BEBES ISTVÁN
BEBES ISTVÁN
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen a 2008-as költségvetés tárgyalását követően szükség van arra, hogy a 2008. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról is szóljunk a mai napon. A korábbiakban már egyértelművé tettük, hogy a 2008-as költségvetés nem hoz megoldást az ország igazi problémáira.
Azt gondolom, hogy ezzel együtt a 2008. évi megalapozó törvények módosítása sem segíti ennek a költségvetési törvénynek a végrehajtását.
A kormány a korábbi években lazította az államháztartási törvény szabályait, és véleményem szerint jó néhány esetben minden felelősség nélkül költekezhetett, átléphetett a parlament döntésein. Most természetesen némely esetben megpróbál magának korlátokat szabni, és az elkövetkezendő időszakban ezeket természetesen megpróbálja végrehajtani.
Négy dologhoz szeretnék a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatosan néhány megjegyzést fűzni. Az egyik: az államháztartási törvényhez kapcsolódóan szeretnék arról szólni, hogy a költségvetési bevételek és kiadások, illetve a hiány, a többletek elszámolásával néhány kérdést az Európai Unió szabályai szerint rendez. Ez helyes, hiszen a korábbiakban ez nem volt így meg. Én azt gondolom, hogy az európai uniós bevételekkel való szabályszerű, átlátható, gondos gazdálkodás feltételeit próbálja megteremteni, ezt próbálja pótolni visszamenőlegesen, hiszen az a korábbiakban hiányzott.
(15.50)
A másik, amit szeretnék jelezni - és ez természetesen az államháztartás szabályai közül való szintén -, hogy a 2008-as költségvetés benyújtásakor is hiányzik a költségvetés középtávú kitekintése. Most a kormányzat olyan szabályt alkot, amelyet eddig sem tartott be, hiszen az eddigi két év helyett most hároméves kitekintést ír elő a költségvetési szabályok között.
Azt gondolom, ez elég furcsa, hogy először meghozzuk a költségvetést, amely a következő évet takarná, majd pedig ehhez próbáljuk három évnek a történéseit igazítani. Úgy gondolom, hogy a korábbi években, főként a Fidesz-kormány idején, volt olyan, hogy megalkottuk először a hároméves szabályokat, amelyekben meghatároztuk azt, hogy milyen mozgástere lehet a következő éves költségvetésnek, majd pedig meghoztuk a költségvetési törvényt is. Most igazán ez a törvény a jelen pillanatban olyan lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy majd a költségvetési törvény meghozatala után, februárban kell bemutatniuk a középtávú prognózist az elkövetkezendő időszakban, és persze ezt nem törvényerőre emeli, és emellett persze nem is teszi kötelezővé, hiszen csak annyit mond ki, hogy az államháztartási törvény felhatalmazza a kormányt arra, hogy februárig közzétegye, ha úgy gondolja, ezt a prognózist, de természetesen a kötelezővé tétel hiányzik ebből.
A harmadik, amit már a korábbi időszakokban is próbáltam jelezni, hogy nagyon sok ellenőrzési kötelezettséggel bírnak az önkormányzatok. Nos, az államháztartási törvény keretein belül szólni kell a belső ellenőrzés rendszeréről is, amelyben igazából a jelenlegi törvényjavaslat egy igazi bürokrata megoldást talál. Például minden ellenőrnek regisztráltatnia kell magát a Pénzügyminisztériumnál, ezáltal belső ellenőrök, akik a korábbiakban független ellenőrök voltak, most, valószínűleg ezen törvényjavaslat által, a kormánynak bizonyos ellenőrzéséhez is fognak csatlakozni. Úgy érzem, hogy ez a törvényjavaslat igazából az önkormányzatok autonómiáját is korlátozza ezzel, ráadásul még mindezek költségeit ráhárítja az önkormányzati szférára is.
A következő, amiről szeretnék még néhány gondolatot mondani, főként azzal a résszel foglalkozik, amelyben az önkormányzatoknak az évközi pótigénylést szükséges megigényelni, és természetesen ez előírja számukra, hogy ezt elektronikus úton kell megtenniük. Kérdezem én, hogy ezt a 3200 önkormányzat miért csak elektronikus úton teheti meg. Megvan-e ehhez ennyi önkormányzatnak a feltételrendszere? Mibe fog ez kerülni az önkormányzatoknak, hiszen azt gondolom, ha egy ekkora rendszer feltételei nincsenek meg, azokat meg is kell teremteni. Ez igazából többletköltségeket jelent az önkormányzatok számára az elkövetkezendő időszakban. Hogyan tudják például ezeket a költségeket a kistelepülések megfizetni az elkövetkezendő időszakban?
Végezetül pedig szeretnék visszatérni pár gondolattal az önkormányzatok társulási kötelezettségeire is. Úgy gondolom, hogy önkormányzatok, valamennyien közösen határoztunk arról, hogy kistérségi társulásokban működünk együtt, valahol bizalmi elven teremtettük meg ezeket a kistérségi társulásokat; most a jelenlegi szabályozás egy bizonyos bizalmatlanságot is megteremt az önkormányzatok között, hiszen a jelenlegi szabályozás esetén, abban az esetben, ha az önkormányzatok nem állnak helyt, akkor természetesen inkasszót nyújthatnak be a kistérségi társulások.
(Szűcs Lajos elfoglalja jegyzői székét.)
Azt gondolom, ez egy csomó feszültséget fog majd keletkeztetni az önkormányzatok esetében, és bizony megkockáztatom, hogy ez bizonyos mértékig az önkormányzatok önállóságát is csorbítja. Amellett persze, hogy csorbítja, egy csomó jogosítványt kivesz a kezükből, és bizony előrevetíti egy esetleges tanácsi rendszer visszahozatalát is az elkövetkezendő időszakban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ugyanúgy, mint ahogy a 2008. évi költségvetési törvény, a 2008. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosítása sem támogatható, és kérem is azt, hogy képviselőtársaim ezt a törvényjavaslatot ne támogassák.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
