FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság is megtárgyalta a szóban forgó törvényjavaslatot, amelynek hadd mondjam el a címét még egyszer és nyilvánosan is, ugyanis ritkán használjuk a címét ennek a törvényjavaslatnak, de bizonyos vitákban nem árt időnként emlékeztetni arra, hogy egészen pontosan miről is szól: a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szól ez a törvényjavaslat. Nem egészen pontos az, amikor felajánlásokról beszélünk. Tehát a bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és többségi szavazással 11 igen szavazat mellett 8 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta.
A mi bizottságunkban élénk és hosszas vita folyt, ezt igazolja az is, hogy kisebbségi vélemény is elhangzik majd. Bár ez a vita - gondolom, ebben majd Szászfalvi alelnök úr is megerősít - nem feltétlenül és kizárólag magáról a törvényjavaslatról szólt, nem arról, ami benne van, hanem arról, ami nincs benne, az egyház-finanszírozási kérdésekkel kapcsolatos összefüggésekről hangzottak el vélemények. Én most maradnék csak azoknál, amelyek szorosan véve a törvényjavaslatról szóltak.
Azokat a pozitívumokat, amiket államtitkár úr is és az előző bizottság előadója is említett, a mi bizottságunk is egyetértéssel fogadta, azokat az új eljárási szabályokat, amelyek alapján méltán mondhatjuk, hogy civilbarát és egyházbarát ez a törvénymódosítási javaslat, miközben óvja a közpénzek felhasználásának a tisztaságát is.
A vitából említenék néhány olyan kérdést, amiben nem volt teljes az egyetértés. Kritikaként hangzott el egyebek mellett, hogy nem volt elegendő lehetősége a civil szervezeteknek és az egyházaknak véleményt nyilvánítaniuk az elképzelésekről. Ezt a kormánypárti képviselők cáfolták, de cáfolta a Pénzügyminisztérium előterjesztője is, és rajtuk kívül Pettkó András képviselőtársunk is elmondta, hogy ez nem egészen felel meg a valóságnak, hiszen nagyon alapos egyeztetéssorozat előzte meg ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását, és mind az érintettek, mind az egyeztetésben részt vevő országgyűlési képviselők javaslataiból is számos dolog bekerült a törvényjavaslatba. De természetesen olyanok is vannak, amelyek nem, és amelyekről itt, ebben a teremben még tovább folytathatjuk a vitát.
A kiemelt előirányzatok számáról is polémia alakult ki a bizottságban. Ez az a bizonyos második 1 százalék. Az egyházaknak felajánlható 1 százalékos csomagon belül eredetileg egy kiemelt előirányzat volt, amiről még lehetett az állampolgároknak rendelkezni - ha jól emlékszem, ez volt a vatikáni megállapodásban is -, majd ezeknek az előirányzatoknak a száma növekedett, s legutóbb már eljutottunk a hathoz. A civil bizottság többségének az volt az álláspontja, helyénvaló az a javaslat, hogy további két kiemelt előirányzatban korlátozzuk ezt a lehetőséget, mert oly mértékben aprózódnak el a lehetőségek, ami már nehezen kezelhető.
Még egy vita volt - ez még talán belefér az időmbe -, az úgynevezett várakozási idő - nem biztos, hogy pontosan használom a kifejezést -, ami különbség az egyházak, illetve a civil szervezetek esetében. Ha egy egyházat alapítanak, azonnal bekerül abba a körbe, amely szervezetek számára az állampolgárok rendelkezhetnek, míg a civil szervezetek esetében egy-, illetve kétéves várakozási idő van. Ebben nem alakult ki egyezség.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
(17.00)
