MOLNÁR LÁSZLÓ
MOLNÁR LÁSZLÓ
MOLNÁR LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Barátaim! Korábban és jelenleg itt is Borsos József képviselő úr salátatörvénynek nevezte a költségvetést megalapozó törvényeket. Valóban, az elmúlt időszakban néhányszor lényegi szakmai kérdéseket a költségvetési törvényben módosítottunk. Mára ez külön került, és most a T/4009. számú törvényjavaslatban 25 különböző törvényjavaslatot tárgyalunk meg.
A teljesség igénye nélkül szeretnék foglalkozni mindegyikkel, hiszen az Alkotmánybíróság a 4/2006. (II. 15.) számú határozata alapján a költségvetési törvényjavaslatot önálló törvényként kell a képviselőháznak megtárgyalnia, és elkülönítetten kell a vitát is folytatni. Látható a bizottsági előadók véleménye kapcsán, hogy van vita, és néhány kérdésben valószínűleg fenn is fog maradni ez az álláspontkülönbség.
Ez a törvény - mind mondtam - egy tiszta költségvetés-tárgyalást tesz lehetővé, hiszen most mindezeket a törvényeket, a kiadás-bevételtől, az éves működéstől, a járulékoktól a bírságokig, az adóbevételig és annak teljesítéséig, a nukleáris alaptól az önkormányzatokig minden egyes kérdést a költségvetés fejezetén belül tárgyal, hiszen a költségvetés teljesítéséért a pénzügyminiszter a felelős, így tehát ennek iránymutatása is az ő felelőssége. Mindezt azért mondom, mert tegnap is volt egy vitánk az önkormányzatok vonatkozásában, erre ott szeretnék majd ismét kitérni.
Az 1992-es államháztartási törvény - mint az egyik leglényegesebb törvény a költségvetést és annak végrehajtását illetően -, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló '92-es törvény a legrégebbi, amelyet most módosítunk. Gyorsan fölsorolom, hogy melyek azok a törvények, amelyekkel foglalkozunk: az előző kettőn kívül a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló; a vízgazdálkodásról szóló; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi törvény módosítása. Foglalkozunk továbbá a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítók használatával; a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvénnyel; a tűz elleni védekezésről szóló, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosításával; az atomenergiáról szóló, a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvénnyel, valamint a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló '97. évi törvény módosításával is foglalkozunk majd.
Már itt is elhangzott, és talán vita is van az 1-3 százalékok kérdésében, amely az egyházi hitéleti és közösségi tevékenységek anyagi feltételeiről is szól. A helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló törvényt, a fogyasztóvédelemről, a közhasznú szervezetekről szóló, a hulladékgazdálkodásról, az élelmiszerekről szóló törvényt fogjuk módosítani. Tárgyaljuk a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt, a Szülőföld Alapról, a felsőoktatásról, a vasúti közlekedésről, továbbá a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról szóló törvényt, valamint az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló törvényt. Ez mindösszesen 25 törvény. Részletesen 3-4 törvénnyel van időm foglalkozni, szeretnék mindegyikről egy-egy mondatot mondani, amennyiben erre lesz időm.
Itt a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel kezdem, hiszen a felsorolásunk is erről szól. Max Weber, a francia Crozier és a magyar dr. Kulcsár Kálmán - talán az ő nevét ismerik a legtöbben - foglalkozott azzal a kérdéskörrel legtöbbet Európában, amely az állami alkalmazottak, a bürokrácia kérdéskörével, illetve később a köztisztviselői kar tevékenységével foglalkozik. Mindhárom megegyezik abban, hogy a harag és elfogultság nélküli, a szakmai alapon történő munkavégzés egyik oldalról, a másik oldalról pedig a kiszámítható életút, a kiszámítható javadalmazás és a törvényben rögzített foglalkoztatási keretek minden vonatkozásban hosszú távra kell hogy szóljanak. Az előmeneteli pálya megváltoztatása, a teljesítményértékelési rendszer bevezetése mindenféleképpen, azt kell mondjam, hogy pozitív lépés, de lehet, hogy hamarabb kellett volna megtennünk. Itt most alapvetően arról van szó, hogy az ellenőrzési munkakörben tevékenykedő köztisztviselők - régen a munka törvénykönyve szerint kirendelésnek hívták, most más szóval illetik - vonatkozásában teremti meg azt a lehetőséget, hogy az úgynevezett kihelyezés jogintézményét érvényesítsék, így az adott köztisztviselő - aki, hangsúlyozom, elsősorban az ellenőrzési területen végzi munkáját - kellő garanciális szabályok beépítése mellett kirendelhető legyen más településre, más megyébe dolgozni.
A legterjedelmesebb módosítás az államháztartásról szóló '92. évi törvényünk. 2007. január 1-jétől hatályon kívül került egy passzus - a hiány és a többlet kezelésére vonatkozott és tételek elszámolására -, de az idő, illetve az élet úgy hozta, hogy szükségessé vált e rendelkezés visszaállítása, elsősorban az új vagyonkezelő szervezet törvénybe iktatásával, a vagyonkezelő tevékenységének szabályozására - majd erre később ki fogok térni -, amely elsősorban a hitelek és a költségvetési egyenleg és elszámolhatósági kérdést szabályozza.
