DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kormány jelen lévő Tagjai! Tisztelt Ház! Keller László, mint aki egy évig regnált polgármesterként, azt gondoltam, hogy reálisabb képet fest itt az önkormányzatok 2008-as helyzetéről, de mivel lehullóban van a csillaga, úgy gondolom, innentől kezdve már beállhat abba a sorba, amelyik egyébként a kormány-előterjesztést támogatja. (Dr. Lamperth Mónika és Keller László közbeszól.) Parancsol, miniszter asszony!?
Engedjék meg, hogy az önök kormányprogramjából idézzek itt a felszólalásom elején. Miket ígértek? Az egyik ilyen ígéretük az volt, hogy “Olyan oktatási rendszert akarunk, amely szülei anyagi helyzetétől és születési helyétől függetlenül valamennyi gyermek és fiatal számára megteremti a biztos megélhetést a keresett szakmát nyújtó tudás megszerzésének esélyét. Ez az alapoknál dől el.” - írják önök. A következő kormányprogrammondat: “Kistelepüléseken, ahol ez lehetséges, megőrizzük az általános iskolák alsó tagozatait.” De mondtak önök olyat is, hogy “2008-ra olyan magas színvonalú egészségügyi intézményrendszert alakítunk ki, amely a kapacitásokat a szükséglethez igazítja, arányos, egyenlő, magas színvonalú ellátást biztosít”.
Beszéltek arról is, hogy tiszta, pontos, korszerű vasút lesz: “A vasútpolitika célja a korszerű, magas színvonalú vasúti közeledés megteremtése és fenntartása, a személyszállításban csökkentjük a közúti forgalom terheltségét.” Beszéltek önök a kormányprogramban a foglalkoztatásról, a térségi különbségek csökkentéséről vagy akár a lakhatással kapcsolatos új törvényi szabályozásokról. Ennek az volt a célja, hogy olyan önkormányzatok jöjjenek létre, amelyek megerősítésével valódi, felelős irányítói legyenek a településük fejlődésének. Ezek voltak az önök ígéretei, amikor a kormányprogramot elfogadták. Ehhez képest lassan túl vagyunk egy 2007-es költségvetésen, már csak két hónap van gyakorlatilag hátra az évből, és hihetetlen nehézségekbe ütköztek az önkormányzatok ebben az évben a működtetés során.
A 2008-as esztendő a benyújtott törvényjavaslat szerint semmivel nem lesz jobb. Gyakorlatilag stagnáló állapotot mutat, de ha jobban a számok mögé nézünk, és azok a bűvészkedések, amelyekkel a pénzügyminiszter úr a beterjesztésben trükközik nemcsak a magánéletében, hanem most már a közpénzekkel az önkormányzatok rovására…(Dr. Veres János: Miről beszél? Fenyegetőzik?) Nyugalom, pénzügyminiszter úr! (Dr. Veres János: Ne vádaskodjon alaptalanul!) Nyugalom, pénzügyminiszter úr, nem a rendőrség előtt van, hanem a parlamentben. (Dr. Veres János: Ez aljas stílus! - Közbeszólások: Ne fenyegetőzzön!) Nem fenyegetőzöm. A pénzügyminiszter úr szokott fenyegetőzni az önkormányzatokkal szemben, ott, ahol ön a képviselő állítólag. Tehát a gazdálkodási feltételekre visszatérve, 2008-ban az áremelkedések miatti reálértékvesztés kedvezőtlenül befolyásolja az önkormányzatok helyzetét, a közszolgáltatások színvonalának javítását, a források szűkössége, a finanszírozási gondok továbbra is gátolják.
Ha megnézzük a javaslat szabályozóit, akkor a központi költségvetési kapcsolatokból a 2007-es esztendő 43,6 százalékot nyújtott az önkormányzatoknak, ez csökken 40,1 százalékra. Tehát nem csak az inflációt kell, az ideit meg a jövő évit hozzátenni, amit szintén nem találtak el, legalábbis erre az évre biztosan nem. Ehhez képest is a központi kapcsolatokból több mint 3 százalékkal csökkentik a támogatást. De hogy mégis egyensúlyban legyen a költségvetés, nem tudnak mást csinálni, mint egy irreális bevételnövekedést írnak elő, 13,8 százalékot. Ezeket helyiadó-bevételekkel kell, helyidíj-árbevételekkel kell kiegyenlíteni az egyébként is romló gazdaság mellett, noha a külgazdasági környezet még a tavalyi évben és az idei évben sokkal több lehetőséget adott a gazdaság számára, több bizonytalanság van a makrogazdasági környezetet illetően 2008-ra már. Nem beszélve a kis- és középvállalkozók nehéz helyzetéről, így a helyi adóbevételek ilyen drasztikus növelésével, azt gondolom, nem lehet számolni.
