VELKEY GÁBOR
VELKEY GÁBOR
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt néhány napon elég sok oldalról körbejártuk az előttünk lévő költségvetést, engedjék meg, hogy én a környezetvédelem, természetvédelem, vízügy, illetve a vidékfejlesztés néhány, számomra érdekes részelemére koncentrálva közelítsem meg azt.
A környezetvédelemmel kezdve, úgy vélem, a XXI. század elején joggal elvárható, hogy legfontosabb döntéseink során érvényesüljön a környezettudatosságra épülő, a fenntartható fejlődésre alapozó szemlélet. Éppen ezért a zöldtárcának, élén a miniszterrel a kormány és egyben az ország zöldlelkiismeretének kell lennie. A felhalmozott tudás, szakmai tapasztalat, a környezet ügye iránti érzékenység és felelősség arra kötelezi a tárcát, hogy az ország jövője, a fenntartható fejlődés érdekében tudatosan konfliktusokat is vállaljon. A cél az, hogy a zöldgondolat beépüljön az összes politikai, gazdasági döntéshozó és a Magyar Köztársaság valamennyi polgárának tudatába, tetteibe, és ezzel szolgálja a jövő nemzeti érdekeit is.
Ennek értelmében az elkövetkezendő időszakban komoly fejlesztésekre, előrelépésekre van szükség, amivel elérhető, hogy hazánkat környezeti ügyekben is valóban európaivá tegyük. Úgy vélem, a jövő évi költségvetés ebből a szempontból közelítve, jó irányba tett előrelépésként értelmezhető, nem nagy lépésként, de előrelépésként. Számol ugyanis az állami gazdálkodás adott feltételeivel, ugyanakkor többet költ a szükséges fejlesztésekre, mint az előző esztendőkben. A környezetvédelem tehát inkább nyertese a költségvetésnek, hiszen a rendelkezésre álló források a tárca előirányzatát és az uniós fejlesztési forrásokat együttesen szemlélve, mintegy 23 százalékkal növekednek.
A rendelkezésre álló időkeret nem teszi lehetővé egy teljes, átfogó kép bemutatását, ezért engedjék meg, hogy néhány olyan területre irányítsam a figyelmet, amelyek meglátásom szerint éppen a bevezetőben említett környezettudatos szemlélet, magatartás elterjesztését segíthetik elő. Hadd kezdjem egy kis összegű, ugyanakkor fontos kérdéssel: úgy gondolom, hogy a társadalom életminőségének javulása, egészséges környezethez való jogának érvényesülése, az alapvető környezeti biztonság hosszabb távon csak akkor érhető el, ha a társadalmi és gazdasági fejlődés természeti örökségünk megőrzésével, természeti erőforrásaink védelmével és fenntartható, ésszerű használatával egységben valósul meg.
(8.30)
Ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk a globális klímaváltozással összefüggő tennivalókra. Az EU egyre markánsabb éghajlat-politikai intézkedéseinek hazai átvétele, illetve magának az éghajlat-politikának az előtérbe kerülése új, adminisztratív jellegű feladatok sorát kívánja. Külön kiemelkedik ezek közül az EU emissziókereskedelmi rendszere, amely hazánkban is bevezetésre került, és fenntartása az adminisztratív költségeken túl tervező-elemző munkát is igényel.
Az éghajlatváltozással kapcsolatosan jelentősen emelkednek az EU nemzetközi kötelezettségeiből adódó feladatok költségei is. Ilyenek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével és szabályozásával kapcsolatos, valamint a megújuló energiaforrások és energiahatékonyság finanszírozására vonatkozó feladatok, amelyek mindegyikének jelentős pénzügyi erőforrásigénye van.
Az elkövetkező évek egyik fontos feladata az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményén belül az eddigieknél átfogóbb, az éghajlatváltozás problémájára megfelelő választ adó nemzetközi rendszer felépítéséről folyó tárgyalások. A jelentős kibocsátáscsökkentés gazdasági és társadalmi hatásai miatt, valamint az éghajlatváltozás okozta hatásokra tekintettel nemzeti éghajlat-politikai stratégia kidolgozása és végrehajtási programjának előkészítése szükséges.
A fenti éghajlat-politikával összefüggő feladatok ellátása megjelenik a költségvetésben is, emellett külön örömömre szolgál, hogy az éghajlat-változási törvény alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra kell fordítani.
