KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt mondhatom, nagyon nagy nap és jelentős esemény előtt áll a Magyar Országgyűlés. Ilyen fontos törvényjavaslat vonatkozásában szinte egyedülálló, hogy ötpárti konszenzussal kerül a parlament elé egy javaslat. Nem is a kormány terjeszti elő, hanem az öt parlamenti párt.
Engedjék meg, hogy azt mondjam, talán nem véletlen, hogy ez a mostanában majdnem példátlan esemény egy másik, korábbi eseményhez - a génmódosított szervezetekkel kapcsolatos parlamenti határozathoz - hasonlóan szintén zöldkérdésben: a jövő, a környezet, az élhető világunk kérdésében kerül napirendre. Ez azt is mutatja, meggyőződésem, hogy ez az ügy, a jövőnk ügye valóban túl tud emelkedni a jelen, a mindennapi viták szintjén, és amikor a közös jövőnkről döntünk, akkor erről valóban tudunk közösen gondolatokat megfogalmazni.
Egyedülálló abban a vonatkozásban is ez a mai törvénytervezet-tárgyalás, hogy egy egyedülálló, a jogalkotás hazai történetében páratlan jogintézményt hozna létre, hiszen elsősorban nem a jelen jogi feltételeinek megvalósulását követni és ellenőrizni hivatott országgyűlési biztos intézményét állítja fel, hanem egy olyan intézményt hoz létre, amely egyedülálló módon egy következő nemzedék vagy következő nemzedékek jogilag talán nehezen megfogalmazható jogait, érdekeit is képviselni kívánja. Új dimenzió jelenik meg tehát a jogrendünkben, ez az, amiről az öt párt közös beadványa nevében az előbb képviselőtársam is szólt, hiszen nem kevesebbről szól ez az előterjesztés, mint hogy vannak-e a jövő generációinak, a jövő nemzedékeinek jogai, és hogy ez hogyan képviseltethető egy jelen jogrendszerben, hogyan kényszeríthető ki a jelen jogrendszerben egy tulajdonképpen még jogi értelemben jogosítványokkal nem rendelkező generáció érdekrendszere.
Úgy kell tehát megfogalmazni ezeket a jogokat, hogy ebben megállapíthassuk, melyek a kötelezettségeink a minket követőkkel szemben. A jövő nemzedékének biztosa munkájával tehát nem egyedi jogvédelmet fog döntően ellátni, hanem a következő generációk közös örökségének, azaz jogainak, érdekeinek védelmét. A jövő nemzedékek képviseletének törvényi szabályozása révén bővül az alapjogok fényében történő jogértelmezés lehetősége, és ez megint csak egy újszerű dolog: hogy az egészséges környezethez, a biológiai sokszínűséghez, az élhető világhoz való sajátos alanytalanságot felváltja a jelenben és a jövőben élők jogalanyisága. Nem a jogalanyok, hanem a jogosultak köre bővül, amikor a mindenkit megillető alapvető értékek kerülnek a legmagasabb jogszabályi szintre.
Még talán ennél is fontosabb változásnak lehet tartani azt, hogy a jogon belül újból megjelenik az igazságosság dimenziójában való értékelés lehetősége, a jogos és jogtalan egyszerűbb megkülönböztetése mellett. Azt hiszem, ez megint csak egy kulcselem ebben az új intézményben, hiszen ez az, ami közössé teheti ezt a javaslatot.
Mi az az igazság, amely - ahogyan Sólyom László annak idején fogalmazta - a jogos és jogtalan egyszerűbb megkülönböztetése mellett új dimenziót nyit? Ez az igazság az a közös cél, amely nem más, mint az alapvető értékek, köztük környezetünk megőrzése a következő generációnak.
Az emberiség ökológiai lábnyoma mellett ma már nagyon sok tényező, nagyon sok elemzés mutatja, hogy vajon tényleg megadjuk-e a jövő nemzedékének szabadságát a szabad élethez; a rendelkezésünkre álló véges erőforrások kimerítése, a sérülékeny biológiai sokszínűség elleni, sokszor talán nem is tudatos cselekvéseink vajon nem szűkítik-e a következő generációk lehetőségét, életesélyét. Erről szól ez a mai törvényjavaslat, ennek a védelméről szól.
