SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Lakonikusan megfogalmazva és nagyon visszafogottan azt kell mondanunk, hogy ez a költségvetés sem az önkormányzatok költségvetése lesz. Különösen nem azoké az önkormányzatoké, akik hátrányos helyzetű térségekben vannak, illetve az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatoké, településeké. Az intézmények által nyújtott közszolgáltatások színvonala ezeknél az önkormányzatoknál lényegesen csökkenni fog a beterjesztett költségvetési törvénytervezet elfogadásával, mivel a csökkenő központi támogatások és az úgynevezett önhikis pályázat szigorítása miatti bevételkiesést az alacsony helyi jövedelmi, illetve vagyoni háttér miatt nem tudják pótolni ezek a települések, önkormányzatok.
A finanszírozási rendszer hibája, amit évek óta mondunk folyamatosan, hogy a forráshiányos önkormányzatok az úgynevezett önhikis pályázat eredményéről csak az év második felében értesülnek, ad absurdum az év legutolsó hónapjában, decemberben, ezért teljesen természetes, hogy ezeknél az önkormányzatoknál igazából véve nincsen költségvetési gazdálkodás, nem lehet biztonságos működést, önkormányzati tevékenységet ellátni, hiszen annyira bizonytalan egész évben folyamatosan ezeknél az önkormányzatoknál a pénzügyi helyzet, illetve a likviditási helyzet.
Hozzáteszem rögtön - és azt gondolom, ez mindannyiunk számára ismert tény -, hogy ezeknek az úgynevezett önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatoknak a száma évek óta folyamatosan növekszik, illetve amikor van egy pici kis visszaesés, akkor ez az esetleges csökkenés ennek a finanszírozási rendszernek a szigorítása miatt következik be.
A következő esztendőben, amennyiben így lesz elfogadva ez a költségvetési törvényjavaslat, a csökkenő normatívák nem fedezik természetszerűleg a növekvő energiaárakat, élelmiszer- és egyéb árakat, díjakat, központi bérfejlesztésekre évek óta nem nyújtanak fedezetet a központi költségvetési támogatások.
Tudjuk mindannyian azt is, hogy a pályázatok túlnyomó többsége utófinanszírozású pályázat, illetve a működési és fejlesztési pályázatok önerejére saját forrás ezen önkormányzatok esetében nem biztosított. Kötelező feladatok tekintetében a szakhatóság, illetve egyéb szakmai, jogszabályi, törvényi előírások olyan feltételeket írnak elő, amelyek biztosítása az önkormányzatoknak erőn felüli források megmozdítását jelenti. Csökkentek ezen önkormányzatok fejlesztési bevételi lehetőségei is, mivel egyre kevesebb az értékesíthető ingatlan ezen önkormányzatok területén. A helyi adók további emelésére, a lakosság terheinek növelésére ezeknél az önkormányzatoknál gyakorlatilag nincs lehetőség.
Az szja-kiegészítés jövedelemkülönbség mérséklésére a törvényjavaslat szerint pontosításra került, de ezzel együtt is a körzetközponti feladatokat is ellátó önkormányzatok alulfinanszírozottak, a kötelező feladatok átvállalását, a feladatok körzetközponti erősítését a finanszírozási rendszer nem dotálja kellő mértékben.
Nagyon sok esetben mindezen problémák, kritikák felvetésére azt halljuk válaszképpen a kormányzat részéről: de hát jönnek az európai uniós források, azoknak sok-sok ezer milliárdja. Mindig ez a válasz. Ugyanakkor én szeretném elmondani azt, hogy természetesen várjuk ezeket a forrásokat - egyelőre még csak azt mondhatjuk, hogy várjuk -, de közben arról is kellene gondolkodnunk, és azt a problémát is meg kellene oldanunk, hogy mi lesz eközben, ezalatt a működéssel. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy ezek a források túlnyomó többségét tekintve kifejezetten fejlesztési és beruházási források lesznek, ha lesznek, és azt gondoljuk, a kormányzatnak, az államnak, a központi költségvetésnek a feladata, kötelezettsége és felelőssége, hogy az önkormányzatok - különös tekintettel a hátrányos helyzetben lévő önkormányzatokra - működési feltételeinek kiszámíthatóságát garantálja. Ez ebben a költségvetésben nincsen benne.
Szomorúan látjuk azt is, hogy az úgynevezett hátrányos helyzetű térségek támogatása is évek óta stagnál, a költségvetési számok alapján mondhatjuk, hiszen a mostani, ez évi költségvetési törvényjavaslatban is ez az összeg ugyanaz az összeg, amely a 2007. évi költségvetésben szerepelt.
Mit ér és mit jelent a felzárkóztatás fogalma, mit jelent az esélyegyenlőség fogalma a kormánypártok és a kormányzat részéről? Azt gondolom, hogy a központi költségvetés tervezése és elfogadása nemcsak számokról szól, hanem a számok mögött nyilvánvalóan egy társadalompolitikáról van szó, nyilvánvalóan egy filozófiáról van szó. Szomorúan kell látnunk azt ebben a költségvetési törvényjavaslatban, hogy ezen számok mögött nem az van, hogy a kormányzat arra törekedne, hogy ezeket a hátrányos helyzetű térségeket szeretné erőteljesen pozitív diszkriminációval felzárkóztatni, sokkal inkább az ellenkezője történik meg.
