DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány költségvetése azt prognosztizálja, hogy a gazdasági növekedés jövőre 2,8 százalékos ütemű, míg a deficit nagysága a GDP-re vetítve 4,1 százalékos lesz. A szakértők egybehangzóan megállapítják - nincs olyan szakértő, aki ne azt állapítaná meg -, hogy ez csak óhaj. Sőt az is megállapítható, hogy a gazdaság immár maradandóan eltért a konvergenciaprogramban felvázolt úttól, és majd ezt is szeretném érinteni a következőkben.
A jövő évi költségvetés keretszámai rendkívül bizonytalanok. Ezt az Állami Számvevőszék állapította meg a jelentésében. A képviselő úrnak szeretném mondani az iménti felszólalására vonatkozóan, hogy teljesen helytelenül tetszett megállapítani azt, hogy biztatóak a kilátások, hiszen a legutóbbi felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy a gazdasági várakozásokban most egy negatív periódus tapasztalható. Ezek pedig a jövő szempontjából rendkívül fontosak.
Ha nézzük a költségvetést, a magam részéről a fő gondnak azt tekintem, hogy túltervezték a 2008-ra várható gazdasági növekedést. A kormány előrejelzése, mint már mondottam, 2,8 százalékos bővülést vár, ugyanakkor ismertek az idei adatok, különösen sajnos a mögöttünk hagyott negyedévi adat. És ezek igazán jóval nem kecsegtetnek.
Szintén szakértői észrevételeket szeretnék mondani Wiener György képviselőtársamnak, hogy a szakértők azt mondják, nagy valószínűséggel 2 százalék körüli GDP-növekedés várható a következő időszakban. Függetlenül attól, amit ő mondott, mert sok igazságot tartalmazott, amit elmondott, és meg is lepett engem, hogy nem gazdasági szakemberként ennyire kerek gazdasági értékelést próbált adni, de különösen szembetűnő ez a 2 százalék körüli teljesítmény, ami jövőre várható, hogyha a környezetünk, azaz a versenytársaink, a környezetünk országainak a jövőre becsült teljesítményeivel vetjük ezt össze, hiszen Szlovákiában 9 százalék, a lengyeleknél, a románoknál 6 százalék körüli növekedést prognosztizálnak. És igenis gazdaságilag, egy gazdasági szakember értékelése alapján azt kell mondani, hogy sajnálatos módon egy 2 százalék körüli növekedés stagnálást jelent. Stagnálást jelent, és különösen két társadalmi réteg számára. Egy 2 százalék körüli növekedés semmiféleképpen nem segíti elő a középréteg felzárkózását, és különösen elmarasztaló a szegények számára, mert azok számára bebetonozza a jelenlegi helyzetet. Tehát ez a 2 százalékos gazdasági növekedés engem nem tölt el semmiféleképpen örömmel. Sajnálatos módon ugyanakkor realitás, vélhetően e körüli érték várható, de ez ezt jelenti.
A másik gond - és erről nem igazán sokat beszéltünk az eddigiekben -, hogy a költségvetés bevételeit nem igazították hozzá a csökkenő inflációhoz. Ismeretes dolog, hogy a költségvetés kedvező helyzetben van, ha az infláció növekszik, mert akkor a bevételei nagyobbak lesznek, a kiadásait pedig tervszámok alapján teljesíti. De most azért mégis egyfajta csökkenés várható a jövő évre. Most megint más dolog, hogy a jövő évi 4,5-5 százalék között, amit prognosztizálnak, több, mint amit a kormány a költségvetésben betervezett, de hát azért ott is törekszik majd a kormány egy kis többletbevételt elkönyvelni, ugyanis azt tudjuk, hogy az ilyen többletbevételeket gyakorlatilag szabadon használja fel, az már nem az Országgyűlés előzetes, hanem utólagos jóváhagyásával vagy utólagos elfogadásával történik. Tehát azt kell mondani, hogy az idei 7,5-7,7 százalék körüli várható infláció egy tetemesebb többletbevételt eredményezett a kormánynak.
Külön problémát fog jelenteni, és úgy gondolom, ezzel a költségvetés nem igazán számol, az ingatlanadó. Azt a körülbelül 400 milliárd forintot, amit ebből a költségvetés bevett, az önkormányzatokon keresztül kellene neki, tisztelt képviselőtársaim, bevenni.
