FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára mindenki emlékszik rá, hogy 1994-ben volt egy társadalmi konszenzus termőföldügyben. Ez arról szólt, hogy hogyan lehet kivédeni, megakadályozni viszonylag hosszú távon, hogy külföldiek ne tudják kivásárolni a magyar termőföldet. Akkor a társadalmi konszenzus abban állapodott meg, hogy alakítsuk át úgy a termőföldről szóló törvényt, hogy abban zárjuk ki a külföldi magánszemélyek, a külföldi jogi személyek, valamint a belföldi jogi személyiségű társaságok földvásárlási lehetőségét.
(17.10)
A törvény megszületett. Akkor az ellenérdekeltek ezt a törvényt megtámadták. Az Alkotmánybíróság viszont helyénvalónak találta az akkori törvénykezést.
Egy nagy lépéssel elérkezünk 2007-hez. 2007-ben ötpárti parlamenti tárgyalás indul arról, hogy hogyan lehetne 2011 után megakadályozni azt, hogy nagymértékű külföldi termőföldvásárlás újra megtörténhessen. Tehát egy látszatkonszenzus ismét van. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség is részt vesz ezen a tárgyaláson, de jelezte, hogy ennek a tárgyalásnak akkor látja értelmét, ha időközben a kormány vagy a parlamenti képviselők nem nyújtanak be a termőföldhöz olyan súlyú kérdést, amely az ötpárti tárgyaláson egyébként feltétlenül napirendre kell hogy kerüljön, valamint felfüggeszti a Nemzeti Földalapból a termőföld eladását. Sajnálatos módon az egyébként technikai jellegű termőföldtörvény-módosításhoz a szocialista többség egy olyan módosító indítványt erőszakolt be a legutolsó pillanatban, amely felrúgja az 1994 óta fennálló társadalmi konszenzust, azaz hogy társas vállalkozások ne juthassanak tulajdonjogban termőföldhöz.
Ennek az indítványnak a megakadályozására tettem koherenciaindítványt, és ezt meg is szeretném indokolni. Az Alkotmánybíróság az 1994-es határozatában azt a kérdést, hogy vajon miért nem engedhető meg társas vállalkozások termőföldhöz jutása, és miért nem lehet megengedni a külföldiek földvásárlását, a következőképpen indokolta. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet kizárása termőföldre vonatkozó tulajdonszerzésből a szerzési tilalmak kijátszásának megelőzését szolgálja. Tehát szerzési tilalmak kijátszásának megelőzését szolgálja. A jogi személyen és jogi személyiség nélküli más szervezeten keresztül ugyanis a belföldi magánszemély a birtokmaximumot, a külföldi magánszemély és jogi személy pedig a szerzési tilalmat tudná megkerülni. Azaz mit mondott ki? Azt, hogy ha a társas vállalkozások, a magyar társas vállalkozások termőföldhöz juthatnának, ezt a társas vállalkozást külföldi magánszemélyek már megvehetik, vagy külföldi jogi személyiségek megvehetik, és máris külföldiek kezére került nagyon nagy mennyiségű termőföld. Ezért tiltotta meg és találta nem alkotmányellenesnek, hogy magyarországi jogi személyiségek ne szerezhessenek termőföldet.
Ezt a korlátot oldja fel most a szocialista többséggel áterőszakolt indítvány, amely gyakorlatilag szövetkezetek jogutódjaként megalakult társas vállalkozásoknak termőföldhöz jutást, átírást engedélyez. Megjegyzem, hogy az Alkotmánybíróság foglalkozott az alkotmány 70/A. §-ában foglalt diszkrimináció tilalmi kérdésével, ugyanis véleményünk szerint ez így egyben alkotmányellenes is lesz. Nem fogjuk tudni megmagyarázni más jogi személyiségeknek, magyar társaságoknak, hogy vajon ők miért nem szerezhetnek termőföldet, miért csak a szövetkezetek átalakulása következtében jogi személyiséggé váló társaságok szerezhetnek termőföldet, és ez nyilvánvalóan véleményünk szerint alkotmányellenes. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy az indítvány felrúgja az 1994 óta fennálló társadalmi konszenzust. Ez azt jelenti, hogy akik most megszavazzák ezt az indítványt, lehetővé teszik, hogy ezen társas vállalkozások termőföldhöz jussanak, és másnap, harmadnap természetesen bármely külföldi megvásárolhassa az ezen társaságok tulajdonában lévő termőföldet. Nem kevés területről van szó, százezres nagyságrendű az a termőföld, amit ezzel a technikával biztos, hogy külföldiek kezére lehet játszani.
Ezért a koherenciaindítványom arra irányul, hogy ne hozzunk létre egy olyan alkotmányellenes törvényt, amelyik ütközne az alkotmány 70/A. §-ával, és ne rúgjuk fel azt a társadalmi konszenzust, amelyet még 1994-ben a parlamenti erők megkötöttek.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem tud részt venni a földtörvényről szóló ötpárti tárgyalásokon abban az esetben, ha ez a törvényi passzus megszavazásra kerül, illetve ha a Nemzeti Földalap nem függeszti fel a további termőföld-eladási procedúráját.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
