DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban alapvetően két témát szeretnék érinteni. Az egyik a bíróságok, az igazságügyi tárca fejezetének egyes kérdései, a másik pedig egy, a választókerületemet közvetlenül érintő kérdés.
Kezdjük talán a bíróságokkal! Ha a bíróságok fejezetét megvizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy az idei költségvetési évhez képest, amely 70 milliárd 280,3 millió forintos főösszeget jelent, akkor a jövő évi tervezet szerint 72,268 milliárd forintos támogatást, illetve költségvetési főösszegű kiadást fog jelenteni a bíróságok fejezete. Ez 2 egész néhány tized százalékos növekedés. Úgy gondolom, hogy ez a fejezet költségvetésének szinten tartására elegendő és megfelelő.
Azt hiszem, hogy nincs okunk szégyenkezni a bírósági fejezet költségvetésével kapcsolatban, mert ha önök visszaemlékeznek az előző parlamenti ciklus kezdetére, amikor a szocialista-liberális kormányzat átvette a kormányzást, akkor éppen 29 milliárd forint volt az az évi költségvetése a fejezetnek. Ehhez képest a következő és az azt követő évben, mindkét évben hozzávetőlegesen 40-40 százalékkal növeltük a költségvetési támogatást, és ennek köszönhető, hogy az elmúlt évekre már - mindegyik évben - 60 milliárd fölötti volt a fejezet támogatottsága. Ez önmagában is óriási változást jelentett. Számtalan fontos dolog valósulhatott meg, folytatódhatott az az igazságszolgáltatási reform, amely immáron több mint tíz éve zajlik Magyarországon, és folytatódhat majd ezután is, ezt nyugodt szívvel kijelenthetem.
A tárca költségvetésével kapcsolatban specialitás az, hogy néhány éve már nem a kormányzattal történő egyezkedés és alku végeredményeként a kormányzat, a pénzügyi tárca által meghatározott összeg, hanem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által kialakított és meghatározott összeg kerül be a költségvetési javaslatba. Ez egyértelműen annak a bizonyítéka, hogy a bíróságok függetlenségét az anyagi függetlenség terén is fontosnak tartja a kormányzat, és ez az önállóság, ez a szabadság nyilvánvalóan alaposabb mérlegelést és megfontolást jelenthet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részéről.
Természetesen az ország anyagi teljesítőképessége, a költségvetés helyzete meghatározó. Az Országgyűlés dönt magáról a költségvetésről, és ez teljes mértékben így helyes, de hogy abszolút mértékben az Igazságszolgáltatási Tanács elképzelései kerülhessenek be a költségvetési főösszegen belül a részletekre vonatkozóan, úgy gondolom, hogy ez az önállóság ezt mindenképpen biztosítja.
És hogy ez persze időnként jelentett feszültséget is az elmúlt években, azt pontosan tudjuk, hiszen jóval magasabb összegre vonatkozóan került be néhány évvel ezelőtt igénye az OIT-nak a parlament elé, de a realitások mára, azt hiszem, megfelelő tervezési módot alakítottak ki. Hiszen például az OIT jövő évi költségvetési tervezetét a 15 fős testület egyhangú határozattal fogadta el, amit mindenképpen nagyon biztató jelnek és nagyon felelősségteljes gondolkodásnak tartok az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részéről.
Talán néhány prioritásról, néhány fontos célkitűzésről érdemes lenne szót ejteni külön is. Egyrészt szeretnék beszélni az elektronikus cégeljárás problémaköréről, amely egy hosszú évek óta tartó folyamat, és ez a folyamat most is csak továbblépésként van előttünk, nem fejeződik be, de ennek a folyamatnak köszönhetően rendkívül erőteljes informatikai fejlesztés valósulhatott meg a magyar bírósági szervezetrendszerben. Ennek a fejlesztésnek is és a jogszabály-módosításoknak köszönhetően ez év szeptember 1-jétől már két nap alatt bejegyeznek cégeket Magyarországon. Egyébként jó néhány bíróságon, cégbíróságon ezt a gyakorlatot már korábban is képesek voltak teljesíteni a bíróságok, és hónapok óta ez nagyjából így van. De a célkitűzés szerint 2008. július 1-jétől egy óra alatt lehet majd Magyarországon céget alapítani.
