SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem ennek a törvénynek a tárgyalása kapcsán szót, mert jó néhány módosító indítványt benyújtottunk a törvényjavaslathoz, ezek az ajánlás 1., 2., 3., 4., 5., 15., 18., ,19., 23., 25., 27., 33., 44., 45., 47. pontjaiban találhatók. A legnagyobb sajnálatunkra, mert nem mindegyiket egyedül nyújtottam be, a kormány lényegében egyetlen javaslatot sem támogatott. Holott ezeknek a javaslatoknak a jelentős része egyébként a szakmai szervezetek által elmondott javaslatokat tartalmazták, ide értve a csoportos adóalanyiság új intézményének pontosításától kezdve a hitelügyintézés szakszerű megfogalmazásán át sok mindenre kiterjedtek. Ezekre, nem föltartva a képviselőket, egyesével most nem térnék ki. Gondolom, vagy legalábbis bízom benne, hogy a minisztérium egyáltalán elolvasta és érdemben értékelte ezeket a javaslatokat, amelyek jelentős részének egyébként nincs költségvetési vonzata, egyszerűen a benyújtott törvényjavaslatot próbálta volna az élethez igazítani. Már csak azért is, mert itt, a részletes vitában érdemes elmondani, hogy vállalkozó vagy könyvelő legyen a talpán, aki ezt a jó néhány ponton vagy igazában teljesen új áfatörvény kapcsán eligazodik a jövőre nézve, hogy mit is kell csinálni.
Én két javaslatra azért részletesen kitérnék, az ajánlás 15. és 33. pontjára, ami a ki nem fizetett számlák áfatartalmának problémájával foglalkozik. Ez azért érdekes kérdés, mert még a nyáron a sajtóértesülések szerint a minisztériumnak terve volt azzal kapcsolatban, hogy ezt a körbetartozásokhoz kapcsolódó, igen jelentős problémakört a kormány valamilyen módon megpróbálja kezelni az áfatörvényben. Erre vonatkozólag több lehetséges megoldást is kínáltunk a benyújtott módosítókkal, illetve jeleztük a bizottsági ülésen, hogy bármiféle megoldásra nyitottak vagyunk.
(18.40)
Azt tudni kell a vállalkozások helyzetéről, hogy itt a körbetartozások miatt egyre gyakoribb, hogy azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek egy 20-30 milliós munkát elvégeznek, a megrendelő nem fizeti ki a számlát, míg nekik ennek a munkának az áfatartalmát be kell fizetni az államnak. Ez a jó néhány millió forint a jelenlegi gazdasági helyzetben sok vállalkozást, amely egyébként is annak a szélén táncol, hogy tönkremegy, nagyon kellemetlen helyzetbe hozhat, és elindíthatja esetleg olyan lejtőn, amin a vállalkozás már nem tud fönnmaradni.
A benyújtott javaslatunk két irányba próbálta volna meg ezt kezelni. Egyrészről lehetőség kínálkozik egyébként uniós jogharmonizáció szempontjából arra, hogy bizonyos vállalkozások tekintetében módosítsuk az áfafizetés keletkezésének az időpontját, tehát nem a számlakiállítás időpontjára tennénk ezt, hanem az ellenérték megfizetésére. Ez lenne az egyik megoldási javaslat. Ezt a minisztérium, azt gondolom, fiskális okok miatt visszautasította.
A másik megoldási javaslat - ami ugyancsak kiolvasható a módosítóból - pedig arra vonatkozott volna, hogy azok a vállalkozók, akik igazolni tudják, hogy bizonyos számláik után nem kapták meg az ellenértéket, a következő pozitív bevallással rendelkező időszakban visszakérhetnék ezeket az áfákat, értelemszerűen addig, amíg be nem folyik számukra.
Én azt gondolom, hogy a szándék lenne a lényeg a kormányzat részéről, hogy valamilyen módon próbálja ezeket a problémákat kezelni. Én néhány kormánypárti képviselővel folytatott négyszemközti beszélgetésben érveltem emellett, és úgy gondolom, hogy ez egy közös érdek lenne. Sajnálom, ha egyébként a minisztérium vagy a kormány anélkül söpörné le ezeket a javaslatokat, hogy bármiféle alternatív megoldást kívánna nyújtani ezen vállalkozások számára. Én azt gondolom, hogy igenis lehet javítani, sőt kell is javítani ezt a jelenlegi törvényt, és kérném a minisztériumot, hogy fontolja meg a módosító indítványaink támogatását.
Köszönöm szépen.