(12.40)
De azért tessék már végiggondolni, hát most is van az önkormányzatoknak lehetősége kommunális és építési adó kivetésére, és mégsem tudtak vele élni az esetek többségében, mert olyan szomorú szociális helyzetben van a gazdaság, hogy ezt nem tehették meg. Akkor tetszenek gondolni, hogy most ezt a többlet-ingatlanadót ki fogják vetni? Az a gyanúm, hogy ugyanúgy fogunk ezzel is járni, mint ahogy a luxusadóval jártunk. Tehát ez a 400 milliárd megítélésem szerint nem fog a költségvetésbe bekerülni.
De bizonytalanságot okoznak azok a tételek is, amelyeket a kiadási oldalon kíván a kormány megtakarítani, az egyoldalú, minden egyeztetés nélküli kiadáscsökkentésnek korlátai vannak. Amíg a hatályos törvények tartalmaznak, ha tetszik, ha nem, bizonyos támogatásokat, amelyeket lehet faragni, lehet átmenetileg egyoldalúan csökkenteni, de hát azért a minimális kórházi ellátást, a minimális iskolai ellátást és számos más szociális ellátást fenn kell tartani, tisztelt képviselőtársaim. Tehát ezen a téren olyan igazi nagy nadrághúzást pillanatnyilag nem lehet tenni, mert ha mégis megtesszük, akkor pedig teljesen reménytelen szociális válságba kerül ez az ország, amiből valóban nincs kiút.
Aztán nézzük egy pillanatra meg azt a helyzetet, ami a nyugdíjreform keretében zajlik, hisz azt is el tetszettek mondani, hogy ennek lesz majd igazán kiadáscsökkentő hatása. Ezek a szigorítások elsősorban a jövő évben nyugdíjba menők és az utána nyugdíjba menők szempontjából jelentősek. Ezért a jövő évi költségvetésben én erre vonatkozóan nagy megtakarítási lehetőséget nem látok, viszont annál nagyobb szociálisválság-előidéző hatása lehet, hiszen azok az emberek, akik jövőre 12 százalékkal kevesebb pénzért fognak nyugdíjba menni, mint ha ebben az évben mennének, a jövőre várható inflációs árnövekedés hatására még nehezebb körülmények közé kerülnek, és valóban ez újratermeli a szociális válságot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, erről a költségvetésről összességében kijelenthető, hogy valóban nincsenek benne alapvetően újabb megszorítások, csak hát a jelenlegiek, az ez éviek fönnmaradtak. Ezek fönnmaradtak, hiszen ez viszont - mindenki tudja - éppen elég megterhelés az adófizetőknek, de főleg a kis- és középvállalkozásoknak. Említettem már egy kétperces hozzászólásomban a kis- és középvállalkozások célelőirányzatában talált pénzeket. Ha figyelembe vesszük azt, hogy volt már pontosan az önök idejében 20 milliárd forintos is ez az összeg, most pedig 2,2 milliárd, ami összehasonlító áron mintegy 1,6 milliárdnak felel meg, akkor legyenek szívesek már megmondani, hogy például hogyan fognak ezek a kis- és középvállalkozások a verseny szellemében fönnmaradni, hogyan tudnak jól teljesíteni egy ilyen drasztikusan csökkenő állami támogatás mellett, miközben azok az adatok, amelyeket a mellettünk lévő országok prognosztizálnak, körülbelül ilyen nagyságrendű támogatásokat biztosítanak nekik.
Tehát meg kell állapítani, hogy bizony-bizony a 2008. évi költségvetés is kiigazító költségvetés, jövőre is maradnak azok az adóterhek, amelyek már ma is Európa egyik legmagasabb adóztatású országává tették hazánkat. A jövő évi költségvetés hasonló terheket ró a lakosságra és a kisvállalkozásokra, mint az idén, és a kiadások is lényegében maradnak, sőt bizonyos nadrágszíjhúzásokkal csökkennek.
Azt is meg kell jegyezni, hogy a bevételek vonatkozásában lassan-lassan elapadnak azok az egyszeri tételek, amik az idén segítették a költségvetést, privatizációs bevételek és más hasonló dolgok, hiszen lassan már nincs mit eladnunk. Ilyen feltételek mellett csupán csak óhaj lehet azt várni, hogy a költségvetés egyensúlya javulni fog. Az államháztartási hiány biztosan több lesz, mint 4,1 százalék, azaz az eladósodottságunk egyértelműen növekedni fog. Ezért az ezekkel a feltételekkel elkészített költségvetést a Kereszténydemokrata Néppárt semmiféleképpen nem tudja támogatni.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiban.)