Ez olyannyira reálisnak tűnő célkitűzés, hogy azok, akik a bírósági cégeljárásban részt vesznek ügyfélként, sorra állnak át az elektronikus aláírás számítástechnikai hátterének megteremtésére, mert hiszen enélkül majd nem fognak tudni - elektronikusan kell majd benyújtani a kérelmeket -, és hamarosan el tudjuk érni azt, hogy valamennyi cégformára vonatkozóan ez az elektronikus cégeljárás valóra válhat, és teljessé válik az elektronikus nyilvántartás is. Óriási előrelépés ez ahhoz képest, hogy én jól emlékszem - mondjuk, ez már jó pár évvel ezelőtti, de mégiscsak belátható időn belüli helyzet a múltból -, amikor bizony hetekig-hónapokig nem lehetett például Budapesten cégeket bejegyezni, és elképesztő irathalmaz gyűlt össze. Ehhez képest a jövő év közepétől kezdve szinte majd' minden ügyintézés a cégeljárásban elektronikus formában is történhet. Ennek az összköltsége sok százmillió forint, meghaladja a milliárdos nagyságrendet, természetesen nem egy év alatt, hanem évekre lebontva, és annak érdekében, hogy ez a folyamat töretlenül haladjon előre, természetesen nagyon sok mindent kell tenni még a hátralévő néhány hónapban.
Érdemes talán szót említeni arról, hogy az igazságügyi szakértők díjazása nagyobb, külön összeget igényel majd, hiszen a törvénymódosításnak köszönhetően piaci árszinten fognak dolgozni minden igazságügyi szakértői intézetben, tehát teljességgel úgy kell majd a bíróságoknak kirendelniük az igazságügyi szakértőket, hogy számításba kell venni, hogy piaci alapon fognak számlázni. Azt hiszem, ez egy piacgazdaságban normális és elvárható dolog.
Röviden szeretnék külön említést tenni az elektronikus információszabadságról. Az én szerény véleményem szerint az előző parlamenti ciklus egyik legfontosabb törvénye tette lehetővé azt 2005-ben, hogy a jogerős ítéleteket - egyébként a törvény sok-sok más rendelkezése mellett - ennek köszönhetően el kell helyezni az interneten. Néhány hónapja elindult ez a folyamat. Először a Legfelsőbb Bíróság, majd pedig az alsóbb bíróságok jogerős ítéletei kerülnek sorra.
Azt hiszem, hogy a magyar jogalkalmazás, a jogbiztonság szempontjából ez szinte forradalminak tekinthető előrelépés. Ma még sajnos, könnyen elképzelhető, hogy alapvetően fontos kérdésben egyes bíróságok másokhoz képest eltérően foglalnak állást. A jog rendkívül bonyolult dolog, mindannyian tudjuk, hogy két egyforma jogeset nem létezik, de azért mégis fontos az, hogy ha vannak remélhetőleg egyértelmű jogszabályaink, akkor remélhetőleg kiszámíthatóan ítélkeznek a magyar bíróságok.
Én tudom, hogy a bírói kar mindent megtesz annak érdekében, hogy ez így legyen, de az a körülmény, hogy a jogerős ítéleteket csak nagyon bonyolult utánajárással vagy esetleg sehogy nem lehetett megismerni korábban - mert ha valaki félként nem volt érintett az ügyben, akkor nem férhetett hozzá ezekhez az ügyekhez -, most pedig majd, illetve már részben mondhatjuk, hogy a jelen időben is, de később még inkább, ha ezeket az ítéleteket az internetről anonimizált formában - tehát anélkül, hogy bárki személyiségi jogát sértené - megismerhetik majd a jogkereső állampolgárok, akkor nagymértékben kiszámíthatóvá válik a bírói gyakorlat. Bizony az ítélkezés egy nagyon fontos, jogot formáló körülmény, és azt hiszem, hogy sok más pozitív eredményt is hozhat.
(9.10)
Például hozhatja azt is, hogy egyfajta civil kontroll valósulhat meg a bíróságok fölött. Ha a bírónak úgy kell megfogalmaznia az ítéletét, hogy pontosan tudja, hogy a nevektől és az adatoktól eltekintve az néhány napon belül olvasható lesz az interneten, akkor talán egy fokkal még precízebben, még gondosabban fog eljárni, az indoklásban még inkább törekszik arra, hogy szakmailag helytállóak legyenek az érvei. Ez az átláthatóságot, a jogbiztonságot tehát véleményem szerint nagymértékben növeli. Én nagyon örülök ennek a folyamatnak, de ez persze pénzbe kerül, sok pénzbe kerül. A demokrácia sosem volt olcsó, de úgy gondolom, hogy megéri az erre fordított összeg.
