DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valahol ott folytatnám, ahol Borsos úr a gondolatait befejezte, hogy legalább az általános vita képe legyen meg a salátatörvény kapcsán. Őszintén szólva sokat gondolkodtam azon, hogy vajon, ha a költségvetési törvényt megalapozó törvényt - figyelemmel arra, hogy az ÁSZ követelményének eleget tegyünk - így külön tárgyaljunk, mennyivel jobban fogja tudni követni a közvélemény, hogy miről is van szó, hiszen laza egymásutánban beszélünk hol az egyik törvényről, hol a másikról, mert sok törvény egyidejű, egy törvényben való módosításáról van szó most is. De legalább az Állami Számvevőszék kérésének eleget tettünk, legalább mi, akik itt bent ülünk, ha követjük a másik gondolatát, tudjuk, hogy éppen miről beszél. Igazából ennek a törvényjavaslatnak az általános vitájához annyit lehet mondani, hogy egy része valóban megalapozza a költségvetést, egy másik része olyan törvénymódosításokat tartalmaz, amelyeknek úgy egyébként a költségvetési törvényhez igazodóan, illeszkedve most indokolt a módosítása.
Így van ez a környezetvédelmet érintő két, most módosítandó törvény kapcsán is. Az egyik egyértelműen a megalapozás keretébe tartozik, hiszen a törvényjavaslat 5. §-ában megcélzott vízkészletjárulék-módosító passzusok természetes módon elfogadásuk esetén megalapozzák az e címen a költségvetési törvényben szereplő tételt. Ezzel kapcsolatosan szeretném fölhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy jó két éven keresztül változatlan mértékű vízkészletjárulék alapján fizették ezen erőforrás használatáért a díjat azok, akiket ez terhelt. Ennek egy inflációkövető, 15 százalékos emelését tartalmazza most ezt a törvényjavaslat.
Rendkívüli módon örülök annak, hogy e vonatkozásban kizárólag a költségvetést megalapozó mozzanat az, ami benne maradt a törvényjavaslatban. Ennek megfelelően megmaradnak a 2005 vége óta érvényesülő, fontos mentességek - mezőgazdasági öntözési, rizsföldekre vonatkozó és a halgazdálkodókra vonatkozó mentességek -, hiszen ezen vízhasználatoknak egyéb olyan haszonvételei is vannak, amelyek mindenképpen arra vezettek néhány esztendővel ezelőtt, hogy e vízhasználatok vízkészletjárulékkal való terhelését nem tartottuk indokoltnak. Megmaradnak tehát ezek a mentességek, hiszen esetükben nem érvényesülnek azok a megfontolások, amelyek a víztakarékos felhasználás egyéb szempontjai miatt más vízhasználatok esetében vízkészletjárulék-fizetési kötelezettséget írnak elő. Summa summarum: itt egy inflációkövető emelésről van szó.
A másik rendelkezés, ami a költségvetést megítélésem szerint csak áttételesen érinti, a hulladékgazdálkodási törvényjavaslat és annak a 17. §-ában megcélzott módosítása. Egyértelmű, hogy a közszolgáltatásokért fizetendő díjak dolgát valamikor egységesen, normális rendben kell majdan szabályozni. De ha eddig nem tudtunk idáig eljutni, akkor is indokoltnak tűnik az, hogy az önkormányzat akkor, amikor a közkeletű nevén szemétszállítási díjként ismert tétel dolgában döntenek - merthogy ők dönthetnek a továbbiakban is -, akkor egy, a korábbiakhoz képest szélesebb palettán alkothassák meg önkormányzati rendeleteiket, jobban vehessék figyelembe azokat az ingatlantulajdonosi és ingatlanhasználati viszonyokat, amelyeknek ezerszálú kötödése van a hulladékképződéshez és ezen keresztül a szemétszállítási díjhoz. Nyilván, aki kevesebbet van egy adott helyen, vagy ingatlanát nem is használja, vagy azon olyan használat folyik, ahol hulladékképződésre elvi lehetőség sincsen, ott az egytételű, mindenkire egyazon módon meghatározott szemétszállítási díj igazságtalanságokat takar. Ezért a javaslat azt tartalmazza, hogy a jövőben - más közszolgáltatásoknál már ismert módon - két tételben, tehát alapdíjban és hulladékürítési díjban határozhassa meg.
Fontos ugyanakkor, hogy ez a rendelkezés ne váljon kötelező érvényű uniformissá. Ennek megfelelően én személyesen egy olyan módosító indítványt terjesztettem be, ami valóban a mozgásteret bővíti. Ez az alapdíj plusz ürítési díj egy lehetséges többletverzió, amivel vagy él, vagy nem él a saját területi adottságait figyelembe véve a felhatalmazott önkormányzat.
A hulladékgazdálkodási törvény még egy ponton módosul, ez elsősorban későbbi dolgaink rendezésénél válik fontossá. Nevezetesen: 2009. július 1-jéig a '95. évi hulladéktömeg maximum 50 százaléka lehet az, ami lebomló szervesanyag-mennyiség lehet. Persze az lenne a legjobb, ha a lerakóra a lehető legkevesebb kerülne, kerülhetne. Ez nyilván még sok-sok minden kérdése, de ez a mostani módosítás egyértelművé teszi, hogy minek a hány százaléka az, amiben majdan mérhetjük ezt a teljesítményünket.
Mindezeket figyelembe véve - eljárásrendünket is - indokoltnak tartjuk, hogy ezeket a törvények vitassuk meg, és a költségvetés megalapozása keretei között a szükséges módosításokkal fogadjuk el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