Az államháztartási törvény az uniós tagságunkkal kapcsolatos fizetési kötelezettségek megelőlegezésére szolgáló hitelnyújtást tesz lehetővé. Ezek közül az államháztartási törvény csak az egyiket nevesíti, ennek a másik részét kell most nekünk megtenni. Az új szabályozási és szervezeti keretek közé történő helyezésével az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások teljes köre jelenik meg a központi kormányzat elszámolásában. Hangsúlyoznunk kell, hogy a kiadás és a bevétel mind a központi kormányzatot illeti meg. Nyilvánvalóan az államszámvitel bizonyosfajta módosítására is sort kell majd keríteni, hiszen a későbbiekben látható, hogy a hozzárendelt vagyon működése, működtetése még mindig nem minden ponton egzakt, elsősorban a kötelezettségvállalások és a hitel és az EU-elszámolás, tehát a többlet kérdésének az elszámolhatósága miatt.
A 2006. évi zárszámadás vizsgálata kapcsán az Állami Számvevőszék javasolta az adósságátvállalásra vonatkozó szabályozás pontosítását. Ezt tesszük meg az ÁSZ javaslatának megfelelően. Az átvállalás időpontjáig felhalmozott kamatokat is adósságátvállalásként rendeli a törvény a továbbiakban, és eszerint fogja a központi költségvetés elszámolni. Mind az adósságátvállalás, mind a követeléselengedés bruttó módon elszámolható tétel. Itt a pénzforgalommal nem járó követelés visszatérüléseként elszámolandó összegként kell kimutatni a központi költségvetésben.
A számlavezetés reformjának egyik első lépése az igényekhez igazodóan a devizaszámla-vezetés a Kincstár oldaláról, azonban a Kincstár infrastruktúrája erre ma még nem ad teljes lehetőséget.
(15.10)
Ennek kiépítéséig szükséges elnöki engedélyhez kötni bizonyos tevékenységeket. Így a kincstári devizavezetés, az inkasszó szabályozásának pontosítása fog megtörténni.
A finanszírozási célú műveletek kiegészítése kapcsán jelzett módosítás a költségvetési bevételek pontosítását is jelenti.
Az államháztartási törvény módosítása tartalmi változást nem eredményez, a továbbiakban az európai uniós tagságunkkal összefüggő bevételekről szóló szövegrész pontosítást jelent. Tagoltabbá és átláthatóbbá tesszük ezt a megfogalmazást.
A középtávú költségvetési program kialakításának célja tehát egyrészt az államháztartás működésének kiszámíthatóbbá tétele, másrészt pedig a konvergenciaprogrammal való összhang megteremtése. Ennek érdekében az előző időszakhoz képest nem kettő-, hanem hároméves prognózisokat kell készíteni. Emlékeztetőül, a Pénzügyminisztérium, illetve a kormány szigorítási intézkedései kapcsán vezettük be a kétéves kitekintést, illetve a negyedévenkénti elszámolást, illetve a tartalékot, amely tartalékot a jövőben így nem kell majd persze képezni. Ezt csak közbeszúrásként mondtam el.
Az államháztartási törvény módosításával lehetőség nyílik a kormány hatáskörébe tartozó fejezetek esetében - beleértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és az elkülönített állami pénzalapokat is - egy szigorúbb felügyelet gyakorlására a többéves tervezés felett.
Az önkormányzati vitánál merült ez fel, és azt gondolom, hogy itt is el kell mondani, hogy az államháztartás szabályozásában lehetőséget kell találni a későbbiekben. Ma úgy látom, politikailag nem érett meg a helyzet, hogy az államháztartási törvénybe valamilyen féket iktassunk az önkormányzatok hitelfelvételére, a kötvénykibocsátásra vonatkozóan.
Abban talán egyetértünk, hogy ez egy ketyegő bomba, ebben a politikának meg kellene állapodnia, szerintem mindkét oldalnak ebben óriási felelőssége van. A ciklus elején mi ezt kezdeményeztük, lehet, hogy meg kell próbálni még egyszer.
Az államháztartási törvény módosításával a középtávú költségvetési keretszámok kormányhatározatban történő előírása az államháztartás tartós egyensúlyát kívánja biztosítani. A határozatban közölt költségvetési keretszámokat a fejezetek csak a kormány engedélyével módosíthatják, és a kormány ezt nyilvánosságra fogja hozni, azt hiszem, két hónapon belül.
A módosítás azon esetekben megváltoztatja az önkormányzat feladatmutatóhoz kapcsolódó évközi pótlólagos igénylésének lehetőségét, amikor az veszélyezteti az államháztartás hiányát. Egyértelművé válik, hogy az önkormányzat központi költségvetéssel történő év végi elszámolásának az alapját a költségvetési törvény általános és különös szabályai képezik.
