JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A költségvetést megalapozó törvények módosítására beterjesztett törvényjavaslatnak néhány, az önkormányzatokat érintő részével szeretnék foglalkozni. Volt már szó kétperces felszólalásokban és egyéb összefüggésekben erről. De tulajdonképpen mit is tartalmaz az államháztartási törvény módosításának konkrét javaslata? Az önkormányzatokkal kapcsolatban négy pontot lehet összefoglalni.
Az első pont a kincstári felülvizsgálat körülményeit, feltételeit szabályozza. A Kincstár eddig is jogosult volt az önkormányzatoknál a központi költségvetésből származó támogatások hozzájárulásának ellenőrzésére. Ez nem változik, ez nem új dolog. Ami változik, a helyszíni ellenőrzés szabályai. Ez is volt eddig, hogy lehetett helyszínen is ellenőrizni, csak nem volt az Áht.-ban szabályozva, hogy hogyan, milyen módon. Azt gondolom, ezzel mindannyian egyet kell hogy értsünk.
A második pont, ami változik, hogy átláthatóbbak, ellenőrizhetőbbek legyenek az önkormányzati költségvetési kapcsolatok, ezért egy új rend kerül bevezetésre, ez pedig az, hogy informatikai úton rendeződjenek az évközi igénylések, a lemondások, a központi költségvetési kapcsolatot megjelenítő kérelmek, igazolások. Pettkó Andrásra nézek, aki folyamatosan ezt szorgalmazza. Azt gondolom, 2008-ban ezzel a kérdéssel már kell foglalkozni.
Bebes képviselő úr hozzászólásában is kérdezte, hogy a kis önkormányzatokkal mi lesz. Képviselő úr, van egy átmeneti szabály. Most már nem leszek olyan biztos a hozzászólásomban, mint az előbb voltam, mert elfogadtam, hogy lehet, hogy ezt módosító indítvánnyal pontosítani kell, de a szándékot értsék. Arról van szó, hogy az informatikai lehetőségeket ki kell használni a közigazgatásban. Ha a legkisebb önkormányzatoknál gond van, készek vagyunk rá, hogy ezeket megoldjuk, de 2008-ban ezzel a kérdéssel már foglalkozni kell.
A harmadik ilyen pont a szociális normatívákkal van összefüggésben. A szociális normatíváknak új rendszere kerül 2008-ban bevezetésre. Itt nem akarjuk megengedni azt, hogy év közbeni pótigények jelentkezzenek. Erre a szabályozásra most az Áht. megteremti a lehetőséget. Nem akarok belemenni, mert hosszú időt vesz igénybe, de az önkormányzatoknál, ahol nincs kapacitásszabályozás, egyszerűen lehetetlenné teszik bizonyos normatívák költségvetési finanszírozását, mert év közben is meg tudnak nőni úgy az egyébként lehet, hogy jogos igények, amire a költségvetésnek nincs fedezete. Ezért ez a harmadik pont, amit a beterjesztett Áht.-módosítás tartalmaz.
A negyedik pontnak, úgy gondolom, csak pozitív üzenete van. Két olyan központosított előirányzat van, amelynél eddig az adott évben való felhasználást megengedte egy fél évvel kitolni a szabályozás, például szilárd burkolatú út felújításánál. A közbeszerzés, az időjárás, sok minden előfordul, az Áht. megengedi ebben az esetben, hogy nem az adott év és az azt követő félév, hanem az adott év és a következő év a felhasználás ideje. Erre sajnos a gyakorlatban volt példa, és nem az önkormányzat hibájából adódott, hogy a pénzfelhasználás kicsúszott. Ennek a technikai megoldását tartalmazza az Áht. módosítása. Azt gondolom, ezek mindenképpen költségvetést megalapozó célt szolgálnak.
Hadd szóljak a cél- és címzett támogatási rendszer módosításáról. Tudjuk, hogy új címzett támogatások az uniós forráslehetőségek miatt már nem indulnak. Céltámogatás viszont van. 2007-ben még két ilyen cél volt, 2008-tól egy ilyen cél lesz, a szennyvízcsatorna-beruházás. Ez olyan európai uniós támogatás, amit komolyan vesz az Európai Unió, tehát erre onnan van pénz, ezt nem kell a céltámogatásokban benne hagyni, viszont az egészségügyi gép-műszer beszerzésre nagy szükség van, tehát ez benne marad a rendszerben, és a mellékletbe ez belekerül.
Nagyon röviden még hadd szóljak a Bebes úr által többször kifogásolt önkormányzati adósságrendezési eljárásról. Nincs új szabály, képviselő úr, eddig is a 60 napot meghaladó tartozásnál kell adósságrendezési eljárást a vonatkozó törvény szerint a polgármesternek kezdeményeznie. Az új az, ha az önkormányzat a társulásnak tartozik. Nagyon remélem, hogy ilyen esetre az elkövetkező években nem kerül sor, de az eddigi tapasztalat azt mondja, hogy főleg önkormányzati választások után előfordul, hogy egy korábbi elkötelezettség esetében, egy társulásban elindított beruházásnál, programnál valamelyik önkormányzat nem akar vagy nem tud fizetni. Ebben a helyzetben mi történhet? Az adósságrendezési eljárás nem csődeljárás, tehát az önkormányzat számára ez egy nagyon barátságos fizetőképesség-helyreállítási eljárás, de ha a társulásnál van gond, ott is ugyanolyan lehetőséget kell kapni a társulásban részt vevő többi önkormányzatnak, mint a gazdasági élet más szereplői esetében is, hogy ne legyen lezáratlan az ügy, és húzódjon pénz nélkül. Akkor elindul egy eljárás, és ennek keretében rendezik a problémákat.
Azt gondolom, ezek olyan javaslatok, amelyeket támogatni kell, és ha valamely szándékban azt gondolják, hogy nem ez van, és kell pontosítás, abban állunk készséggel rendelkezésre, beszéljük meg, és pontosítsuk. De a szándékot értsék jól, hogy a költségvetés megalapozásánál ezt szeretnénk.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
