok ellátásához, a szükségletek kielégítéséhez további források bevonása látszik szükségesnek.
Fontosnak tartja a bizottsági többség a nemzeti kockázatközösség szélesítését, a járulékfizetési fegyelem további erősítését. A megkezdett reformlépések hatása érezhető; az ÁSZ szerint a megtett intézkedések pénzügyi értelemben kedvezően hatottak az Egészségbiztosítási Alap egészének költségvetési folyamataira, ezen belül a gyógyító ellátások kiadásainak alakulására is, továbbá úgy látszik, hogy évek óta először a gyógyszer-támogatási kiadások jogcím a hozzárendelt forrásokból finanszírozható.
A többség ugyanakkor egyetért azzal, hogy bizonyos kérdésekben korrekciók szükségesek. Az Egészségbiztosítási Alap átlátható és biztonságos működése érdekében elengedhetetlennek tartjuk, hogy a kormány vegye figyelembe az ÁSZ javaslatát, és intézkedjen annak érdekében, hogy a társadalombiztosítási alapokba befolyó járulékok önálló számlán kerüljenek elszámolásra. Ez a küszöbön álló adótörvények módosításánál meg is fog történni.
Megnyugtatónak tartotta a bizottsági többség, hogy a szaktárca költségvetésében 800 millió forint áll rendelkezésre a légimentés számára, 2,5 milliárd forint az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet több éve húzódó rekonstrukciójára, 1 milliárd 250 millió forint az aneszteziológiai géppark bérleti díjának finanszírozására, illetve 4,5 milliárd forint az oltóanyagok beszerzésére, kötelező védőoltások folyamatos biztosítására.
Az egészségügy számára rendelkezésre álló európai uniós források mind az alap-, járó- és fekvőbeteg-szakellátás intézményrendszerének fejlesztésére, a sürgősségi ellátás - mentés, légimentés, sürgősségi gyermekellátás - fejlesztésére, mind pedig az onkológiai ellátás infrastrukturális fejlesztésére lehetőséget adnak.
A források felhasználásának pozitív eredményei remélhetőleg már 2008-ban érződni fognak. A bizottság többsége - egyetértve az Állami Számvevőszékkel -, úgy véli, hogy az egészségbiztosítási rendszer átalakításának 2008-ban megvalósuló lépéseit a költségvetésben is meg kell alapozni.
Ahogy a pénzügyminiszter úr bevezetőjében mondta, a költségvetés alapjaiban a konvergenciaprogramra épül. A konvergenciaprogramban a jogi kötelezettséget az egyes évekre vállalt hiány mértékének betartása jelenti. Ahogy az elején már a számoknál mondtuk, mind az idei évre, mind a jövő évre megalapozottan tervezhetőnek tűnik, hogy ennek a kötelezettségnek meg tudunk felelni. Vannak azonban a konvergenciaprogramtól eltérések.
A konvergenciaprogramhoz képest valamivel gyorsabb egyensúlyjavulás történik meg, valamivel lassúbb elsődleges egyenlegjavulás mellett. Valamivel kisebb kamatköltségek jelentkeznek, és a vártnál alacsonyabb az adósságpálya, ahogy az elején már a számok is mutatták.
A vártnál magasabb az inflációs csúcs, és ennek lassabb a csökkenése, és ennek következtében magasabb nominális bér- és nyugdíj-növekedési pálya látszik.
(10.40)
A fő cél az, hogy egyensúlyi pályára álljon a magyar gazdaság, minél előbb ismét meginduljon a felzárkózás, minél gyorsabb legyen a felzárkózás, és a programban meghatározott értékek is érvényesüljenek, vagyis a nyugdíjasok, a szociálisan rászorulók kedvezményezettek maradjanak.
Amennyiben az eredeti elsődleges egyenleg pályáján kívánna maradni a kormány, ez a konvergenciaprogramban felvázoltnál erőteljesebb fiskális szigort követelne meg, emiatt azonban veszélybe kerülhetne a növekedés, veszélybe kerülhetnének a szociális célok. A döntés tehát azt eredményezi, hogy mind a konvergenciaprogramban felvázolt egyensúlyi pálya érvényesül, mind pedig azok az alapvető prioritások, amelyeket a jelenlegi koalíció négyéves programjában szem előtt tart.
Végezetül engedjék meg, hogy én is köszönetet mondjak a bizottságok többségi véleményét képviselők nevében az ÁSZ felé, amely munkájával idén is biztosította azt, hogy a megfelelő szinten fel tudjunk készülni a költségvetési vitára, és egy pluszelemet is behozott, amely a közpénzügyi szabályozók változásánál egy kitekintést is ad. Köszönjük ezt a munkát, használni fogjuk.
Természetes, hogy lesznek vitáink, hiszen a történet erről szól, hogy több vélemény tudjon megjelenni, a parlament étlapjára több vélemény kerüljön föl, és a képviselők ezen több véleményből tudják kialakítani a saját véleményüket, és tudják elfogadni azt a költségvetést, amely adott időpillanatban a legjobban szolgálja az ország érdekeit.
Köszönjük azt a munkát, amelyet a közpénzügyi törvények kialakításánál az ÁSZ a Pénzügyminisztériummal együtt végez, és remélem, hogy a most folyó ötpárti egyeztetéseknek az lesz az eredménye, hogy a közbizalom helyreállításának mind az alkotmányos, mind az intézményes garanciáit meg tudjuk közösen teremteni ebben a munkában.
El tudunk fogadni egy olyan működési rendszert, amely lehetővé teszi a megalapozott középtávú tervezést, amely azt eredményezi, hogy a szakmai törvények beárazása már megtörténjen a szakmai törvények elfogadásánál, és ne a költségvetés keretén belül kelljen vitatkoznunk arról, hogy az oktatásra meghozott törvényhez elég pénzt rendelt-e a kormányzat a költségvetésben. Reméljük, hogy ezekben a tárgyalásokban sikerül egy olyan ütemezésben megállapodni a közpénzügyi törvények elfogadásakor, amely már azt fogja eredményezni, hogy még ebben a kormányzati ciklusban jelentős lépések, jelentős döntések fognak hatályosulni a költségvetés készítésénél.
Összefoglalva: a bizottságokban a többség támogatta a 2008-as költségvetést, amely egy bővülő gazdaságot szolgál, amely csökkenő inflációt eredményezhet, amely a reálbér szinten tartását tűzte ki célul, és amelyben alapvetően szinten maradnak a költségvetési kiadások - kivételt képeznek ez alól a nyugdíj, a családtámogatás, a szociális kiadások, a felsőoktatási kiadások, az EU-társfinanszírozásra fordított kiadások, amelyek növekedni fognak.
Kérem ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy egy korrekt szakmai-politikai vita után módosító indítványokkal ezt a költségvetést tegyük jóvá, és majd utána remélhetőleg kormányzati többséggel ezt a költségvetést el is tudjuk fogadni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