(8.50)
Úgy látjuk, hogy ma már nem elegendőek a társadalom önszabályozási mechanizmusai, mert módunkban áll komolyan tönkretenni saját jövőnket. Éppen ezért választ kell tehát találnunk arra a kérdésre, be tudjuk-e építeni a jövő nemzedékek iránti erkölcsi felelősségünket a társadalmi döntéshozatalba.
Nem kevesebbre, mint erre vállalkozik ma a Magyar Országgyűlés. Történelmet ír tehát a magyar parlament, és ezért talán érdemes egy pillanatra visszaemlékezni arra, hogy nem előzmény nélküli ez a történelem. Kevesen tudják, magam is csak a Jávor Benedek által szerkesztett kiadványból értesültem arról, hogy már a rendszerváltás előtt megfogalmazódott az első javaslat a saját létfeltételeinket és utódaink létfeltételeit védő, a környezetvédelem ügyét szolgáló független testület felállítására. Talán érdemes a neveket is megemlíteni: Csapody Tamás jogász, Csizmadia Gábor építész, Gadó György Pál erdőmérnök és Kiszely Károly személyében.
A Védegylet megalakulása óta szorgalmazza a jövő nemzedékek képviseletének megteremtését, és ezt 2000 májusában - Szili Katalin és Hegyi Gyula szocialista képviselők révén Majtényi László, Sólyom László, Nagy Boldizsár és mások előkészítő munkájában - be is terjesztette. Akkor a törvényjavaslat nem került tárgyalásra.
Mi változott azóta? Mi magunk és a környezetünk, sőt az egész világ megváltozott azóta. Együtt változtunk tehát a világgal, mert formálódik az a környezettudatosság, amelyet a liberális vezetésű környezetvédelmi tárca nem olyan régen meghirdetett társadalmi programként, közös programként. Hiszen olyan világjelenségek, mint a klímaváltozás, a globális felmelegedés, a fajok tömeges pusztulása vagy éppen a harc az iható vízért, az élhető, megművelhető földterületért, ezek mind arra irányultak, hogy az egész világ megmozduljon. És most együtt mozdulunk a világgal, és meggyőződésünk: ez az igazi versenyképesség. Ez az igazi jövőkép záloga, ha a világ gyors változásaival együtt, egyszerre tudunk változni.
Nemcsak Al Gore kap Oscar-díjat és Nobel-békedíjat, hanem azt gondolom, hogy a hazai közélet szereplőinek is kötelessége élni azzal a nagy nyilvánossággal és lehetőséggel, amit az elmúlt néhány esztendő környezeti változása a társadalom figyelmében előidézett, és erre a közös figyelemre építve talán most van esélyünk arra, hogy ez a közös ötpárti javaslat révbe jusson, és ezzel ez az egyedülálló intézmény, a jövő nemzedékének országgyűlési biztosa, intézménye létrejöjjön.
Amint azt mindannyian tudjuk és tudtuk, az egyes alkotmányos jogok védelmére külön is lehet ombudsmant választani, ez az Országgyűlés hatásköre. Ez a mostani javaslat ezt az új országgyűlési biztosi jogintézményt kívánja bevezetni, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy örömömre szolgál és nagy megtiszteltetés, hogy a zöld tárca, a környezetvédelemért és vízügyért felelős tárca lehet az, amely a kormány nevében ezen ötpárti javaslat melletti hitet leteheti. Köszönjük a képviselőknek ezt a javaslatot, és bízunk abban, hogy a parlamenti vitában - a kormány segítségével is - majd minden alkotmányos feltétel is rendelkezésre áll ahhoz, hogy ez a törvényjavaslat elfogadásra kerüljön, és Magyarországon a jövő nemzedékének is legyen országgyűlési szószólója, biztosa.
Meggyőződésem, hogy fontos szempont számunkra, hogy a jövőt biztosítsuk, s hogy minél kevesebb olyan tartalmi döntést hozzunk meg a jövő helyett, amely az ő választásukat, lehetőségüket korlátozza, s inkább a szabadságot, a választás szabadságát őrizzük meg számukra is.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
