DR. SCHVARCZ TIBOR
DR. SCHVARCZ TIBOR
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A költségvetést megalapozó törvények módosításáról szóló javaslatban 25 törvény módosítására kerül sor. Erre azért volt szükség, mert az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság a korábbi évek rossz tapasztalatai alapján felhívta a kormány figyelmét arra, hogy ne a költségvetés zárórendelkezésében kerüljenek fontos törvények módosítására, hanem külön csomagban kerüljenek ezek a törvények a Ház elé. Egy régi anomáliára hívnám fel a figyelmet: egy költségvetési törvény zárórendelkezésében került bevezetésre annak idején az irányított betegellátási modell. Ezt kívántuk elkerülni akkor, amikor ezek a módosítások külön szedve, amint elhangzott, salátatörvény formájában kerültek a parlament elé.
Néhány, az egészségügyet érintő törvényről szeretnék beszélni. Az államháztartási törvény módosításra került azért, hogy ha az Egészségbiztosítási Alap költségvetése hiányos, akkor a hiány hogyan pótlandó. Szerencsére ebben az évben ennek az alkalmazására nem kerül sor. Remélhetőleg a jövő évben kerül sor az államháztartási törvény ilyen módosítására, hiszen jelenleg szufficites a biztosítási kassza, és bízzunk abban, a jövőben sem mutatkozik akkora hiány, hogy azt külön pótolni kelljen.
A törvényjavaslat foglalkozik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvény módosításával, mégpedig azért, mert bevezetésre került a rehabilitációs járadék mint új fogalom, és ennek megfelelően a rehabilitációs járadék után fizetendő nyugdíj-biztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti meg a Nyugdíj-biztosítási Alap részére.
Már szó volt arról, hogy a címzett és céltámogatásokról szóló törvény szintén módosításra kerül. S bizonyítandó azt, hogy a kormány prioritása az egészségügy, a céltámogatások között csak az egészségügy szerepel a jövőben. Tehát mindenképpen kiemelt prioritásként szerepel ez a törvény.
Az elmúlt időszakban a 21 lépés és a reformtörvények kapcsán a biztosítási alap megteremtése az egészségügyben és az egészségbiztosítás költségeinek biztosítása érdekében a költségvetés befizetett azok után, akik nem fizettek járulékot, így a nyugdíjasok, a gyerekek és az eltartottak után. De még mindig maradt a rendszerben egy sor olyan, aki fizethetett volna, de nem fizetett járulékot, és úgynevezett potyautasként vette igénybe az egészségügyi szolgáltatást. Ezért a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény módosítása kapcsán a méltányossági térítési díj és a támogatásnyújtás pontosítására került sor, valamint azok számára, akik nem fizettek járulékot, de fizethettek volna, a mulasztási bírság összegének a módosítására, emelésére került sor. A módosítás alapján a bírság összege természetes személynél 10 ezer forintról 100 ezer forintra nőtt, foglalkoztató és egyéni vállalkozó esetében pedig 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő összegre változott. Ez mindenképpen szigorítást jelent. Erre a szigorításra azért volt szükség, hogy az Egészségbiztosítási Alap költségvetése a jövőben biztosan tervezhető legyen, és mindenki, aki a biztosítási elvnek megfelelően igénybe vesz egészségügyi ellátást, fizessen egészségbiztosítási járulékot.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény is módosításra kerül. Itt az a módosítás került a törvénybe, hogy a támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozásával kapcsolatos bírság 80 százalékát az Egészségbiztosítási Alapba kell megfizetni.
A törvény zárórendelkezésében az ingyenesen juttatott és még el nem idegenített vagyonelemek értékesítési idejének meghosszabbítása is szerepel. Ez azért szerepel ebben a törvényben, hogy azok a javak, amelyek a biztosítóhoz kerülnek eladás folytán, de eddig még nem sikerült őket értékesíteni, a jövőben mindenképpen értékesítésre kerülhessenek.
Sajnálom, hogy Iván képviselőtársam nincs a teremben. Ő elmondott egy nekrológot a nyugdíjasokról, majd eltávozott a teremből. Szeretném az adást figyelemmel kísérők figyelmét felhívni arra, hogy nem olyan sötét és nem olyan vészes a kép, mint amit képviselőtársam felfestett, hiszen a soros nyugdíjemelés megtörténik, megtörténik azok nyugdíjának az emelése, akik 1990 és 1996 között mentek nyugdíjba, és novemberben visszamenőlegesen, a nyugdíjtörvénynek megfelelően pluszjuttatást kapnak a nyugdíjasok. Tehát nem olyan rossz a helyzet, az inflációt mindenképpen figyelembe vevő, összességében pedig az inflációt meghaladó mértékű nyugdíjemelésre kerül sor az idén, illetve jövőre. Tehát nem annyira rossz a helyzet, mint amit felfestettek.
Az előbb elnevezett salátatörvényt pontosan azért, mert nem a költségvetés zárórendelkezései között szerepelnek ezek a fontos megalapozó törvények, mindenképpen támogatásra és elfogadásra javaslom a tisztelt Háznak.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
