TASÓ LÁSZLÓ
TASÓ LÁSZLÓ
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2008. évi költségvetést megalapozó törvények módosításáról szóló 4009. számú törvényjavaslat három törvényéhez szeretnék hozzászólni, elsőként az 1992. évi XXIII. törvényhez. Úgy tűnik, hogy ez a módosítás egyfajta létszám-leépítési akcióhoz is vezethet, illetve tisztogatási akcióra kezd hasonlítani. A kihelyezés lehetőségének beiktatásával ugyanis megnyílik a lehetőség arra, hogy azokat a dolgozókat, akik nem igazodnak a mindenkori vezetéshez, nem lojálisak, és nem hajtják végre a megrendelt ellenőrzéseket, könnyebben tudják felmenteni. A másoknál végeztetett ellenőrzésnek is fontos része az, hogy ezzel is bomlasszuk a helyi közösségeket, és gyengítsük a közszféra dolgozóinak közösségét. Úgy tűnik, hogy a területet felügyelő miniszternek lesz lehetősége arra, hogy minden ellenőrzést kézileg vezéreljen. Kiépül tehát a következő fokozat a tanácsi rendszert megalapozó körülmények megteremtésére, és azt gondolom, most már világosan látszik: minden egyes lépés, minden egyes javaslat ebbe az irányba tart.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításával pedig egy újabb szelepet nyitnak meg a még maradék nemzeti vagyon eladására vagy inkább kijátszására. Ugyanis a törvénymódosítással a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re bízzák az állami tulajdoni részesedés értékesítését, vagyis ez a kézi vezérlésű csapat, ez a grémium a még állami tulajdonban lévő cégek részvényeinek eladásáról is dönthet.
Az igazság az, hogy ez bennünket már nem igazán lep meg, de vajon az ország lakossága tudja-e, ismeri-e a pontos körülményeket. Tudják-e vajon azt, hogy a nemzeti vagyon felett ez a hétfős testület korlátlanul gazdálkodhat vagy garázdálkodhat éppenséggel? Vajon tudja-e az ország lakossága, hogy maga a pénzügyminiszter három főt is delegálhatott ebbe a grémiumba? Vajon tudja-e az ország lakossága, hogy a pénzügyminiszter és a miniszterelnök úr - ketten - bármilyen nemzeti vagyontárgy felett rendelkezhetnek? Vajon tudják-e azt, hogy például a testület az Országgyűlés megkérdezése nélkül is eladhatná a Paksi Atomerőművet? Azért aggályos ez, mert mostanában úgy látom, jó néhány napilapban lehet látni az atomerőmű hirdetését, amely azért mégiscsak sejtet valamit. Vajon tudják-e, az ország lakossága tudja-e, hogy ez a testület még a levegőt is árendába adja, ez a testület rendelkezik a szélenergia, a vízenergia, a termálkincs felett? Vajon tudják-e, hogy bármit, amit tesznek és lépnek Magyarországon, ez a testület eldöntheti, vagy éppen akadályozhatja? Teljes szabadságuk van e tekintetben, és nincs sehova sem beszámolási kötelezettségük.
A 11. §-ban pedig egyszerűen arról szól a módosítás, hogy milyen módon lehet a visszatérítendő támogatásokat átalakítani vissza nem térítendő támogatásokra. Ez nem volt teljesen szabályozva az elmúlt időszakban - gondolom, azért sem, mert most lesz rá szükség. Magyarul, úgy néz ki, hogy készülnek arra, hogy a most kiadott támogatásokat, amelyeket elvileg vissza kellene téríteni, hogyan alakítsák át vissza nem térítendő támogatássá.
(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A 47. § helyébe pedig egy másik módosítás lép, amely arról szól, hogy itt már csak a kormányhatározatnak van lehetősége és szerepe arra, hogy meghatározza a fejezeteket, amelyeket akár három évre is kialakíthatnak.
Az elmúlt három évben egymás után minden alkalommal az Állami Számvevőszék jelezte, hogy nem az önkormányzatok gazdálkodásával van probléma, és nem a jogszabályszerűségével van gond, hanem a kormányzati szektorban van ilyen gond és probléma. Ettől függetlenül úgy látjuk, hogy mégiscsak az önkormányzatok kerültek a céltábla közepébe, és mégiscsak a települések közpénzfelhasználását szabályozzák és ellenőrzik állandóan. Úgy néz ki, ezzel egyetlenegy dolgot akarnak elérni: mégpedig azt hogy az önkormányzatokról bizonyítsák azt az ország lakossága előtt, hogy nem képesek arra, hogy ellássák a feladatukat.
Az előterjesztő az államháztartási törvény 64. §-ának (2) bekezdését cserélné ki, és felruházná a Kincstárat olyan jogkörrel, amellyel korábban csak az ÁSZ rendelkezett. Végezhetnek cél-, illetve témavizsgálatokat, és bármelyik pillanatban rendelhetnek el hatáskörben ellenőrzést. Most, amikor tudjuk, hogy az önkormányzatok létszámgazdálkodása erősen korlátozott, és leépítések sora volt az elmúlt néhány évben, akkor tudjuk, hogy pont elegendő az önkormányzatnál negyedéves elszámolást tartani, és azokra odakoncentrálni. Most egy dolog érhető ezzel csak el, hogy állandóan feszültségben tartsák az önkormányzat dolgozóit. Ez nyilvánvalóan azt a célt szolgálná, hogy újra bemutassák és jelezzék: ez a rendszer nem jó, új rendszerre van szükség, tanácsi rendszert kell felállítani, tanácsokat kell létrehozni, tanácselnököt kell kinevezni, és VB-titkárokat kell alkalmazni.
Összegezve: világosan látszik, ez a törvényjavaslat egy dologról szól, az Országgyűlést továbbra is mellőzni kell, sőt lehetőség szerint nem is kell vele foglalkozni, itt a kormány, elegendő a kormány Magyarországon, nincs szükség a parlamentre. Ugyanis a vagyonkezelő zrt. útján a vagyon felett rendelkezhetnek, és a kormány ezekkel a változtatásokkal abszolút teljhatalmat kap arra, hogy irányítsa az ország sorsát.
Tisztelt Jelenlévők! Ez az irány nem igazából jó, a törekvésből pedig látszik, hogy mi készül Magyarországon. Tisztelettel szeretném kérni az előterjesztőt, hogy vonja vissza és gondolja át: ezek a törvények arra alkalmasak, hogy minden közösséget szétverjenek Magyarországon.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