A pénzügyi egyensúly is mutat - ha visszatekintünk az elmúlt esztendőkre - egy folyamatot, 2004-ben az önkormányzati hiány 16,5 milliárd volt. Ez a 2006. évben már 156 milliárd forintra nőtt, és 2008-ra is növekedni fog. Az önkormányzatok mit tehetnek ilyenkor? Mint ahogyan korábban is elmondtuk, vagyonfeléléssel próbálnak védekezni a lehetetlen helyzettel szemben, eladják a még meglévő ingatlanjaikat, illetve jelzáloggal terhelik meg hitelfelvétel esetén, vagy pedig új jelenség a rendszerben, hogy kötvénykibocsátásra kerül sor. Az idei esztendőben a Pénzügyminisztérium véleménye szerint 70 milliárd forint kibocsátására került sor kötvénykibocsátás címen.
A kormányprogramban a lakáshoz jutás feltételeinek javítását tűzték ki célul, ehhez képest megszűnik a lakáshoz jutás települési önkormányzati támogatása, 14,2 milliárd forintot vesznek így el az önkormányzatoktól, és nem pótolják vissza azt sem, hogy 20 százalékkal csökkent ebben az esztendőben a személyi jövedelemadóból történő elvonás. Továbbra is ugyanezt a rendszert tartják fenn, hogy 8 százalék a közvetlen támogatás a személyi jövedelemadóból.
Beszélni kell az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatokról is, hiszen ez több mint az egyharmada a működésiforrás-hiányos önkormányzatoknak az összönkormányzati számhoz viszonyítva. Az új támogatási szabályok azt mutatják, hogy egyre szigorodik nemcsak 2007-ben, hanem 2008-ban is az úgynevezett szabályozók rendszere, amely alapján önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzati támogatást kaphat egy-egy önkormányzat. Erre 12,5 milliárd van előirányozva. Azt is tudjuk, hogy a tényszám több mint 22 milliárd, tehát mintegy 10 milliárd hiányzik ebből a rendszerből még akkor is, hogyha szigorodnak a szabályok, még akkor is, ha törvényrontó módon a Magyar Államkincstár olyan adatlapot töltet ki az önkormányzatokkal, amely szigorítja a törvényi feltételeket.
Tisztelt Országgyűlés! A fejlesztésekkel kapcsolatosan mindig óriási hurráoptimizmus van jelen itt a parlamentben a kormánypártok részéről. Szeretném elmondani, hogy a kohéziós alapból lehívott fejlesztési támogatások terén az új uniós tagországok közül hátulról sikerült a második helyet elérni - Lengyelország van mögöttünk -, az összes lehívás 23 százalékát sikerült lehívnunk. De hogy más rossz hírrel is szolgáljak a parlament közvetítését hallgatóknak, illetve nézőknek, új címzett támogatás nem indul, a regionális fejlesztési tanácsok feladata lesz a leendő fejlesztési célokat szolgálni. Céltámogatás mindösszesen 200 millió forint - jól értették, 200 millió forint - egészségügyi gép-műszer beszerzésre; kiváló egészségügyi reform közben egyébként.
Hogy miért beszélek trükközésről? A metróberuházást is az önkormányzatok keretén belül számolják el, még akkor is, ha abból most 50 milliárdot áttesznek az EU-forrásokhoz, de ebből is még bizonyos, mintegy 16 milliárd az önkormányzati fejezetet növeli.
(8.20)
Csakúgy, mint a közlekedési támogatás, amely gyakorlatilag 70 százalékban Budapestet szolgálja és néhány nagyvárost, a kisebb közlekedést biztosító települések számára ebből minimális összeg jut.
A vis maior támogatás: bármikor előfordulhat nehézség az önkormányzatok vonatkozásában természeti csapások következtében, az erre adandó pénzösszeg nem változik.
Tisztelt Országgyűlés! De hogy ne csak én beszéljek erről, vannak erre nálam biztosan hivatottabb szervezetek, illetve ehhez hozzáértőbb elemzők, de van egy hivatalos szerve az Országgyűlésnek, az Állami Számvevőszék, amely jelentős kockázatokat jelöl meg a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban az önkormányzatok számára. Az egyik a helyi önkormányzatok növekvő eladósodása, a saját vagyon felélése, illetve jelzálog alá helyezése, illetve a forráselosztás rendszerének fenntarthatósága. A forráselosztás rendszerének fenntarthatóságát azért kellene megváltoztatni, mert erre többek között van egy kormányhatározat, tehát a kormány saját magának hozott határozatát sem tartja be.
