DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Néhány alapvetést szeretnék rögzíteni napirend előtti felszólalásom kezdetén. Fontos, hogy az adófizetésre kötelezettek fizessenek adót. Fontos, hogy ebben az országban ne azt a középosztályt sarcolják újabb adókkal, aki eddig is vállán vitte a költségvetés terheit, hanem tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az adózók körét kiszélesítsük, és akik eddig nem fizettek adót vagy hiányosan fizettek adót, a jövőben ők is adót fizessenek. Ebben egyetértünk a kormány erőfeszítéseivel.
Nem az a baj, hogy APEH-vizsgálatok folynak, hanem az, hogy összevissza beszélnek a vizsgálatot végzők. Az összevissza beszéd alapja pedig a hiányos törvényi szabályozás.
Mit állít az APEH az egyébként nyilvánosan honlapjáról letölthető tájékoztatóban? Azt állítja, hogy nem elég szigorúak a büntető törvénykönyv szabályai, az adócsalásra vonatkozó paragrafusai, nem elég szigorúak az adótörvény szankciói ahhoz, hogy mindenkit elriasszanak az adócsalástól.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a szigort pótolja ez a tájékoztató, amelynek egyetlen célja van: az adócsalókat elriasztani. Az az én kérdésem a miniszter úrhoz, hogy a végrehajtó hatalom utasításaival pótolhatja-e a hiányzó törvényi szabályozást. Tisztelt Miniszter Úr! Jogállamban, demokráciában ez még egyetlenegy kormánynak nem sikerült.
De ha már itt tartunk, szeretném megkérdezni, hogy miért nem a törvények szigorítását kezdeményezte miniszter úr ahhoz, hogy el lehessen riasztani az adócsalókat. Vagy miért nem alkot a kormány törvényt arról, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatnak mi az eljárási menete? Összesen két szakasz található az adózás rendjéről szóló törvényben, például a becsléssel megállapítható adóalapról, de nincs egy koherens jogszabályi háttere és törvényi eljárási szabályozása annak, ami egyébként a jogbiztonságot jelentené, hogy mit jelent az a sok összevissza beszéd, amiből az elmúlt napokban önök többféle variációt mutattak nekünk.
A baj azzal van, hogy emiatt Magyarországon nincs ember, aki elhiszi önöknek, hogy ugyanolyan elvek és ugyanolyan vizsgálati módszer alapján vizsgálta az APEH a főnökeit, a pénzügyminisztert és Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, mint amilyen elvek alapján vizsgálja egyébként a magyar vállalkozókat, adófizetőket vagy adott esetben ellenzéki képviselőket.
És hogy milyen ellentmondásos volt ennek a háttere, csak hadd mondjam a három variációt. Kezdetben arról volt szó, hogy vagyonosodási vizsgálat indult. Később ezt adóellenőrzésre változtatták, a ma reggeli hírek szerint már csupán adóegyeztetésekről van szó.
Tisztelt Miniszter Úr! Az adóhivatal nyilatkozatai abban sem voltak következetesek, hogy először hivatkoztak valami számítógépes véletlen rendszerre, majd később ez is változott, és kiderült, hogy a kiválasztás nem véletlenszerű, hanem nagyon is célzatos. Csak el kell olvasni az önök tájékoztató anyagát, és mindenre választ kapunk.
Az APEH honlapján olvasható, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatokra az adózó magánszemélyek nem véletlenszerűen, hanem célzottan kerülnek kiválasztásra - még mindig az ön szövegét, illetőleg az APEH tájékoztatóját idézem -, az ellenőrzés tehát már egy gyanút fogalmaz meg. Mindezek mellett pedig erős a gyanú arra is, hogy az adóhivatal az Alkotmánybíróság által tiltott, készletező adatgyűjtést is folytat.
De idézhetnék itt miniszter úrtól a múlt heti interpellációra adott válaszából, amely szerint az egyébként nyilvános ingatlan-nyilvántartást, cégnyilvántartást és különböző járműnyilvántartásokat veszik alapul, amiről ön azt állítja, hogy nyilvános.
Tisztelt Miniszter Úr! Mióta nyilvános és mindenki számára hozzáférhető az ingatlan-nyilvántartásnak az a része, amellyel önök dolgoznak, amely az egyedi adatokat, a vételárat, a hitelt, a fizetési feltételeket taglalja, vagy mutasson nekem egyetlenegy nyilvános gépjármű-nyilvántartást! Azt látjuk, hogy ebben a történetben mindenki összevissza beszél.
Vonatkoztassunk el attól, hogy valóban érint ez a vizsgálat néhány képviselőt is vagy politikust. Számomra mégiscsak az a legfontosabb kérdés, hogy a hétköznapi esetekben mire számíthatnak az adózó állampolgárok, akiknél nem áll rendelkezésre a nyilvánosságnak az az eszköze, ami egyébként a közélet szereplőinek rendelkezésére állt, vagy az érdekérvényesítés lehetősége jóval kisebb.
Az eset pontosan rávilágít a vagyonosodási vizsgálatok körüli jogbizonytalanságra. Látható, hogy nincs törvényi garancia sem a bizonyítás szabályaira, sem az elévülési időn túli (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) bizonyítás vizsgálattartamára és tilalmára, sem a bizonyítási teher törvényi feltételeire, sem az átlátható (Az elnök ismét csenget.) eljárási szabályokra, az adatvédelem pontosítására, és arra, hogy készletező adatgyűjtést…
