PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Civil Társadalom! Az ország, amikor a polgárosodás termékeny útjára lépett a kiegyezést követő években, civil szervezetek sokasága jött létre, a legkisebb magyar városban is közel három tucat szervezet alakult és működött. A lendületet a trianoni trauma sem tudta megtörni, sőt bizonyos vonatkozásban növekedett a gyülekezési és szövetkezési kedv. 1932-ben ugyannyi civil szervezet - körülbelül 14 ezer - volt már az országban, mint a rendszerváltoztatás éveiben Magyarországon.
A kommunista diktatúra és a szocializmus kiátkozta a polgári értékeket, betiltotta vagy perifériára szorította a civil szervezeteket, helyettük államilag ellenőrzött szervezeteket hozott létre, a civil munkát végzőket pedig több esetben megfigyelték, gyanús alaknak tartották. Az erősen centralizált paternalista pártállam mindenütt jelen akart lenni, mindent látni akart és tudni akart, ezzel tökéletesítette az orwelli Big Brother szerepét. A ’80-as évektől kezdve egyre több civil szervezet, mozgalom, szakmai szervezet, önkéntes munkát vállaló polgár jelent meg, amit a szocialista rezsim egyre rosszabb és rosszabb hatásfokkal tudott ellenőrizni.
Magyarországon ma közel 70 ezer civil szervezet van bejegyezve, amelynek 37 százaléka alapítvány. Az alapítványok rendkívül gyors szaporodását nagyrészt a rendszerváltoztatás körüli bizonytalanságok okozták. A korai 90-es években két bűvös szó volt: a vállalkozás és az alapítvány. Ahhoz azonban, hogy az alapítványok polgári módon működhessenek, elsősorban polgári társadalomra lett volna szükség, ebben a tekintetben - köszönhetően a negyven év államszocializmusának - meglehetősen alulmaradottak voltunk. Hazánkban az alapítványok, egyesületek jelentős része, egyharmada nem működik, másik része, további egyharmada csak vegetál, és a fennmaradó harmad tesz igazán eleget feladatának. Számos alapítványt, egyesületet a saját tőkéjéért folytatott harcok és a lobbiérdekek jellemzik; mindezen jelenségek mögött az állam gazdasági és politikai szerepeinek felcseréléséről és tökéletes zűrzavaráról van szó.
Az elmúlt tizenöt évben jó néhány fontos törvény született a civil társadalom megerősödéséért, hatékonyságának növeléséért és munkája elismerésének az érdekében. Ma már senki sem vitathatja, hogy többek között az 1 százalékos törvény, amelynek módosítását tárgyalja most az Országgyűlés, majd néhány évvel később a nemzeti civil alapprogramról szóló törvény elfogadásával új korszak kezdődött a civil szervezetek életében.
Az MDF képviselőjeként ezért is szavaztam igennel a törvény végszavazásakor. Úgy gondolom, mindaddig nem lesz hatékony civil élet Magyarországon, amíg nem lesz erős, nagy és önálló, a politika mindenféle játékától független, az állampolgárok valódi érdekeit képviselő a szervezetek túlnyomó többsége, minél több szervezetnek a megerősödés útját kell járnia. Ehhez szükséges az Országgyűlés által most tárgyalt törvényjavaslat elfogadása is, mert vannak ilyen civilek, és e szervezeteknek kell megerősödni, emancipálódni és a mindenkori államtól és a pártoktól függetlenedni, mert ezek a szervezetek segíthetik elő azt, hogy az alattvalói létből szabad állampolgárokká váljanak, és kiszabaduljanak az individuális menekülési utak zsákutcájából honfitársaink százezrei.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt negyven-ötven évben megtanították a társadalom többségének, hogy minden helyzetben egyéni túlélési stratégiát alakítson ki, és ha különösen baj éri, mindig vonuljon vissza a legszűkebb privát szférájába, azaz ne keresse sorstársait, ne szövetkezzen, ne legyen szolidáris a saját közösségével.
(17.30)
Mint ahogy a szirmok virággá állnak össze, a virágok csokorba fűződnek, s a csokrok koszorúkká rendeződnek, úgy képes ez a társadalom kollektívan megvédeni a saját érdekeit. Ehhez azonban valódi polgári életvirágra van szükség, amelynek alapját a létbiztonsághoz szokott többségi társadalom birtokolja. A jólét azonban nem elég ahhoz, hogy jó létben éljünk. Kellenek a valódi közösségi erők és szerveződések, az igazi civil szervezetek, amelyeknek saját autonómiájuk van, saját forrásokkal rendelkeznek, és biztos társadalmi hátteret tudnak maguk mögött, azaz legitimek. Egy normális országban, ahol felelős nemzeti kormány dolgozik, ez így van.