A bírósági fejezettel kapcsolatban még a bírósági épületek felújításáról szeretnék nagyon röviden néhány szót szólni, mert ez egy neuralgikus pontja a bírósági fejezet költségvetésének. Évtizedeken át ezeknek az épületeknek, a különböző városainkban, a fővárosban lévő bírósági épületek felújítása bizony nagyon erőteljesen akadozott, rendkívüli módon lepusztult bírósági épületeket találhatunk sajnos, még ma is Magyarország különböző pontjain. Tudom, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács óriási erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló összegeket a leghatékonyabban fordítsa a felújításokra, és mindig nyilvánvalóan ott kell a felújításokat elkezdeni, ahol a leginkább égető a dolog.
A jövő év során be fog fejeződni a Fonyódi Városi Bíróság felújítása, arra 100 millió forintos keret áll majd rendelkezésre. Ugyanígy befejeződik majd a Kiskunhalasi Bíróság felújítása, oda 300 millió forintot tud juttatni a fejezet. Folytatódni fog a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a budapesti IV-XV. Kerületi Bíróság felújítása. Ez 400-400 millió forintot jelent. Láthatjuk tehát, hogy több mint 1 milliárd forintot fognak ilyen célokra fordítani a jövő évi költségvetésből. Én azt gondolom, hogy ezek a körülmények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás stabil lábakon állhasson Magyarországon, és úgy gondolom, a jövő évi költségvetés kerete ezeket a követelményeket képes lesz biztosítani.
Az igazságügyi és rendészeti tárca költségvetésével kapcsolatban már sokkal nehezebb helyzetben vagyunk, ha megpróbáljuk összevetni a korábbi évek költségvetésével, és ahhoz hasonlítjuk, mert hiszen egy alapvető strukturális változáson esett át a tárca. Oda került a rendőrség az elmúlt időben, sőt ráadásul még egy másik bonyolult folyamat is éppen most zajlik, illetve részben befejeződött a törvénymódosításoknak köszönhetően, a rendőrség és a határőrség integrációja megvalósult, és ez még az idén és 2008-ban is további jelentős költségvetési kiadásokat jelent majd.
A tárca költségvetése közel 325 milliárd forint. Ez 6,2 százalékos növekedést jelent az idei évhez képest, amit én egy jelentős előrelépésnek gondolok. Véleményem szerint ez minimum a szinten tartáshoz elegendő. Rendkívül nagy létszámú testületet kell irányítani a tárca keretein belül, hiszen 57 244 fő a költségvetési létszámkeret, és ebből például a büntetés-végrehajtás 8200 főt jelent. Tehát nagyon nagy intézményekről van szó. Egy ilyen tárca költségvetésénél feladatokat kell megszabni, megállapítani, elsőbbséget élvező és esetleg kevésbé fontos feladatokat. Elsőbbséget élvező feladatokként jelölte meg a tárca - és véleményem szerint ez abszolút mértékben elfogadható - egyrészt az igazságszolgáltatási reform továbbvitelét.
Már a bíróságok fejezeti költségvetésénél is tettem említést az elektronikus cégeljárásról, az elektronikus információszabadság megvalósulásáról, nos, ez természetesen az igazságügyi tárcánál is jelent feladatokat, és sok-sok minden mást ezen a téren - az idő szorít, és ezért nem szeretnék ezekre külön is kitérni.
Nagyon fontos kötelezettség a jogharmonizációs feladatoknak való megfelelés. Ez sem kerül kevés pénzbe, hiszen a közösségi jog egy gyorsan változó és bonyolult jogrend.
Előttünk áll, néhány héten belül meg is valósul a teljes jogú schengeni tagsággal járó feladatok teljesítése. Magyarország ebben a tekintetben, azt hiszem, minden alkalommal dicséretet kapott, amikor a folyamatra készültünk. Ebben a tekintetben elmaradásban szinte sosem voltunk. A jövő hónap közepén, talán karácsonyi ajándékként, december 20-a körül megvalósuló teljes schengeni tagság azt jelenti majd, hogy Magyarországról úgy tudunk elindulni az Európai Unió más tagállamai felé, hogy talán egyszer sem kell elővennünk az útlevelet, ha külföldre utazunk. Nagyon nagy mértékben megkönnyebbül a határátlépés. Ez ugyanakkor persze kockázatokat és feladatokat is jelent, hiszen egyrészt a rendvédelmi szervek szerkezet-korszerűsítését e követelmények miatt is meg kell valósítani, a rendőrség, határőrség integrációja rendkívül bonyolult feladatokat és igen nagy munkát igényel, és bizony fel kell készülnünk arra, hogy a már egységes rendőrség, a határőrséget is magába foglaló rendőrség új feladatok, új kihívások elé kerül majd.
