TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szomorú, hogy az adótörvény vitáján a kormánypártiak hozzászólásukkal nem képviseltetik magukat. Talán egyetértenek Gyurcsány Ferenccel, aki jó családapaként, itt hagyva a parlamenti munkát, elutazott Spanyolországba, és nem nagyon érdekli, hogy az adótörvényekkel kapcsolatban milyen vitát folytat le az Országgyűlés, esetleg a költségvetésről, illetve az azt megalapozó törvényekről sem. Úgy látom, hogy a kormánypárti képviselők is osztják ezt a véleményt.
Frakcióvezető asszonyt viszont üdvözöljük, biztosan figyelte a televízió adását, hogy a képviselőtársai elfelejtettek eljönni a vitára, mert ez mégiscsak egy vita, tehát az adótörvények részletes vitája, és legalább tiszteletét teszi a vitán, és bízunk benne, hogy el is mondja a véleményét.
(19.40)
A 95. számú módosító javaslatról szeretnék beszélni, amit Varga Mihály képviselő úrral nyújtottunk be. Azt gondolom, talán ez a legnagyobb horderejű módosító javaslat, amely arról szól, fogadja el a parlament, hogy csökkenteni szükséges a társadalombiztosítási járulék mértékét, mégpedig 29 százalékról 26 százalékra.
Ennek a módosító javaslatnak nyilvánvalóan nagyon komoly előzménye van. A legfontosabb előzménye sajnos az, hogy 2002 óta a szocialista-szabad demokrata kormány megszámlálhatatlan adóemelést rakott az ország vállára, megszámlálhatatlan mennyiségű új adót vezetett be, viszont a társadalombiztosítási járulék, azaz az élőmunkaterhek mértékét mind ez ideig nem csökkentette. Az általános vitára készülve tételesen kigyűjtöttük, hogy 2003-tól milyen adóemelések és új adónemek léptek hatályba. Megmutatom a jelen lévő országgyűlési képviselőknek, hogy ez csak hét darab A4-es lapra fért rá sűrű, tömött sorokban. Játszhatunk olyat, hogy ha valakinek kedve van, mond egy oldalszámot és egy sort, és akkor én megmondom, hogy az milyen adóemelésről vagy új adónemről szól.
Tisztelt kormánypárti képviselők, a magyar vállalkozások számára ez már elviselhetetlen. Ne csodálkozzanak azon, hogy a gazdasági növekedés mértéke ma már szinte mérhetetlen Magyarországon. Már csak a statisztikusok tudnak kimutatni növekedést, az országban valójában nincs ilyen. Ne csodálkozzunk azon, hogy a magyar vállalkozások a székhelyeiket próbálják átvinni a szomszédos európai országokba, uniós tagállamokba, egyszerűen azért, mert akárhová mennek, összességében mindenhol alacsonyabb az adóterhelés, mint Magyarországon.
Mindezt megfejelte a Gyurcsány-kormány azzal, hogy 2005 őszén lóvá tette a kormánypárti képviselőket, amikor benyújtotta az ötéves adócsökkentési programját, amelyet sok-sok hurrá, üdvözlés és éljenzés mellett a kormánypárti képviselők - szocialisták és szabad demokraták együtt - természetesen megszavaztak. Ebben az állt, hogy a következő öt évben hogyan fognak csökkenni az adók, hogyan fog csökkenni például a társadalombiztosítási járulék.
Aztán láthattuk, hogy ezzel szemben mit tett ez a kormány. Ezzel szemben a kormány megnyerte a választásokat, többek között az adócsökkentés ígéretével, az említett hazug törvénnyel. Még nem volt példa arra, hogy fél évvel később visszavonjanak egy törvényt ugyanazok a kormánypárti képviselők, mint akik megszavazták. Tehát ezzel a hazug törvénnyel nyerték meg a választásokat. S mit tettek utána a képviselők? Ugyanannak a kormányfőnek és ugyanannak a pénzügyminiszternek elhitték, hogy annak valójában az ellenkezőjét kell tenni ebben az országban. Ha egy kicsit belegondolunk ebbe, bevallom őszintén, olyanra még nem nagyon volt példa talán még a világban sem, hogy ugyanazok az emberek egyszer azt mondják, hogy ebben az országban lehet adót meg járulékot csökkenteni, utána pedig azt mondják, dehogy csökkenteni kell, hiszen itt növelni kell az adókat, és 2006. július 1-jétől, majd szeptember 1-jétől igen gyorsan születtek meg a törvények, dobálták be az országgyűlési képviselőknek a törvényjavaslatokat, amelyek arról szóltak, hogyan emelkednek az árak, az adómértékek és a járulékok.