Azt láthatjuk tehát összefoglalóan, hogy az önkormányzatok költségvetési támogatásának további csökkenése várható a következő évi költségvetés elfogadásával, a növekvő forráshiány az önkormányzatok többségénél az adósságállomány rohamos növekedéséhez vezet, sok esetben csőd közeli helyzet fog kialakulni. A körzetközponti feladatokat ellátó önkormányzatok felé - ez is egy létező tapasztalatunk - a társközségek folyamatosan késve fizetnek, az önkormányzatok között is kialakul egy tartozáslánc, egymásnak tartoznak az önkormányzatok, és a behajtás természetesen nem tud gyors eredményt hozni, és folyamatosan rontja a társuló önkormányzatoknak nemcsak a kapcsolatrendszerét, hanem a pénzügyi helyzetét is.
A jelenlegi finanszírozási rendszer túlszabályozott, a jövedelemkülönbség mérséklésére szolgáló szja-kiegészítés nem megfelelő mértékű.
(12.00)
Az alacsony adóerő-képességű önkormányzatok színvonalban egyre jobban leszakadnak a magas saját bevétellel rendelkező önkormányzatoktól, a vidék fejlesztéséről így nem beszélhetünk.
A kistelepüléseken megszűnő iskolák, postahivatalok, polgármesteri hivatalok a vidéki lakosságot hátrányosan érintik. A hivatalokat csak költséges utazással érhetik el, drágábban jutnak ezek az állampolgárok a közszolgáltatásokhoz, mint a nagyvárosok lakói.
Az úgynevezett önhikis támogatás megszigorítása nem megtakarítást, hanem a kistelepüléseken a közszolgáltatások színvonalának további csökkenését, újabb hitelek igénybevételét okozza. Tudjuk nagyon jól, hogy a vidéki emberek, az ezeken a településeken élő emberek ugyanolyan adófizető állampolgárok, tehát ugyanolyan színvonalú közszolgáltatás illeti meg őket, mint bármely más város, illetve település polgárait ebben az országban.
Sajnos ennek a költségvetési törvénytervezetnek az alapján azt kell mondanunk, hogy a kormány egyre inkább magára hagyja az önkormányzatokat, egyre inkább magára hagyja a hátrányos helyzetű térségek polgárait és településeit; a közfeladatok ellátásában nem segíti, nem támogatja a létükért sokszor kétségbeesett küzdelmet folytató önkormányzatokat, és ezért ez a költségvetés nem előremutató, nem a felzárkózást, nem az esélykiegyenlítést jelenti, hanem ellenkező irányba hat.
A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat továbbnöveli a különbségeket a szegény és gazdag önkormányzatok között, illetve továbbnöveli a hátrányos helyzetű térségek leszakadását.
És engedjék meg még azt, hogy az egyházak finanszírozásával kapcsolatban néhány gondolatot felvessek, elmondjak a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakciója részéről.
Azt látjuk a törvényjavaslatból, illetve a költségvetési törvényt megalapozó törvénycsomagból is, hogy az úgynevezett 1 százalékos törvény készülő változásán, módosításán keresztül a kormány az egyházak finanszírozását nem segíteni fogja, hanem negatív helyzetbe hozza őket, hiszen a következő évben több milliárd forintot fog kivenni az egyházak támogatásából.
Az is látszik a központi költségvetési törvényjavaslatból, hogy a kormányzat az úgynevezett rekonstrukciós támogatásokat radikálisan csökkenteni kívánja a következő esztendőben. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 500 millió forintot fog elvenni az elkövetkezendő évben az úgynevezett egyházi rekonstrukciós támogatások keretéből, ami azt gondolom, az egész országban nagyon érzékenyen érinti a műemlék épületek rekonstrukcióit és felújításait.
Azt is látjuk, éppen a zárszámadási törvényjavaslat kapcsán, hogy a közszolgálati, közoktatási, egészségügyi és szociális, úgynevezett kiegészítő támogatások tekintetében szintén több milliárd forintot vonna el a kormányzat az egyházi intézményektől. Én azt gondolom, mindezek a folyamatok azt jelzik, hogy a kormány nemhogy nem szeretné segíteni az egyházi intézmények működését - megjegyezve azt, hogy ezekben az intézményekben ugyanolyan magyar adófizető polgárok, illetve azok gyermekei az ellátottak -, ugyanakkor azt kell mondanunk, hogy nemzetközi szerződést sért, a vatikáni szerződést sérti meg a kormányzat, hiszen ezekben a törvényekben semmiféle konszenzusra nem jutott a kormányzat az egyházakkal, márpedig a nemzetközi szerződés ezt előírja.
Azt gondoljuk tehát, hogy a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat nem segíti elő az államnak és az egyházaknak a közjó előmozdításában végzendő közös felelősségét, közös minőségi szolgáltatását, minőségi ellátását, hanem sokkal inkább rontja ezt a helyzetet, továbbmérgesíti ezt a helyzetet, és sajnos az egyházi intézmények működése tekintetében negatív diszkriminációt alkalmaz.
Mindezek alapján tehát a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakciója a 2008. évi költségvetési törvénytervezetet nem tudja támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