A jogi segítségnyújtó szolgálat továbbfejlesztése is napirenden van. Előttünk van a törvényjavaslat, amely lehetővé teszi, igaz ugyan, hogy némi késéssel, de végre lehetővé teszi, hogy 2008. január 1-jétől perbeli képviseletet is elláthassanak a jogi segítségnyújtók. Az első pillanattól kezdve elképzelése volt a tárcának, hogy követelményként megpróbálja ezt teljesíteni. Való igaz, hogy a költségvetési korlátok ezt nem tették lehetővé éveken át. Most végre ezt sikerült megoldani. Az elmúlt évek peren kívüli segítségnyújtó szolgálatára vonatkozó tapasztalatai a tárcának azt mutatják, hogy egy nagyon jó jogintézményről van szó, egyértelműen bevált jogintézményről van szó. Ma már több mint 400 ügyvéd foglalkozik jogi segítségnyújtó szolgálattal. Azt hiszem, ez önmagáért beszél.
Fontos feladat a bűncselekmények áldozatainak megsegítése. Fontos feladat az, hogy a büntetés-végrehajtásban a férőhelyek számát megpróbálja növelni a tárca. Alapvetően két nagy bv-intézet létrehozásával, részben már megvalósításával, részben a szombathelyinek jövő márciusban történő üzembe helyezésével kétszer 800-800 fős korszerű intézmény fog rendelkezésre állni. Azt hiszem, európai követelmény az, hogy emberi körülményeket teremtsünk a fogva tartottaknak. A büntetés-végrehajtási fejezet költségvetése, ahogy nagyjából az idén, jövőre is körülbelül 37-38 milliárd forint lesz. Ez igen tetemes összeg. A felújítások jövőre sajnos, csak nagyon korlátozott számban valósulhatnak meg. Erre mindössze 157-158 millió forint áll rendelkezésre, de a két új bv-intézet, azt hiszem, önmagában nagyon sokat jelent.
A másik téma, amiről még röviden szeretnék beszélni Szombathely város országgyűlési képviselőjeként, egy olyan fejezetben egy olyan tétel felvetése, amely valamilyen módon hiányzik a költségvetésünkből. Idén a szombathelyi önkormányzat elhatározta, hogy színházat alapít a városban. Talán utolsóként a megyei jogú városokat vagy megyeszékhelyeket tekintve, ha jól tudom, már minden más megyeszékhelyen működik színház Magyarországon. Május végén, június elején kellett leadni az igényt arra vonatkozóan, hogy milyen költségvetési támogatást szeretne a város. A legjobb tudomásom szerint ennek határidőben eleget tett az önkormányzat. Sajnos, valamilyen mulasztás, adminisztratív hiba, vagy nem tudom, milyen oknál fogva, de nem jelent meg a költségvetésben ez az összeg. Ezt biztosan merem állítani, mert alaposan átnézve a költségvetést, a költségvetési törvényjavaslat VII. számú mellékletében találhatjuk meg egyébként a színházi támogatásra vonatkozó összegeket. Én annak örülök, hogy 10,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre, hogy a magyar színházi élet anyagi támogatása megvalósulhasson, ezek különböző lebontásban a kőszínházakat tekintve például a legnagyobb összeg 9,5 milliárd forint, minden létező színház nagyjából kiegyenlített támogatást kap. Én a dologhoz nem értek, semmiképpen nem szeretnék belekotnyeleskedni, de azt látom, hogy ésszerű módon került elosztásra ez az összeg, minden színház kap.
Sajnos, az a 120 millió forint, amelyet Szombathely igényelt, valamiért nincs benne. A legjobb tudomásom szerint mind a pénzügyi, mind a kulturális tárcának, mind pedig nekünk, országgyűlési képviselőknek egyaránt szándéka, és természetesen ellenzéki, kormánypárti kollégák ebben ugyanúgy benne vannak, semmilyen nézetkülönbség ebben nincs közöttünk, nagyon szeretnénk, hogy ez a 120 millió forintos összeg bekerülhessen a megfelelő sorba. Hogy ennek mi a módja, abba mi nem szeretnénk beleszólni, mert nem akarunk senkitől elvenni semmilyen összeget. Kérjük a pénzügyi és a kulturális tárca segítségét, hogy a legelfogadhatóbb módon teremtsük meg ennek az összegnek a költségvetésbe történő beépítési lehetőségét. Mi ezt nagyon egyértelműen igényeljük.
(9.20)
Azt gondolom, hogy egyértelmű diszkrimináció lenne, ha Szombathely ezt az összeget nem kaphatná meg, biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet majd találni. Azt tudom ígérni, hogy mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy ez a megoldás megfelelő legyen.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