Itt jegyzem meg, amit az imént a hitelfelvételre és a kötvényre mondtam, hogy megfontolandónak tartom a pénzügyminiszter úr ellenjegyzési jogának gyakorlását az önkormányzati vagyon értékesítése, annak terhelése és használatba adása esetén.
Megszületett az állami vagyonról szóló 2007. évi törvényünk, amely alapvetően a vagyongazdálkodás tartalmi, eljárási és szervezeti kérdéseivel foglalkozik, így a költségvetési kapcsolatok tekintetében a szabályozás kiegészítésre szorul. A vagyontörvény a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gazdálkodási szabályai között nem választja szét kategorikusan a rábízott vagyon és a társaság gazdálkodási szabályait. Az államháztartási törvényben egyértelművé kell tenni, hogy az állami vagyon hasznosításából és értékesítéséből költségvetési és nem társasági bevételek keletkeznek.
További szabályozásként a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet előírja a támogatással érintett ingatlanon a hitelintézet javára az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények között azonban nem szerepel a hitelintézet javára feljegyezhető elidegenítési és terhelési tilalom, és az ott felsoroltakon kívül más jog bejegyzését, illetve tény feljegyzését csak törvény rendelheti el. Erről szól a következő rész.
Létre kell hozni a belső ellenőrök nyilvántartási rendszerét az államháztartási kiadások és bevételek megfelelő ellenőrzöttsége érdekében. Emlékeztetőül jegyzem meg, hogy a közpénzek felhasználásáról szóló törvény, amely kitágította az Állami Számvevőszék jogosítványait, amely a kormányzati belső ellenőrzési rendszer szigorítását rendelte, nem működik, nem alakult ki megfelelőképpen. Ennek további szervezeti, szabályozási feltételeit adja meg a jelenlegi Áht.-módosítás.
A humán szolgáltatások támogatásának ellenőrzését az elmúlt években az éves költségvetési törvények és ágazati kormányrendeletek szabályozták. Tekintettel a feladat folyamatos jellegére, a költségvetési törvényi szabályozást - alapvetően változatlan tartalommal - az Áht.-ba indokolt átemelni.
A közoktatási és szociális humán szolgáltatók normatív hozzájárulást kiegészítő egyházi és kisebbségi támogatásának számítása jelenleg nem kellően szabályozott. Célszerű tehát ezt is az Áht.-ba emelni.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvényről röviden. A Nyugdíj-biztosítási Alapban megjelenik a rehabilitációs járadék. A rehabilitációs járadék után fizetendő nyugdíj-biztosítási járulékot az idevonatkozó törvény értelmében a központi költségvetés fizeti meg. Ugyanígy az Egészségbiztosítási Alap bevételeit képezi a gyed-kiadások központi költségvetés által történő 50 százalékos megtérítése 2008-tól.
Felhatalmazó rendelkezés a kormány hatáskörébe utalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek alapok közti megosztását.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló törvény módosítása azért válik indokolttá, miután a 2007. évvel bezárólag szabályoztuk. A 2008. évre már nem volt. Itt is az irányelv és a törvény javaslata az egészségügyi beruházások és a szennyvízberuházások további támogatása.
A vízkészletjárulék a központi költségvetés központosított bevételét képezi, ennek emelésére vonatkozóan a vízügyi tárcának már nincs affinitása, a forrásnövelés szükségessége elengedhetetlen, hiszen 2000 óta nem volt inflációkövető díjemelés. Ezt korrigáljuk törvénnyel.
A személyazonosító jel kérdésköre úgy vetődik fel, hogy a Kincstár a lakáscélú állami támogatások nyilvántartásához az azonosító jelet fogja a jövőben használni.
Az önkormányzati kérdéskör: itt a társulásos feladatellátás, illetve a pénzügyi nem fizetés veszélyének kérdését emeli ki a javaslat azzal, hogy e helyzet szankcionálása szükséges.
A tűz elleni védekezésről szóló törvény a tűzoltók létszámának megváltoztatása, más kategóriába emelése, veszélyeztetettségét próbálja elkerülni.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása azért válik szükségessé, mert a határőrség és a rendőrség integrációja megtörtént, itt a szabályokat meg kell lépni.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása. Itt szeretném jelezni, hogy a magam részéről ezzel a ponttal nem értek egyet. Nevezetesen, a jogszabály jelenleg 5 ezertől 100 ezer forintig teszi lehetővé azt a mulasztási bírságot, amely magánszemélyek, vállalkozók és foglalkoztatók vonatkozásában kiszabható. A kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztatók esetében a pénzbeli ellátásokhoz előírt foglalkoztatói adatszolgáltatási bevallást küldjük el a tb-nek, majd ő számfejt.
(15.20)
Ha valaki ezt nem teszi meg, akár egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Valamikor én is voltam SZTK-ellenőr, nagyjából látom, milyen nehéz ez a terület, de ezt akkor is túlzónak tartom, ha a társadalombiztosítás vagy az APEH arra kap felhatalmazást, hogy ilyen jellegű bírságot - 100 ezertől egymillió forintig - szabjon ki.
Köszönöm szépen a figyelmet, kérem a törvénytervezet támogatását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
