DR. NAGY KÁLMÁN
DR. NAGY KÁLMÁN
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2008. évi költségvetés egészségügyi fejezetének áttanulmányozása számos gondolatot vetett fel bennem. Amikor egy ilyenfajta, ilyen ívű módon, egy következő évnek gyakorlatilag teljes részletességű kiadásait-bevételeit megtervezzük, akkor az alapvető, az egész országot, annak lakóit érintő és az egészségügyi ellátásokat meghatározó fő irányvonalakat mindenképpen meg kell határozni ahhoz, hogy stabil, biztos úton lehessen továbblépni.
Azt tudni kell, hogy az egészségügyi ágazatban az elmúlt években - az elmúlt évben pedig extrém mértékben - súlyos leépítések kerültek sorra. Átstrukturálódott az egészségügy bizonyos fokig, és a legnagyobb probléma véleményem szerint az, hogy az egészségügyi kormányzat mintegy kivonul a feladatok mögül. A költségvetési irányszámok is ezt tükrözik. Számos olyan helyrehozhatatlan probléma is van, amely ma már nagyon nehezen értékelhető, és talán soha nem lesz olyan, mint régen, és én bátran kimondom azt, hogy olyan, mint például az 1970-1980-as években. Összeomlott a gyerekek egészségügyi ellátása, a preventív ellátás, a gyerekek egészségügyi felügyelete, a védőnői rendszer, az orvosi rendszer szétválasztása. A minisztériumi felügyeletnek gyakorlatilag a megszűnése hihetetlen károkat okozott. Ma a gyermekeket védő hálózat nem képes arra, hogy segítse azokat a népegészségügyi feladatokat, amilyen például a gyereklétszám növelése, illetve a gyerekek felnevelése.
Azt kell mondanom, hogy az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet kvázi leépült a maga 9 millió forintos támogatásával, költségvetésével; ez nevetséges egy olyan országban, ahol gyerekek az elmúlt időszakban egyre csökkenő számban születnek. Még azt a kevés gyereket sem tudjuk megvédeni. De számomra elképesztő az is, hogy az ágazati kutatás-fejlesztésre mintegy 80 millió forintot szán az egészségügyi kormányzat, abban az időszakban, amikor az egész világ kitapinthatóan új feladatokra készül az egészségügyben. Döbbenetes az is számomra, hogy ugyanakkor a biztosítás regionális felügyelete ennek gyakorlatilag a nyolcszorosát kapja, holott ez a kormányzati szerv - amelyet így is nevesít a költségvetés - gyakorlatilag egyetlen dolgot csinál: megvédi az egészségügyi kormányzatot a betegekkel szemben. Eddig a betegek, érezvén annak súlyát, hogy ők igazából ennek az államnak az állampolgárai, hogy a választott, és akire feltekintenek, aki a végső segítség: az egészségügyi miniszterhez fordulhattak, most egy olyan beiktatott szervhez fordulnak, amelynek az a feladata, hogy gyakorlatilag elhárítsa azokat a problémákat, amelyek eddig közvetlenül az egészségügyi miniszternél csapódtak le.
Hihetetlen érzés ez, hogyha azt mondjuk, hogy a roma gyermekek támogatására elkülönítünk összegeket. Igenis, a roma gyerekeket támogatni kell. Méghozzá én olyan vidéken élek, és életemnek egy komoly fejezetében kifejezetten velük és értük dolgoztam, azt kell mondanom azonban, hogy az az egészségügyi rendszer, amely hosszú évtizedeken keresztül működött, megvédte a nem roma és roma gyerekeket egyaránt.
Utoljára még egy fejezetről szólnék, a határon túli magyarok támogatásáról. Ez minden idők legalacsonyabb összege. Minden idők legalacsonyabb összege! Nem próbálom ezt a nemzeti érzésre és olyan alapokra helyezni, amelyeket általában számon szoktak kérni, hanem a racionalitásra. A határon túli magyarok támogatása révén a magyar egészségügy bevételekhez jutott. Nem kicsi, óriási bevételekhez jutott. Bevételekhez jutott, azért, mert a hírünk túljutott a határon, olyan helyeken, ahol eddig ezt fel sem mérték.
Azt gondolom, hogy a költségvetésről ilyen röviden nagyon nehezen tudnék többet, részletesebben mondani, ahhoz sokkal több idő kellene, mégis azt kell mondanom, hogy nem látom benne az alapvető prioritásokat, nem látom benne az egészségügyi átalakulásnak azt a fajta magvát, amely előrevisz. Végezetül azt kell elmondanom, hogy minden, ami a fejlesztéssel kapcsolatos, az a 247 milliárd forint, az egy ígéret. Egy ígéret, amely vagy teljesül, vagy nem, de itt előre megmondom, hogy nem fog teljesülni.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