A rendszerváltozás utáni 17 évvel ennek az új társadalomnak az alapjait kell megteremtenünk, és ennek a társadalmi víziónak a vágyát kell felébresztenünk a társadalomban. Ennek megvalósulása érdekében kell vizsgálnunk a most tárgyalt törvényjavaslatot is. A legtöbb civil szervezet problémája a szociálliberális kormányzat idején az, hogy nem tud hosszú távra tervezni. Pályázattól pályázatig, támogatástól támogatásig élnek. Tevékenységüket a szűkös saját forrásokhoz vagy a bizonytalan, utólag érkező központi támogatásokhoz kénytelenek igazítani, ami hol megérkezik, hol nem. A szektort az abban dolgozók elhivatottsága tartja fenn, ezen sürgősen változtatni szükséges. El kell érnünk, hogy a civil szervezetek elfoglalhassák végre társadalmunkban a szerepüknek megfelelő kiemelkedő helyüket. A kormány 2002-2006 között előbb óvó kezeit vette le a társadalmi szervezetek válláról, majd a fejét is elfordította, hogy ne hallja a méltatlankodó és segélykérő hangokat. Tudomást sem véve problémáikról, úgy viselkedett a társadalmi szervezetekkel, mintha csupán mostohagyermekei lennének.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként a 2006-2010 közötti ciklus egyik legfontosabb feladatának az autonóm civil társadalom megerősödését tartom. A benyújtott törvényjavaslatot is elsősorban ebből a szempontból vizsgáltam meg. A Magyar Demokrata Fórum megalakulása óta kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködést ajánlott minden civil szervezetnek, amely ebben partnerséget vállal; olyan partnerséget, ahol nem a civil szervezetek viszik az MDF zászlaját, az MDF viszi a civilekét.
Az MDF “Normális Magyarországért” programja számos, a civil szervezetekkel egyeztetett, tőlük érkező javaslatokat tartalmaz, többek között a finanszírozási problémák javítására, a pályázati rendszerek túlbürokratizáltságának csökkentésére, a civil szervezetek jogalkotási programba való bevonására vagy éppen a most tárgyalt törvényjavaslat jobbítására is.
Tisztelt Képviselőtársaim! 1996-tól a magánszemélyeknek lehetőségük van arra, hogy személyi jövedelemadójuk meghatározott százalékát megjelölt kedvezményezettek javára felajánlják. Annak a csaknem 50 ezer civil szervezetnek, amely jogosult az 1 százalék fogadására, jelentős segítséget jelent az évente így befolyó mintegy 7 milliárd forintnyi összeg. A nonprofit szervezeteknek több mint a fele még mindig félmillió forint körüli éves minimum-költségvetésből gazdálkodik, nekik az 1 százalékos bevétel a túlélést jelenti.
A személyi jövedelemadóból felajánlott 1 százalék eddig tulajdonképpen kétszer segítette a civileket. Hiszen a központi költségvetés évente annyi pénzt tett a felülről nyitott nemzeti civil alapprogramba, amennyit az adózók ajánlottak fel 1 százalékaik révén a civil szervezeteknek.
Az idén sajnos a kormány befagyasztotta az NCA-keretet. Ezért sem mindegy, hogy mennyien rendelkeznek adójuk 1 százalékának a felajánlásáról. Sajnos, a rendelkezők száma az elmúlt években csökkent, jelenleg 40 és 50 százalék között mozog. Jelentősen nőtt viszont az elmúlt három évben az érvénytelen rendelkező nyilatkozatok száma. Mindenképpen szükségessé vált tehát a magánszemélyek rendelkező kedvének ösztönzése mellett a felajánlás módjának egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele.
Ezt a célt szolgálta Hock Zoltán képviselőtársammal együtt az év elején benyújtott civil törvénycsomag, amelyet az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága tárgysorozatba vett. A javaslat egyik része több olyan problémát kívánt orvosolni, amelyet a civil szervezetek már régen kifogásolnak, illetve amelyek változtatásának szükségességét kiérlelte a gyakorlat. Ilyen volt többek között a borítékos rendszer megszüntetése, adóhatósági visszajelzés eredményes felajánlás esetén is, a civil szervezetek adószámának közzététele az APEH honlapján, illetve a rendszerben ragadt 1 százalékos felajánlások nemzeti civil alapprogramba való utalása. Ezen javaslatok közül többet átvett a most benyújtott törvényjavaslat; amelyeket nem, azokat módosító javaslatként be fogjuk nyújtani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel időkeretem elfogyott, a benyújtott törvényjavaslat kapcsán a Magyar Demokrata Fórum álláspontjának ismertetését egy következő felszólalásomban fogom folytatni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
