PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Reménykedhetnek-e a pikkelysömörös betegek? A mai napirend utáni felszólalásomban erről a fontos kérdésről szeretnék beszélni itt a tisztelt Házban.
A psoriasis, azaz a pikkelysömör valóságos népbetegségnek számít. Az európai országokban az össznépesség másfél-két százalékát érinti. Magyarországon 140-200 ezerre tehető a betegségben szenvedők száma. A betegség súlyossága, gyakorisága és krónikus volta mind a társadalomra, mind a betegekre jelentős terheket ró, az életminőséget a daganatos vagy a szívbetegeknél tapasztalható mértékben rontja.
Az elmúlt szombaton, október 27-én rendezték meg Európában, így hazánkban is a psoriasis világnapját. A Semmelweis Egyetem bőrklinikáján ehhez kapcsolódóan orvos-beteg pikkelysömörfórumot tartottak. A beszélgetésen a kezelésre szorulók elsősorban arra voltak kíváncsiak, milyen javulási kilátásaik vannak a tudomány mai kutatásai alapján. Vagyis az új technikai lehetőségek hozhatnak-e számukra is tünetmentességhez vezető terápiát. Kárpáti Sarolta professzor, a Magyar Dermatológiai Társaság elnöke elmondta: a pikkelysömör a népesség jelentős részét érintő megbetegedés, szinte bizonyosan előfordul mindenkinek a környezetében. Meg kell állapítani, hogy mégsem kapnak kellő figyelmet és segítséget az ezzel az örökletes kórral küszködő emberek. Pedig ma már ők is élhetnének teljes életet, mert van néhány olyan korszerű eljárás, amely hatékonyan segít e betegség tüneteinek az enyhítésében.
A professzor asszony felhívta a figyelmet arra is, hogy a pikkelysömör ugyan ma még nem gyógyítható, de a betegséggel való együttélést megkönnyíti a megértő megközelítés, így csökkenthető a kór által érintettek társadalmi kirekesztettsége is. Sokat segíthetnek a betegek érdekeit képviselő civil szervezetek is vagy az ápolást nyújtó önkéntes egyesületek. Felvilágosító munkájuk eredményeképpen elérhető lenne, hogy a betegek megértsék betegségük lényegét, ugyanakkor a környezet és a közvélemény valós tájékoztatást kapjon, s ezáltal a betegség szenvedői magabiztosabban mozoghassanak környezetükben, nyugodtabban beszélhessenek bajukról.
A budapesti világnap iránti nagy érdeklődés is alátámasztotta: le kell számolni a betegséggel kapcsolatos téves mítoszokkal, és arra kell késztetni a döntéshozókat - itt az Országgyűlés falai között -, hogy a lehető legkedvezőbb módon juttassák a betegeket a gyógykezeléshez, a szükséges gyógyszerekhez, a legkorszerűbb terápiákhoz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg komoly problémáról van szó. Az emberek igénylik, kérik és várják a segítséget, de azt nem kapják meg igazán. Ebben szerepet játszhat az is, hogy nem halálos betegségről van szó, igazából nem is kell feküdni vele, ezért az OEP nem sok figyelemre méltatja. Ugyanakkor nagyon kellemetlen és gátlásokat okozó nyavalya ez, egy életen át elkísér mindenkit. De lehet tünetmentesíteni, és ez a lényeg: ha megkapják a valós kezelést a betegek, illetve tájékoztatást kapnak a betegségük lényegéről. Tehát megértik: hiába mennek tovább és tovább, nevesebb és drágább magánrendelőkbe, javulást az nem hoz. Viszont az odafigyelés, a rendszeres ápolás, az egyszerű kenőcsölés valóban a legjobb megoldás.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.