A környezettudatos gazdálkodás fejlesztése hosszú távú befektetés, amelynek társadalmi hatása bizonyos idő elteltével jelentkezik. A környezetvédelem jogalkotása, szabályozása és a hatósági intézkedések csak a környezettudatosság jelentős erősödése mellett lehetnek sikeresek. Ennek egyik fontos pillére az oktatás-nevelés, képzés, szakképzés erőteljes fejlesztése, amely egyaránt vonatkozik a hagyományos iskolarendszeren belüli és kívüli, valamint a médián keresztül és egyéb eszközökkel megvalósuló oktatásra is. A szaktárca és a civil szféra sikeres együttműködésének egyik legjelentősebb példája a nemzeti környezeti nevelési stratégia civilekkel közös kidolgozása. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy az állami és a civil szféra együttműködésének további erősítésére lenne szükség ezen a területen is. A meglévő és megújuló KvVM-OKM együttműködési megállapodás alapján a közoktatás rendszerében környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi szempontok érvényre jutása az iskolai oktatás-nevelés programjában valósul meg a zöldóvoda-rendszerrel, az ökoiskolai hálózattal, az erdei iskolai programmal, amelyek nagyon fontos programok.
A kutatási eredményeknek a felsőoktatásban történő hasznosítása érdekében a környezeti szakirányú képzést végző egyetemekkel és főiskolákkal együttműködési rendszert kíván kiépíteni a szaktárca, ami szintén helyes kezdeményezés. A felsőoktatási intézmények, a kutatóhelyek és a tárca közösen határozza meg a tananyagok témaköreit, a szakmai iránymutatással, hálózatépítéssel megvalósuló programok a felsőoktatás területén pályázati úton valósulnak meg.
A legfontosabb környezetvédelmi célok elérése érdekében, úgy vélem, kiemelt figyelmet kell fordítani a civil szervezetek támogatására. A 2003-2008 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi program rendelkezik a társadalmi részvétel ösztönzését szolgáló intézkedések keretében a civil szervezetek környezet- és természetvédelmi feladatok végrehajtásába történő bevonásáról és közreműködésük pénzügyi támogatásáról. A stratégia célja az, hogy az ország társadalmi és gazdasági fejlődése a környezeti szempontok legmesszebbmenő figyelembevételével jelenjen meg. A program célkitűzései ezért természeti erőforrásaink megőrzésére, bölcs használatára és a környezetminőség javítására, másrészt a lakosság közvetlen életminőségének a javítására irányulnak, az egészségmegőrzésre, a környezetbarát életmód elterjesztésére, az élelmiszer-biztonságra, valamint a települési környezet minőségének átfogó javítására. A tárca 2008. évi költségvetésében 300 millió forint összeg biztosítja a korábban említett feladatok ellátásában közreműködő társadalmi szervezetek, valamint egyéb szervezetek programjainak, tevékenységének finanszírozását.
E néhány, elsősorban a szemlélet változtatását elősegítő elem után szeretnék beszélni egy, az utóbbi időben ismét napirendre kerülő fontos programról, a Vásárhelyi-tervről és továbbviteléről. Köztudott, hogy hazánk árvíz-veszélyeztetettsége egész Európában egyedülálló, kizárólag Hollandiáéhoz hasonlítható, hiszen Magyarország területének közel egynegyede árterület, amelynek 97 százalékát mintegy 4 ezer kilométer hosszú elsőrendű töltés védi. Az elmúlt kormányok erőfeszítéseinek ellenére az előírt műszaki feltételeknek a védvonalak csupán 65 százaléka felel meg. Az sem számít új gondolatnak, hogy egy ilyen nagyságrendű beruházás esetén ne csupán árvízvédelem és kármentesítés történjék, hanem abból mind a mezőgazdaság, mind az ott élő lakosság is érezhető előnyökhöz jusson. A terv megvalósítása természetesen továbbra is elsősorban biztonságpolitikai kérdés, de emellett nem tekinthetünk el a benne foglalt vidékfejlesztési program megvalósulásától sem.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet költségvetésében a 2008. évre javasolt költségvetési támogatási előirányzat e célra közel 7 milliárd forint. Az előirányzat a törvényjavaslat szerint tartalmazza a 2008. évben befejezésre kerülő két tározó, valamint a Bivaly-tói töltés áthelyezése munkálatait. A környezet és energetikai operatív program vizeink jó kezelése prioritása keretében a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése megvalósítására 2007 és 2013 között 110 milliárd forint áll rendelkezésre teljes összegként. Ez többek között lehetőséget teremt majd három további vésztározó megépítésének, a tiszai hullámtér rendezésének, valamint a tározók területén a tájgazdálkodást meghatározó vízi infrastruktúra kiépítésének a finanszírozására is. A 2008-ban megvalósuló fejlesztések teljes költségigénye több mint 9 milliárd forint.
