DR. GARAMHEGYI ÁBEL
DR. GARAMHEGYI ÁBEL
DR. GARAMHEGYI ÁBEL gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hogy hova vezet a vasút, vagyis hogy a vasút fenntartásának és fejlesztésének a kérdéseit hogyan mérlegeljük, ezt a konvergenciaprogram és a költségvetés lehetőségeivel összhangban, azonban a társadalom igényeinek alárendelten kell meghatározni.
Az emberek utazási szokásai napjainkra erőteljesen megváltoztak, döntő többségük sajnos személygépkocsival, illetve közúti közlekedési módozatokkal közlekedik, jelenlegi kimutatásunk szerint durván 1-5 százalékra tehető az a népesség, amely a vonatközlekedést a vasúti mellékvonalakon igénybe veszik. Ebből következőn a mellékvonalak jó részének forgalma mára sajnos kiürült, ugyanakkor felelősségünk van abban, hogy az adófizetők pénzét ne vesztegessük a veszteségek újratermelésére, hanem egy jobb minőségű, hatékonyabb szolgáltatás ellátására használjuk fel.
Néhány tény a képviselő úr által említett Körmend-Zalalövő vasútvonal adatairól. Személyforgalmi kihasználtsága a vizsgálat eredményei alapján nagyon alacsony. Napi utasforgalom 163 fő, az átlagos utasforgalom 12 fő/vonat. A pálya rossz állapota miatt évek óta nincs számottevő teherforgalom. A nemzetközi kapcsolatnak nincs gazdasági jelentősége, áruforgalom jelenleg nincs, és határátlépő utasforgalom nagyságrendileg nem volt kimutatható. A csekély személyforgalom és a nulla áruforgalom közútra terelése e pillanatban megítélésünk szerint tehát számottevő környezeti terhelést nem okoz.
A helyközi tömegközlekedés reformja keretében a múlt év nyara óta végezzük a teljes vasúti pályahálózat felülvizsgálatát. Ebben a folyamatban alapvetően két területre fokuszálva határozzuk meg a vasút jövőjét: a távolsági, illetve a regionális, valamint az agglomerációs, elővárosi közlekedés kiemelt fejlesztésében. A forgalmi, hatékonysági és költségvizsgálatokon alapuló hatástanulmányok alapján határoztuk meg azokat az alapelveket, amelyek alapján mérhető a vizsgált viszonylatok társadalmi hozzáadott értéke. Az utasforgalmi adatokon túl megvizsgáltuk a közút-vasút közti helyettesíthetőséget, a fejlesztési terveket, valamint az áruszállítás jelenlegi és lehetséges mennyiségét is.
(15.00)
Elemeztük, hogy az adott térségben milyen szerepet játszik és játszhat az adott vasúti vonal. Felmértük a környezetvédelmi szempontokat, a közlekedési módok költségvetési forrásának nagyságát és azt is, hogy a döntések milyen hatást gyakorolnak az érintett szolgáltatókra és munkavállalóikra. Foglalkozunk továbbá az adott vonal esetleges további egyéb célú, például turisztikai hasznosításának lehetőségével és a vonalaknak az érintett önkormányzatok és egyéb szervezetek részére történő átadásának kérdéseivel. A vizsgálat adatait - és itt válaszolnék az előző észrevételre is - és legfontosabb tanulságait egyébként a minisztérium honlapján a civil fórumon közzétettük. November 7-éig továbbra is várjuk a véleményeket. A társadalmi egyeztetéseket követően valamennyi szempont együttes mérlegelésével hozzuk majd meg a végleges döntést, hogy mely mellékvonalakon rendeljük meg 2007-2008-ra a vasúti személyszállítást.
Ami pedig a forgalomszüneteltetés megtakarításait illeti: a korábbi összegek a vonal bezárása esetére vonatkoztak. Elsődlegesen azonban nem célunk a vasúti mellékvonalak bezárása. Azokon a mellékvonalakon, ahol a vasút versenyelőnye nem rajzolódik ki, ott a térségi vasutakká történő átalakítás továbbra is lehetséges. A megtakarítások pedig jelentősen módosulhatnak annak függvényében is, hogy a hálózatracionalizálás folyamatában a szükséges szervezeti és hatékonysági intézkedések hogyan történnek meg. Továbbra is a fejlesztések mellett vagyunk, ugyanakkor a racionális, az utasok döntő többségének érzékelhető fejlesztéseket szeretnénk előtérbe helyezni.
Tisztelettel kérem képviselő urat, hogy szíveskedjék a válaszomat elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