A kötelező állami feladatokhoz történő állami hozzájárulások egyre inkább alulfinanszírozottá teszik a feladatellátást, az önkormányzatok hitel- és kölcsönállománya 2006 végén 514 milliárd a Magyar Nemzeti Bank szerint, az idei várható 589 milliárd, és úgy látszik, hogy a jövő évben az ez évi 70 milliárdos növekmény meg fog duplázódni. Az önkormányzati szektorban a növekvő mértékű fiskális nemzetgazdasági kockázatok sokkal koncentráltabban jelennek meg. Szeretném ehhez hozzátenni azt is, hogy az úgynevezett egészségügyi reformmal kapcsolatban a kórházak növekvő adósságállománya egy újabb kockázatot jelent az önkormányzatok számára. Értem ez alatt azokat a kórházakat, amelyeket önkormányzatok tartanak fenn, hiszen a kórházi eladósodás mögött egy mögöttes felelősséggel az önkormányzatoknak kell állniuk. Ez azt jelenti, hogy ha már nem kerül sor bérfizetésre a kórháznál, illetve a közüzemi számlákat nem lehet kifizetni, akkor belép az önkormányzati fenntartói felelősség, erre semmilyen tartalék, semmilyen olyan forrás nem található a költségvetésben, amely ezt a biztonsági kockázatot esetlegesen kiküszöbölné.
Ha már az energiáról beszélünk, szeretném elmondani, hogy az önkormányzati szektorban - tekintettel arra, hogy intézményfenntartásról van szó - jóval koncentráltabban és jóval súlyozottabban jelenik meg a leendő energiaár-emelés, gyakorlatilag erre nincs dologi növekmény a források között.
Az EU-forrásoknál az önerő 10 milliárdról 15 milliárdra növekszik, az úgynevezett önerőalap, azt gondolom, hogy ez nem elegendő, még akkor sem, ha az önhikis önkormányzatokat önök az “esélyegyenlőség jegyében” kiveszik, hiszen 1300 önkormányzat nem pályázhat mint önhikis az EU-s forrásokra az önök szabályai szerint.
Az Állami Számvevőszék egy kiváló szót talált: a helyi önkormányzatok folyamatosan konfliktuskonténer szerepét töltik be, és a rendszer feléli tartalékait. Valóban, önök az állam vezetésével, a kormányzással kapcsolatos problémák egy részét, mint egy konténerbe, belapátolják az önkormányzati rendszerbe, oldják meg helyben, pénzt, forrást nem adnak hozzá, a felelősséget áttolják az önkormányzatok asztalára.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A jövő évi költségvetés reálértéken csökkenő mértékben “támogatja” az önkormányzati rendszert, így a működési napi gondok szinte minden önkormányzatnál jelentkeznek, ezt nem helyettesíthetik a majdani EU-források, amelyek egyébként utófinanszírozással jelentkeznek; nem helyettesíthetik a fejlesztési források a napi működési gondokat. Ráadásul a kistelepüléseknek az oktatási ágazatban, az egészségügyi ágazatban, a szociális ellátásban jóval nagyobb nehézségekkel kell szembenézniük, hiszen a romló életszínvonal mellett sokkal nagyobb szükség van arra, hogy a szociálisan ellátottakat az önkormányzatok támogassák, erre az a csekély növekmény, ami a rendszerben található, nem lesz elegendő. És önök, akik a kormányprogram szerint a tehetséges vidéki fiatalok támogatását is célul tűzték ki, pont a legszegényebbeken, a leghátrányosabb helyzetűeken rúgnak egyet, a kistelepülésen élő tehetséges fiatalokon, a szociálisan rászorultakon. Nem beszélve arról, ha már területfejlesztésről is beszélhetünk, hogy a régiók közötti vagy a kistérségek közötti olló továbbra is nyílik, hiszen a tehetősebb megyék és régiók még inkább fejlődnek, a kevésbé tehetős, munkanélküliséggel sújtott önkormányzatok, illetve kistérségek pedig továbbra is leszakadnak.
Tehát a kiegyenlítési folyamat - a bent lévő pénzeket is figyelembe véve - nem történik meg, ezek a kiegyenlítésre szolgáló források nem teljesítik azt a feladatot, amely a felzárkóztatást elősegítené, ezért a Fidesz a maga részéről nem támogatja ezt a törvényjavaslatot, nemmel fog szavazni, hiszen az önkormányzatokból tanácsrendszert, helyhatóságokat csinál. Az önkormányzatiság, amelyre annak idején valamennyien büszkék voltunk, és minden önkormányzati napon, szeptember 30-án elmondjuk, hogy a rendszer a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya, egyre inkább háttérbe szorul, egyre inkább egy központosított elosztásról, egy kiszárított önkormányzati rendszerről beszélhetünk.
De természetesen ennek megvan a maga oka is, erről miniszter asszony még belügyminiszterként beszélt, hogy tudják, teszik a dolgukat, az ellenzéki önkormányzatok a nem szeretett kategóriába kerültek. Csak szeretném elmondani, hogy ezzel önök nem az ellenzéki politikusokon fognak ütni egyet, hanem az ott élő embereken, akik elvesztik a munkahelyüket, a foglalkoztatásban nincsenek új esélyeik, a szociális rászorultság piaci alapon történő új rendszerű viszonylataiban rosszabb helyzetbe kerülnek azok is, akik netán rászorulnának, így nem támogatható ez a törvényjavaslat. (Taps a Fidesz soraiban.)