Bár a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről szóló törvénytervezet általános vitájában már elmondtam, de most is szeretném hangsúlyozni, hogy kimondottan fontosnak tartanám a Tisza hazai alsó szakaszán építendő tározó előresorolását, ami a vízvisszatartás révén a homokhátság déli, jelentős részén komoly előrelépést hozhatna több százezer hektár területet öntözhetővé téve. A nagyvízi meder átjárhatóságának biztosítása érdekében pedig a KEOP forrásaival a megújuló energetikai programok mentén, az aljnövényzet felhasználásával költségvetési források kiváltására és átcsoportosítására is lehetőség lenne.
A program érdemtelenül háttérbe szoruló vidékfejlesztési lábának továbbvitelét egyéb költségvetési források hiányában a teljes Tisza és hazai mellékfolyói vonatkozásában az ágazati és regionális operatív programok végrehajtása során egy zászlóshajóprogram kiemelésével látnám elérhetőnek. Ehhez azonban - tekintettel az önkormányzatok költségvetési helyzetére - valóban kiemelt feladatként kell kezelnünk a pályázati önrész biztosításának kérdését és ebben a kormányzat szerepvállalását.
Itt szeretném megemlíteni a lakosság ivóvízzel való ellátásának a kérdését is. Ez a legfontosabb közszolgáltatások egyike, amely nélkülözhetetlen emberi szükséglet és társadalmi, közegészségügyi igény is. Az ivóvízminőség-javító program támogatása korábban is fontos program volt. Függetlenül attól, hogy ezen támogatási források nem a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezetében jelennek meg, úgy gondolom, mindenképp jelentős előrelépést jelentenek. A program fontosságát jelzi az, hogy például a most induló dél-alföldi ivóvízminőség-javító program több mint 240 települést, másfél millió embert érint.
Röviden szeretnék megemlíteni egy, a természetvédelem területét érintő, fontos előrelépést is. A koalíciós pártok által elfogadott reformokról szóló megállapodás szerint a közfeladatokat áttekintve a szükséges deregulációval párhuzamosan, a konvergenciaprogram költségvetési kereteit tiszteletben tartva meg kell vizsgálni a zöldhatóság intézményrendszerének működési feltételeit.
(8.40)
A koalíció egyetért abban, hogy a szakterületen jelentkező bővülő közfeladatok miatt a zöldhatóságok és a természetvédelmi őrszolgálat megerősítését egy többlépcsős program szerint 2010-ig el kell végezni. Ennek megfelelően a nemzetipark-igazgatóságok esetében 80 fős, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok esetében 227 fős létszámbővítésre kerül sor. A nemzetipark-igazgatóságok esetén 80 fő többletlétszámból 65 státusnövekedést jelent, a zöldhatóságokban pedig a 227-ből 202 státusnövekedést jelent, a többi intézményi saját bevétel terhére történhet.
Egy másik témaként szeretném említeni: az SZDSZ és a tárca korábbi vezetésének jelentős vívmánya a magyarországi agrár-környezetgazdálkodási program beindítása. 2009-ig erre a programra, a vidéki, elsősorban gyenge termőhelyi adottságú, úgynevezett szegény települések agrárgazdálkodóinak támogatására minden évben 44 milliárd forint támogatás jut, aminek nagy része uniós forrás. Ráadásul ez a forrás előfinanszíroz. Ugyanakkor itt is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ennek a sikeres programnak a továbbvitelét 2008-ban elő kell készíteni a kormánynak. A Vásárhelyi-terv problémái mellett az érintett szakterület egy másik problémás eleme a Natura 2000 kormányrendelet végrehajtásához szükséges források hiánya a 2008-as költségvetésben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek figyelembevételével úgy vélem, hogy összességében a környezeti, természetvédelmi ügyek szempontjából a 2008-as esztendő előrelépést jelenthet, nemcsak a tárca, hanem az ország és az érintett hatóságok, az érintett területen dolgozó civil szervezetek és egyéb szereplők számára is.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