Ennek a következménye nyilvánvalóan az, ami most az országban van. A vállalkozók maximális mértékben kivárásra, túlélésre játszanak. Azt mondják magukban, nem igaz, hogy ennél egyszer csak nem lehet jobb, hogy nem jöhet egy olyan kormány, egy olyan változás az országban, amelyik odafigyel rájuk, és figyelembe veszi az ő érdekeiket is. Azt már jól látjuk, hogy ettől a kormánytól ezt nem várhatják. Ha az adótörvények vitájában 2007-ben azzal áll ki a parlamentben a kormány, a pénzügyminiszter, a kormánypárti képviselők, hogy tudják, majd 2009-ben csökkenni fognak az adók, azt már senki nem hiszi el. Senki! Frakcióvezető asszonynak is mondom, ne tessenek azzal a trükkel jönni, hogy majd 2009-ben elfogadnak egy olyan törvényt, miszerint a 2010-es választások után csökkenni fognak az adók. A magyar emberek, a magyar vállalkozások ezt már nem fogják megenni. Lehet, hogy az ön frakciótársai meg fogják enni és meg fogják szavazni, de elég volt. Elég volt a becsapásból, elég volt a mellébeszélésből!
Ha a lelkiismeretüket egy kicsit helyre akarják tenni, akkor azt javaslom, fontolják meg ezt a módosító javaslatot - erre államtitkár úr figyelmét is felhívom -, és a társadalombiztosítási járulék mértékét január 1-jétől csökkentsük 3 százalékkal. Máris hallom a kérdést, hogy mi lesz ennek a forrása, merthogy az ország a konvergenciaprogram hálójában vergődik, és a konvergenciaprogramban ez van meg az van, meg amaz van. Egyébként az is benne van, hogy vagyonadó lesz, de úgy látom, az már kicsúszott a konvergenciaprogram hálójából. No lám, mégiscsak vannak olyanok, amik benne vannak, de nem teljesülnek. Véleményem szerint el kell gondolkodni azon, hogy már 2008-ban lehet csökkenteni a társadalombiztosítási járulék mértékét. Hogy miből? Például abból a többletbevételből, amiről az Egészségbiztosítási Alap tekintetében áradoznak. Azt mondják, hogy az egészségügyi reform sikeres, az egészségbiztosítási kasszában többletbevétel van. Nos, például ezt a pénzt adjuk vissza a vállalkozóknak, és próbáljuk őket ösztönözni arra, hogy kisebb élőmunkateherrel nagyobb teljesítményt tudjanak elérni, több munkahelyet tudjanak teremteni. Ők ezt hajlandók is lennének visszatenni a saját vállalkozásukba, kvázi a magyar gazdaságba.
Vagy mondok egy másik forrást. A Pénzügyminisztérium vezetése, miniszter úr is többször elmondta, hogy ebben az évben többletbevétel várható az eltervezett költségvetéshez viszonyítva. Ennek a mértékéről lehet vitatkozni, de én úgy gondolom, hogy ez megközelíti a 200 milliárd forintot. Ez az információ nem tőlem származik, hanem magától a pénzügyminiszter úrtól. Ha ezt szépen összeadogatjuk, összerakjuk, akkor kijön, hogy már ebben az évben 300 milliárd forint többletbevétele van a költségvetésnek. Ha tehát ez a pénz, ez a forrás megvan, akkor azt javaslom, bátran vágjunk bele abba, hogy a következő évben csökkentsük a járulékot és az élőmunkaterheket, hiszen ennek a forrása már ebben az évben megképződött. Csak nem abban kellene gondolkodni, hogy milyen jó az a forrás, amit a kormány beszed, és még jobb azt elosztani, hanem igenis, az ígéreteket kellene teljesíteni, ki kellene állni a magyar társadalom elé, és azt mondani, hogy bocsánat, 2003-tól 2006-ig, 2007-ig átvertük önöket, csökkentést ígértünk, mégis emeltünk, de ím-lám most ebből visszaadunk egy morzsányit - a 3 százalék azért egy morzsánál kicsit több -, és kedves vállalkozók, 2008. január 1-jétől csökkentjük a társadalombiztosítási járulékokat.
No, azt kérem, hogy ezen gondolkodjanak el, tisztelt képviselőtársaim, és ha elgondolkodnak, akkor biztosan meg is fogják szavazni a módosító javaslatot.
Köszönöm szépen.
